Vissza

Dr. Henczi Lajos főosztályvezető, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

A társadalmi (re)integráció fogalmának értelmezése munkaerő-piaci szempontból

1. Előzmény

Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (OBmB) vezető elnöke, dr. Gönczöl Katalin kérte, hogy a "a társadalmi (re)integráció" értelmezését szaktárcánk is végezze el. Ez azért szükséges, mert az Országos Bűnmegelőzési Bizottság Titkársága egyik pályázati témája "A büntetés-végrehajtási intézetekben lévők és a pártfogó felügyelet alatt állók társadalmi integrációját elősegítő tevékenység végzése" volt, amelynek értékelése során a jelzett fogalom definiálásának szükségessége felmerült. Az OBmB 2004. október 1-jén soros ülésén a "társadalmi(re)integráció" fogalmát értelmezi, amelyhez várják minisztériumuk véleményét is.

2. A társadalmi (re)integráció fogalmának értelmezése munkaerő-piaci szempontból

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt), illetve annak indokolása nem tartalmazza a munkaerő-piaci (re)intergráció fogalmát.

A társadalmi szempontból a munkaerő-piaci (re)integráció: az egyén munkaerőpiacra történő visszakerülésének foglalkoztatási, képzési támogatásokkal, munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, programokkal történő elősegítése.

A munkaerő-piaci integráció foglalkoztatáspolitikai eszközeinek célja a munkahelyteremtés, bizonyos munkavállalói csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása. A (re)integráció elsősorban azok munkahelyhez juttatásával kapcsolatos fogalom, akik korábban már rendelkeztek munkavégzésre irányuló jogviszonnyal, ám foglalkoztatásuk hosszabb időre megszakadt, felfüggesztődött. Az Flt. támogatási rendszere (így többek között a munkaerő részére-piaci és foglalkozási információ nyújtása, munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, foglalkoztatási tanácsadás, munkaközvetítés, képzési támogatások, intenzív álláskeresés támogatása, foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások, munkanélküliek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának támogatása, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása, különféle munkaerő-piaci programok támogatása) a társadalmi (re)integráció fontos elemét, a munkaerő-piaci (re)integrációt szolgálja.

Munkaerő-piaci szempontból a társadalmi (re)integráció fogalma, tágabb értelmezésben tartalmazza a munkaerőpiacra történő első belépést, a visszatérést, a megszerzett munkalehetőség megőrzésének elősegítését.

Ez azokban az esetekben merül fel, amikor a munkanélküli önerőből már nem tudna visszatérni a nyílt munkaerőpiacra és megőrizni pozícióit, csak társadalmi támogatással, mivel munkaerő-piaci és szociális szempontból hátrányos réteghez tartozik. A felnőttképzési törvény alkalmazásában "hátrányos helyzetű felnőtt" olyan felnőtt, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható. E réteg körébe tartozóak: tartósan munkanélküliek, 45 év felettiek, nők, gyermekgondozási ellátásból (gyes, gyed, gyet ) kikerülők, alacsony iskolázottsággal rendelkezők, szakképzetlenek, hátrányos helyzetű térségekben élők, megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők, romák, nevelőintézetből, büntetés-végrehajtási intézményből kikerülők, hajléktalanok, drog-, alkohol függőséggel, sértetté és bűnelkövetővé válással veszélyeztetettek. Alapvetően tartósan zárt környezetben (otthon, intézményben, utcán, hajléktalan szállókon, intézetben stb.) élők, társadalmi kapcsolataikban beszűkült, emberek, akiknél szükséges a társadalmi szocializálódás, visszailleszkedés elősegítése a munkavállalási esélyek növelésével.

3. A társadalmi (re)integrációt elősegítő jogszabályi háttér

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény és a végrehajtást elősegítő jogszabályok.

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI törvény és a kapcsolódó jogszabályok, kiemelten a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló 15/2003 Kormányrendelet, amely szerint támogatás igényelhető, illetve használható fel a szakmanélküliek esetében az első, állam által elismert, az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére, továbbá a fogyatékossággal élő felnőttek általános célú, valamint nyelvi és szakmai képzéséhez. A felnőttképzési törvény tartalmazza mindazokat a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat (előzetes tudásszint felmérés, a pályaorientációs és –korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás, és az álláskeresésé technikák oktatása), amelyek a szakmai képzéshez kapcsoltan nyújthatók. A felnőttképzési törvény értelmezésében az általános célú képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.

4. Szemelvények a társadalmi (re)integrációt elősegítő, bűnmegelőzési munkaerő-piaci rétegprogramok, szolgáltatások konkrét tapasztalataiból

4.1 Roma (re)integrációt elősegítő program

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) keretén belül a minisztérium szakmai irányításával, a Foglalkoztatási Hivatal (FH) koordinálásával, a megyei/fővárosi munkaügyi központok támogatásával, továbbá a regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok szervezésével támogató programok kimunkálása, illetve bonyolítása kezdődött meg a "Cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására". A programok tervezését és kivitelezését az ÁFSZ szervezeti egységei a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel együttműködésben végzik. A foglalkoztatást elősegítő képzési programok között szerepelnek, meghatározó jelleggel a munkaerő-piaci (re)integrációt, a szakképzést alapozó közismereti, továbbá a közmunkára felkészítő tréningek. Ezen kívül a cigány foglalkoztatás szervezők, a kisebbségi menedzser, a roma közösségfejlesztő asszisztens, polgárőr, házi betegápoló, kulturális menedzser, szociális segítő, roma munkaerő-piaci referens, roma szociális és képzési ügyintéző, roma térségi foglalkoztatási menedzser, roma oktatási-nevelési asszisztens, roma családsegítő, roma munkaerő-piaci koordinátor, roma kistelepülési közösségi segítő, személy-és vagyonőr, EUROMA menedzserképzés, informatikai képzések szervezése kezdődött meg még 2003-ban, amelyek 2004-re is áthúzódó szakmai képzéseket jelentenek. Igen hasznosnak tartjuk a "Roma nők egészséges életmódra nevelése" és a szociális gondozói képzési programokat, amelyek tartós munkanélküli nők foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak. A roma célcsoport számára szervezett munkaerő-pici szakmai képzések tartalmi elemei kiegészülnek a romakultúra és hagyományismeret, EU alapismeretek+ területfejlesztési ismeretek, vezetési-szervezési és államigazgatási ismeretek oktatásával.

4.2 "Roma integrációt elősegítő regionális programok tapasztalatai Dél-Alföld térségében"

Az FMM Bűnmegelőzési Munkabizottság 2004. június 28-ai ülésén tájékoztatót tartott a Békéscsabai regionális képző központ igazgatója a "Roma integrációt elősegítő regionális programok tapasztalatairól Dél-Alföld térségében" címmel. A napirend kapcsán beszámolt azokról a képzési programokról, amelyeket az EQUAL program keretében szerveztek 818 fő részvételével. Kiemelte a Nagyfai Büntetés-végrehajtási Intézet roma programját, amely angol tapasztalatokat adaptált és jól illeszthető a bűnmegelőzési programhoz. A projekt jellemzői: rendszerszemléletűek, összehangolt képzési, foglalkoztatási programokat tartalmaznak, amelyekhez személyiségfejlesztő és motivációs tréningek, felzárkóztató programok és igen magas óraszámú gyakorlati képzés kapcsolódik. A programot kiadvány is bemutatja, amelyet a munkacsoport tagjai megkaptak. A program kedvező tapasztalatai alapján tervezik az EQUAL II. projekt ez évi indítását.

4.3. A büntetés-végrehajtási intézetekben szabadságvesztésüket töltők számára szervezett 2002-2003. évi munkaerő-piaci képzések megvalósulásáról, 2004. évi tervekről

A minisztériumban 2004. június 28-án a bűnmegelőzési munkabizottsági ülés napirendjén szerepelt továbbá a „Beszámoló a büntetés-végrehajtási intézetekben szabadságvesztésüket töltők számára szervezett 2002-2003. évi munkaerő-piaci képzések megvalósulásáról és javaslat a 2004. évi munkaerő-piaci képzési programok támogatására”, amelyet a Foglalkoztatási Hivatal osztályvezetője tartott. Tájékoztatása szerint a büntetés-végrehajtási intézményekben 1996 óta szerveznek OKJ-s szakképesítését adó tanfolyamokat, amelyre a MAT eddig 360 millió forintot biztosított és ez 5800 fő képzésére adott lehetőséget. A pályázat keretében indított képzések 76%-át a regionális képző központok és 24%-át más oktatási intézmények, illetve oktatási vállalkozások, cégek szervezték.

Jelenleg az FH-nak 47 szakképző program elszámolásával kell felkészülni ahhoz, hogy a MAT a 2004. évben további 160 milliós támogatást tudjon biztosítani a képzési programhoz, amelynek felhasználása 2005-re áthúzódik. A bv-intézetekben a fogvatartottak 62 %-a 8 általános, illetve az alatti iskolai végzettséggel, továbbá 6 %-uk tényleges vagy funkcionális analfabéta, 28 %-nak a 7. és 8. osztály elvégzésével teljesülhet az alapiskolai végzettség. Ez azonban a szakképző programok jó részénél más kevésnek bizonyul, hisz a 9. és 10. osztály megszerzése is szükséges a szakképzés megkezdéséhez.

Jelentős számban vannak munkaügyi központok, amelyek együttműködési megállapodást kötöttek a büntetés-végrehajtási intézetekkel a fogva tartottak munkaerő-piaci integrációja érdekében. Ennek keretében a munkaügyi központok humán szakszolgálatainak munkatársai rendszeres időközönként, illetve igény szerint munkavállalást segítő felkészítést tartanak a szabaduló fogva tartottak számára, tájékoztatják őket a munkaügyi szervezet szolgáltatásairól, a képzési lehetőségekről, az aktuális tanfolyamokról, a munkahelykeresést és munkába állást támogató eszközeikről. Csoportos foglalkozásokat szerveznek, ahol a résztvevők önismeretet, álláskeresési technikákat és konfliktuskezelést sajátítanak el.

E programra 2004-ben tervezetten 160 millió Ft-ot kívánunk fordítani a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási alaprésze központi kerete terhére.

4.4 Pályázati kiírás tervezése 2005-re a "Fiatalok első munkavállalását elősegítő képzési program alkohol, drogfüggőség, sértetté és bűnelkövetővé válás megelőzésére"

Az FMM pályázati program indítását tervezi 2005-re "Fiatalok első munkavállalását elősegítő képzési program alkohol, drogfüggőség, sértetté és bűnelkövetővé válás megelőzésére" címmel. Ennek keretében 372 fiatal (8 általánost nem végzett, szakképzetlen) képzésére nyílik lehetőség 149 millió Ft biztosításával a központi költségvetés kerete terhére. Amennyiben a központi költségvetés nem fogadja be a tervezett programot, abban az esetben a az Országos Felnőttképzési Tanács elé terjesztjük a projektet, kérve a jelzett forrás biztosítását a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási alaprésze Felnőttképzési célú kerete terhére. Ez a projekt a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi (re)integrációját kívánja elősegíteni munkaerő-piaci szempontból.

Budapest, 2004. október 1.