A főváros 2002. évi foglalkoztatáspolitikai helyzetéről készített monitoring jelentés beszámolt többek között a fővárosban élő roma népesség foglalkoztatáspolitikai helyzetéről is és kijelölte azokat az irányokat, amelyek mentén ennek a népességcsoportnak a foglalkoztatási helyzete javítható lenne. Egyik fontos elvégzendő feladatnak nevezte meg a fővárosban élő romák foglalkoztatási helyzetének feltérképezését és annak javítására létrehozott, szervezett, működtetett programok teljes körű feltérképezését. Ennek a feladatnak az elvégzésére a 2004. évben a Fővárosi Közgyűlés biztosított forrást. Jelen dolgozat a 2003. évi fővárosi foglalkoztatási feladatokról szóló monitoring jelentésben megfogalmazott gondolatok alapján, a fővárosi romák foglalkoztatási helyzetének részlete bemutatására vállalkozik.

Először rövid áttekintést adunk az országos foglalkoztatási helyzetről és a munkaerőpiac várható változásairól. Az országos munkaerőpiaci trendek ismertetésével az a célunk, hogy a romák fővárosi foglalkoztatási helyzetét makro keretbe helyezve megnevezzük azokat a gazdasági, demográfiai és szociális faktorokat, amelyek hatnak e népességcsoport foglalkoztatási kilátásaira.

Második lépésben az elérhető legfrissebb adatokat ismertetjük és a fővárosban élő roma populáció foglalkoztatási helyzetét értelmezzük. Három forráshoz nyúltunk a témában. Egyrészt Kemény István és Jánky Béla a cigányok 2003. évi foglalkoztatási és jövedelmi viszonyairól[1] készült dolgozatát, valamint a 2003. évben a cigány népesség körében végzett kutatás zárótanulmányát[2] használtuk forrásként; másrészt ismertetjük a Központi Statisztikai Hivatal 2001. évi népszámlálása eredményeként publikált adatokat.

Harmadik lépésben a roma célcsoport munkaerőpiaci integrációját érintő fő problémaköröket vesszük sorra. Ezek között kiemelten hangsúlyozzuk az iskolázás, az iskolai felzárkóztatás szerepének fontosságát és a szociális, mentális támogatás szerepét minden olyan program esetében, amelyek a romák munkaerőpiaci integrációját célozzák.

Negyedik lépésben a fővárosban a 2003. és 2004. évben szervezett, kifejezetten a romák foglalkoztatási esélyegyenlőségét növelni célzó programok regiszterét ismertetjük.

Végül – a romák helyzetének elismert kutatója – dr. Kemény István ajánlásait közöljük, s hívjuk fel azokra a döntéshozók figyelmét.

I. Országos foglalkoztatási helyzetkép

A következőkben röviden kitérünk a foglalkoztatás jelenlegi és a közeljövőben várható helyzetére annak érdekében, hogy szélesebb, makro összefüggésben is vázoljuk a romák foglalkoztatásának problematikáját. Forrásként a Foglalkoztatási Minisztérium által 2003. decemberében készített vitaanyagot használjuk a munkaerőpiac várható alakulásáról.

Magyarországon alacsony a foglalkoztatás színvonala, messze elmarad az európai országok többségétől. Ez korlátozza a gazdaság növekedését, alkalmazkodóképességét, szűk korlátok között tartja az államháztartás bevételeit, miközben növeli a terheit (mindenekelőtt a társadalombiztosítási és általában a szociális ellátásokra fordított kiadásokat), korlátozza az adóterhek tartós mérséklésének lehetőségét és fokozza a társadalmi kirekesztődés kockázatát.

A következő két-három évben valószínűsíthető a gazdaság növekedési ütemének mérsékelt emelkedése és ezzel együtt a foglalkoztatás évenként 0,5-1%-os növekedése. Jelentős az informális–, be nem jelentett–, és a részben bejelentett foglalkoztatás, elsősorban azoknál az ágazatoknál, ahol a létszám növekedésére elsősorban számíthatunk (építőipar, kereskedelem, idegenforgalmi ágazatok, egyéb szolgáltatás).

A gazdasági növekedés gyorsulásával egyre nagyobb követelmény a versenyképesség javulását segítő, megfelelő minőségű, szerkezetű képzettséggel rendelkező munkaerő-kínálat biztosítása. 2006 után azonban a foglalkoztatás bővülését erőteljes gazdasági növekedés mellett is már a munkavállalási korú népesség fokozatos csökkenése akadályozhatja: minél dinamikusabb lesz a gazdaság növekedése, annál inkább. Ezért már nem „csupán” szociális, hanem gazdasági indítékok alapján is aktivizálni kell azokat a rétegeket, amelyek foglalkoztathatósága jelenleg nem felel meg a keresleti a munkáltatói körülményeknek: hosszú ideje munkanélkülieket, inaktívakat, munkavégző képességüket elvesztetteket, megfelelő képzettséggel nem rendelkező fiatalokat.

Az országos foglalkoztatási helyzetkép és a változás várható irányai mind azt erősítik, hogy ösztönözni, támogatni kell a roma népesség munkaerőpiaci integrációját. Ennek a feladatnak az elvégzése gazdasági, népesedési, szociális szempontokból egyaránt sürgős.

II. 2003. évi adatok a fővárosban élő roma népesség foglalkoztatottságáról

2003. év első negyedévében — 1%-os reprezentatív minta alapján — egy kutatás zajlott a magyarországi cigányság körében. A minta összeállításának alapja a 2001. évi népszámlálás cigány nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatai voltak. A felmérés alapegysége a háztartás, illetőleg az egy lakásban lakók közössége volt. Azokat a háztartásokat sorolták a cigányok közé, amelyeket a környezetük cigánynak tekintett. A felmérés eredményeként országosan 520-650 000 főre tehető a cigány háztartások száma.

Az alábbi táblázat első oszlopa a cigány népesség területi megoszlását mutatja. A második oszlopból azt olvashatjuk ki, hogy egy-egy megyében és a fővárosban a cigány népesség hány százaléka él. A harmadik oszlopban szereplő adatok pedig arról tájékoztatnak, hogy egy-egy megye népességén belül mekkora hányadot tesz ki a cigány népesség.

1. számú táblázat

Megyei létszámok és százalék arányok 2003-ban[3]

Megye	Létszám	Százalékarány Az ország cigány A megye összes Népességében
Bács-Kiskun	11 500	2	2.1
Baranya	28 900	5.1	7.1
Békés	43 300	7.6	10.9
Borsod-Abaúj-Zemplén	99 300	17.5	13.3
Csongrád	15 800	2.8	3.7
Fejér	17 800	3.1	3.7
Győr-Moson-Sopron	11 900	2.1	2.7
Hajdu	31 300	5.5	5.7
Heves	52 000	9.2	16.0
Jász-Nagykun-Szolnok	25 700	4.5	6.1
Komárom-Esztergom	3 500	0.6	1.1
Nógrád	31 300	5.5	14.2
Pest	20 400	3.6	1.9
Somogy	29 600	5.2	8.8
Szabolcs-Szatmár	38 500	6.6	6.6
Tolna	11 900	2.1	4.8
Vas	7 500	1.3	1.8
Veszprém	15 800	2.8	4.2
Zala	13 300	2.3	4.5
Budapest	60 000	10.4	3.5

A táblázatból kiderül, hogy a fővárosban a cigány népesség 10,4%-a él. Ők a főváros lakosságnak 3,5%-át teszik ki. A legjelentősebb cigány populáció Borsodban és Hevesben él.

A cigány népesség foglalkoztatása terén jelentősek a regionális és a településtípus szerinti különbségek. A legkedvezőbb helyzetben a fővárosban és környékén élő roma népesség van. A központi országrészben a cigány férfiak és nők mintegy 43%-a rendelkezik valamilyen munkával. Ezen belül Budapesten 49%, Dunántúlon 28%, a keleti országrészben pedig 14%[4] ez az arány.

A roma népesség foglalkoztatottsága jelentősen eltér nemek szerint is. Budapesten a férfiak 64%-a dolgozik alkalmazottként, vállalkozóként vagy legalább alkalmi munkásként, addig ez az arány a nők körében a 37%-ot sem éri el. Országosan jellemző a roma népességre, hogy a férfiaknak nagyobb részaránya rendelkezik munkával, mint a nőknek. Ezzel párhuzamosan a roma férfiaknak vidéken sehol sem tapasztalható olyan jelentős mértékű foglalkoztatottsága, mint a fővárosban. Dunántúlon ez arány 30%-ot tesz ki, a három keleti megyében 14%-ot.

2. számú táblázat

A megélhetés forrása és a státus százalékos megoszlása nemek szerint a fővárosban és országosan, 2003[5]

Férfiak	Budapest	Összesen
Alkalmazott	32,4	17,8
Vállalkozó	15,9	2,9
Alkalmi stb.	16,6	7,4
Tanuló	13,1	11
Gyes stb.	-	2,6
Nyugdíjas	9,7	16,4
Munkanélküli járadék	2,8	5,8
Más segély	6,2	12,1
Eltartott	6,2	12,
Egyéb	-	7,8
Összesen	100	100

2003-ban a nők számára is a központi iparvidéken kínálták a legtöbb álláslehetőséget, itt 36% volt a munkával rendelkezők aránya. A főváros a roma nők foglalkoztatási arányát tekintve simult bele a régióba. Az Alföldön és az északi régióban 10-14%-os női foglalkoztatottsági ráta volt kimutatható, míg a keleti régióban csak 6%-os.

3. számú táblázat

A megélhetés forrása és a státus százalékos megoszlása nemek szerint

a fővárosban és országosan, 2003[6]

Nők	Budapest	Összesen
Alkalmazott	21,8	11,7
Vállalkozó	8,9	1,4
Alkalmi stb.	6,1	2,0
Tanuló	10	10,4
Gyes stb.	20,1	30,6
Nyugdíjas	11,7	16,1
Munkanélküli járadék	1,1	1,7
Más segély	5,6	11,6
Eltartott	14,0	11,5
Egyéb	-	3,0
Összesen	100	100

A roma népesség lakóhely típusa szerinti foglalkoztatottságának 2003. évi vizsgálatát vizsgálva megállapítható, hogy az utóbbi tíz évben a főváros új munkalehetőségeket kínált, a vidéki városokban nem változott, míg a falvakban tovább romlott a munkaerőpiaci helyzet. Budapesten a férfiak körében a munkával rendelkezők aránya másfélszeresére nőtt, és elérte a 64%-ot. A falvakban viszont a 10 évvel ezelőtti 27%-kal szemben csak a férfiak 20%-a dolgozik.

A nők között a lakóhely típusa szerint máshogy alakult a foglalkoztatottság. A rendszerváltás után az állások nagyobb hányada maradt meg Budapesten, mint vidéken, de a különbség korántsem volt akkora, mint a férfiaknál. Az utóbbi 10 évben a foglalkoztatottsági szintet illetően azonban a nők között is kinyílt a Budapest-vidék olló, a fővárosban javuló–, a vidéki városokban stagnáló–, a falvakban pedig romló álláslehetőségekkel.

Az alábbi táblázatok — másfajta kérdésfeltevéssel nyert adatok alapján — a roma népesség fentebb vázolt foglalkoztatási helyzetét igazolják. A fővárosban a megkérdezett roma férfiak 66%-ának van rendszeresen fizetett munkája. (Ez az arány országosan 27%-ot tesz ki.) A jelentős eltérés mögött az országnak a roma foglalkoztatás szempontjából is kimutatható regionális egyenlőtlensége húzódik meg.

4. számú táblázat

Jelenleg van-e rendszeres fizetett munkája – a válaszadók százalékos megoszlása nemek szerint a fővárosban és országosan, 2003

Férfiak	Budapest	Összesen
Nincs	20,7	60,5
Van	66,2	28,6
Tanuló	13,1	11,0
Összesen	100	100

1. számú ábra

A fővárosban a megkérdezett roma nők 36%-ának van rendszeresen fizetett munkája. Ez az arány országosan 16%-ot tesz ki. A főváros az országosan rendkívül rossznak mondható foglalkoztatási helyzethez képest a roma nők számára kiemelten jó elhelyezkedési lehetőséget biztosít. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a férfiak munkavállalásához képest a nők munkavállalása a fővárosban is sokkal kedvezőtlenebb.

5. számú táblázat

Jelenleg van-e rendszeres fizetett munkája – a válaszadók százalékos megoszlása nemek szerint a fővárosban és országosan, 2003

Nők	Budapest	Összesen
nincs	53,6	73,4
van	35,9	16,1
tanuló	10,5	10,5
összesen	100	100

2. számú ábra

A roma háztartások körében végzett vizsgálat részét képezte a háztartások jövedelmi viszonyainak a vizsgálata is. A fővárosban a keresővel rendelkező háztartások aránya és a háztartások jövedelme is jóval meghaladja a vidéki cigány családoknál mért arányokat illetve jövedelmet. A transzferekből származó jövedelmek viszont a fővárosban sem magasabbak, mint máshol. Budapesten csupán a háztartások 17%-ában nincs kereső, míg 30%-ukban minden felnőttnek van munkajövedelme. A háztartások egy főre jutó átlagos jövedelme itt

32 900 Ft, ami 90%-kal magasabb, mint a három keleti megyéből álló legszegényebb régióban mért átlag. A munkajövedelmek tekintetében az eltérés jóval nagyobb, közel hat és félszeres.

6. számú táblázat

Egy főre jutó átlagos havi jövedelem becslése Budapesten és országosan (Ft), 2003

	Egy főre jutó havi jövedelem	Egy főre jutó havi munkajövedelem	Egy főre jutó havi transzferjövedelem
Budapest	32 919	21 756	11 164
Országosan	20 865	8 786	12 078

A 2003. évi adatok alapján jövedelmek nagysága és a szegregáltság mértéke között érdekes összefüggést mutattak ki a kutatók. Állításuk szerint, a fővárosban a jobb anyagi helyzetű cigány háztartások kisebb eséllyel laknak szegregált lakókörnyezetben. A fővárosban a többségében nem cigányok mellett lakó roma háztartások egy főre jutó jövedelme nagyjából 40%-kal magasabb a cigány többségű lakókörnyezetben élőkénél. A munkajövedelmek esetén 72%-kal magasabb az integrált környezetben élőkre jutó átlagos összeg, mint a szegregált háztartásokban mért keresetek átlaga.

Összefoglalva elmondható, hogy a fővárosban a roma népesség foglalkoztatási helyzete jobb, mint vidéken. Igaz ez a nőkre és a férfiakra egyaránt, bár azt meg kell jegyeznünk, hogy a roma nők foglalkoztatási helyzete messze kedvezőtlenebb, mint a férfiaké.

Bár a foglalkoztatottság mértékét nézve a romák foglalkoztatási helyzete elfogadhatónak tűnik, mélyebb vizsgálódással legalább két jelentős problémára kell felfigyelni. Egyrészt a roma népesség alacsony iskolai végzettségére, másrészt a romák alacsony presztízsű, rosszul fizetett, gyakran illegális munkavállalására. A romákat leginkább az alacsony iskolai végzettségük és a velük szemben megnyilvánuló diszkrimináció teszi kiszolgáltatottá a munkaerőpiacon.

III. A Központi Statisztikai Hivatal 2001. évi népszámlálásának adatai a roma népesség lélekszámára vonatkozóan Budapesten kerületenként

A Központi Statisztikai Hivatal a 2001. évi népszámlálás során felvett adatok alapján két adatsort közöl a cigány népesség lélekszámáról kerületi bontásban.

7. számú tábla

Roma nemzetiségűek lélekszáma kerületi bontásban[7]

kerület	Cigány nemzetiségűnek vallja magát	Cigány kisebbséghez tartozó
I.	29	53
II.	92	151
III.	271	343
IV.	674	782
V.	271	361
VI.	344	380
VII.	1070	1157
VIII.	2538	2771
IX.	995	1070
X.	727	812
XI.	175	233
XII.	64	81
XIII.	762	864
XIV.	852	964
XV.	629	755
XVI.	158	193
XVII.	222	255
XVIII.	441	491
XIX.	349	408
XX.	704	877
XXI.	546	578
XXII.	141	185
XXIII.	139	155
Kerület megjelölése nélkül	80	100
Összesen:	12273	14019

Az első adatsorban azok a személyek szerepelnek, akik saját magukat a cigány nemzetiséghez tartozónak vallották. A második adatsorhoz azok tartoznak, akik saját magukat a cigány nemzetiséghez tartozónak vallották és/vagy cigány kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődnek és/vagy cigány anyanyelvűek és/vagy a cigány nyelvet családi, baráti körben használják. Ez utóbbi adatsor értelemszerűen több személyt tartalmaz, de mint az ábra mutatja, nem jelentős a különbség.

A szakmában egyetértés mutatkozik abban, hogy a KSH által mért cigány lélekszám nagyon alulbecsli a cigány populáció létszámát. Ez abból fakad, hogy a cigány népesség lélekszámának összeírása önbevallásra alapul. A KSH, az adatgyűjtés módszertani korlátainak ellensúlyozására kezdett újabb számolásba, amikor a cigány kisebbséghez tartozók lélekszámát is kiszámította.

IV. Roma célcsoport munkaerőpiaci integrációját érintő fő problémakörök

Lényegében a fővárosban a cigány népesség körében hasonló mértékű a munkanélküliség, mint a város összlakossága esetében. Ez a frikcionális munkanélküliség (5% körüli) szintjén stagnál. Ebből következően a cigány népesség foglalkoztatási helyzetének javítása összefügg a foglalkoztatottak munkaerőpiaci pozíciójának javításával, azonban esetükben több foglalkoztatáspolitikai és szociálpolitikai eszköz együttes használata szükséges.

A már ismertetett 2003. évi cigányvizsgálat kimutatta, hogy a cigány népesség iskolázottsága szorosan összefügg azzal, hogy közülük mennyien dolgoznak legálisan főállásban, tehát hogy körükben a foglalkoztatottak mekkora arányának „rendezett”, stabil a foglalkoztatása. Az iskolázottak körében jóval többen vannak olyanok, akik bejelentett főállású munkahelyen dolgoznak, mint az iskolázatlanok között. Az iskolázatlanok körében az atipikus, alkalmi munkavállalás a jellemzőbb.

A munkavállalás előnyeinek növelése érdekében nagyon fontos a roma népesség körében az általános–, közép– és felsőfokú végzettségűek részarányának növelése, mert az oktatásra fókuszáló foglalkoztatáspolitika eredményeként képzettebb, jobb munkaerőpiaci pozícióval bíró munkavállalókként jelenhetnek meg a főváros munkaerőpiacán. Körükben nőhet a főállásban szabályos munkaszerződéssel foglalkoztatottak részaránya. Ami megnöveli az egészségügyi-, munkaügyi- és nyugdíjbiztosítások előnyeit élvező népesség számát is.

A főváros munkaerőpiacán a roma népesség számára könnyen elérhető állások gyakorta olyan tevékenységek elvégzését teszik lehetővé, amelyek elvégzése rövid betanulási idővel teljesíthető. Részben a rövid betanulási idő miatt, részben az alacsony képzettségi előírások miatt ezekben a tevékenységi körökben könnyen cserélhetők a munkavállalók. Ez a munkavállaló szempontjából azt jelenti, hogy munkaviszonyának biztonsága annál kisebb, minél kevesebb energia befektetésével pótolható a tevékenységet elvégző munkaerő. Ezekben az állásokban ez az oka az alacsony béreknek. Mivel a munkaviszony bizonytalansága és az alacsony bérezés alulösztönzi a munkavállalókat — jelen esetben rendre roma munkavállalókat — a folyamatos munkavégzésre, ezért ésszerűnek tűnik olyan szociális, mentális programok kidolgozása, amelyek a munkahelyi kötődéseket erősítik meg ezekben az esetekben.

V. Romák foglalkoztatási esélyegyenlőségét javítani célzó programok a fővárosban 2003-ban és 2004-ben

A roma népesség foglalkoztatási esélyegyenlőségét célzó fővárosi programokról regisztert állítottunk össze. A regiszterben szereplő programokról több lépésben gyűjtöttünk információt.

Először 2004. március 12-én körlevelet küldtünk a kerületek alpolgármestereinek és a kerületek kisebbségi önkormányzatainak azzal a kéréssel, hogy szíveskedjenek tájékoztatni bennünket a roma népesség esélyegyenlőségét javítani célzó 2003. és 2004. évben indított programjaikról. Az volt a célunk hogy a romák számára indított fővárosi programról teljes körképet készítsünk. Sajnos nagyon kevés kerületből érkezett vissza válaszlevél. A válaszlevelek többsége nem is a konkrét programokat és azok szakmai leírását tartalmazta, hanem szakreferensek, kontaktszemélyek nevét illetve elérhetőségét ismerteti, így a válaszlevelek gyakorlatilag minimális információt jelentettek.

A körlevélben megfogalmazott kéréssel telefonon megkerestük a főváros 23 kerületének önkormányzatát és tájékoztatást kértünk arról, vajon van-e a kerületükben romák számára foglalkoztatási program? Ha volt akkor megkértük őket a szakmai program rövid ismertetésére.

Az önkormányzatok telefonon történő megkeresését követően a munkaügyi központok kerületi kirendeltségeit hívtuk fel azzal a szándékkal, hogy megtudjuk tőlük, melyik kerületekben finanszíroznak kifejezetten roma közhasznúak foglalkoztatási programját.

A három információs lépcső eredményeként az alábbi regisztert állítottuk fel:

kerület	Információ
1. kerület	nincs kifejezetten a roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben
2. kerület	nincs kifejezetten a roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben
3. kerület	Három éve működik a Szociális Foglalkoztató szervezésében kifejezetten romák foglalkoztatását célzó közhasznú foglalkoztatási program. A munkaügyi központ kerületi kirendeltsége finanszírozza és közvetíti a munkavállalókat, akikkel egy éves szerződést kötnek.
4. kerület	nincs kifejezetten a roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben
5. kerület	nincs kifejezetten a roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben
6. kerület	nincs kifejezetten a roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben
7. kerület	nincs kifejezetten roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben.
8. kerület	nincs kifejezetten a roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben, de: létezik a Corvin-Szigony Akcióterületi Komplex Rehabilitációs Program, amelynek a társadalmi alprogramja ösztönzi — főleg az építkezés bontási munkálatainál — a romákat foglalkoztató roma alvállalkozók megbízását.
9. kerület	A Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató a roma foglalkoztatási program keretében 2003. február 1. — 2004. január 31. között 100 főnél is több roma közhasznú foglalkoztatott. Jelenleg egy hasonló programban 2004. január 31 — június 31. közötti időszakban foglalkoztatnak 40 roma munkanélkülit.
10. kerület	nincs kifejezetten a roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben
11. kerület	nincs kifejezetten a roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben
12. kerület	nincs kifejezetten a roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben
13. kerület	nincs kifejezetten a roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben
14. kerület	nincs kifejezetten a roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben
15. kerület	nincs kifejezetten a roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben
16. kerület	nincs kifejezetten a roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben
17. kerület	nincs kifejezetten a roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben
18. kerület	Közmunka Egyesület: 2003. január 1 — december 31 között 4, 2004. január 1 — június 31-között ugyancsak 4 roma közhasznú foglalkoztatott volt az egyesületben. Feladatuk: az önkormányzatnál parkrendezés és tisztántartás volt. A cigány etnikumhoz tartozást egyéni nyilatkozatban igazolták, a programba való belépés előtt.
19. kerület	Omega Kht.: 2003-ban 10 fős roma közhasznú foglalkoztatási programjuk volt parkfenntartási és tisztasági munkákra. A programba a cigány etnikumhoz való tartozást a munkavállalók CKÖ-nél történő közvetítésével igazolták. Ebben az évben a program finanszírozási bizonytalanságok miatt nem tudott még elindulni.
20. kerület	Kerületi Közhasznú Foglalkoztató: Közhasznú foglalkoztatás keretében 2004. január 1. — május 31-között 40 roma munkanélkülit foglalkoztattak. Június 1. — szeptember között 20 fő továbbfoglalkoztatására volt lehetőségük, akik általában a kerület közparkjaiban dolgoztak.
21. kerület	A Fővárosi Munkaügyi Központ XXI. kerületi Kirendeltségének támogatása alapján a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. csepeli munkanélküliek számára indított programjában a kerületi munkanélküliek Csepel közterületeinek tisztítását, karbantartását, egyes kertészeti segédmunkák ellátását végzik. A foglalkoztatás időtartama: 2003.10.01-jétől — 2004.09.30-ig tart, melynek során 5 később 7 roma származású munkanélkülit foglalkoztatnak. A roma származású munkanélküliek foglalkoztatásában 2003. évtől a csepeli Cigány Kisebbségi Önkormányzat is szerepet vállalt. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat a helyi önkormányzat, valamint a központi költségvetés által biztosított éves költségvetési támogatásának 66,5 %-át a közhasznú foglalkoztatásra fordította, melyhez további támogatást biztosított a Fővárosi Munkaügyi Központ.
22. kerület	nincs kifejezetten a roma népességet célzó foglalkoztatási esélyegyenlőséget növelő program a kerületben
23. kerület	2003. március 1-jétől — 2004. május 31-ig tartó foglalkoztatási programban 10 roma közhasznút alkalmaztak. Közben 2003. október 1 — 2004. április 30. között újabb 10 roma közhasznú foglalkoztatására nyílt lehetőség. A közcélú foglalkoztatási programban 4 romát foglalkoztatnak melyre folyamatosan túljelentkezés van. 5 soroksári roma munkanélküli részére személyiségfejlesztő tréninget is tartanak. A támogatott munkahelyekre a roma munkavállalók alacsony önértékelése és a munkahelyek alacsony toleranciaszintje miatt van szükség. A roma támogatott foglalkoztatottak a rájuk bízott munkát eredményesen végezték el.

Az alábbiakban hat olyan programot mutatunk be, amelyek a cigány népesség esélyegyenlőségének érdekében működnek. Ezek a programok a cigány népesség életkilátásainak javítását a tágan értelmezett esélyegyenlőség növelésével próbálják szolgálni.

1. program

Ferencváros Önkormányzatának roma koncepciója

IX. kerület, Ferencváros Önkormányzata

Cím: 1092 Bakáts tér 14.

Tel: 217-1662

Kontakt személy: Havasi Tibor, roma referens

A kerületben a roma lakosság életkörülményeinek javítása érdekében roma-koncepció készült, amely az alábbi csomópontok köré rendezve foglalja össze a romákkal kapcsolatos tennivalókat.

· A kerületi romák életkörülményeit, szociális és egészségügyi helyzetét, munkalehetőségeit, vállalkozásait érintő kérdések

· A képzés-nevelés kérdései az óvodai neveléstől az egyetemig, a szakképzésig

· A sport és szabadidő kérdései

· A roma kultúrával és hagyományőrzéssel kapcsolatos kérdések

· A Ferencvárosi Önkormányzat és a roma kisebbség közötti kapcsolatrendszert érintő kérdések

A koncepció kiemeli a romák életkörülményeinek javítása érdekében tett önkormányzati és civil erőfeszítések fontosságát és elutasítja a cigányellenes attitűdök és a diszkrimináció mindenféle formáját.

2. program

Budapest-Csepel Önkormányzatának roma programja

XXII. kerület, Budapest-Csepel Önkormányzata

Cím: 1211 Bp., Szent Imre tér 10.

Tel: 427-6317

Kontakt személy: Bukucs Balázs, Esélyegyenlőségi Iroda vezetője

A fenti táblázatban szerepeltetett foglalkoztatási programon túl 2003-ban előkészítésre került a várhatóan 2004. szeptember-októberében induló több elemből álló komplex kerületi roma program, melynek már meglévő vagy tervezett elemei a következők:

A program első eleme 2004. április 23-án döntött a Képviselő-testület a Tudor Alapítvány által működtetett tanoda-jellegű felzárkóztatásról. A felzárkóztatást elősegítő ún. Tudor-Műhely működtetéséhez Budapest-Csepel Önkormányzata egy állandó helyiséget (Budapest, XXI. Kiss János altb. u. 54.) bocsátott az alapítvány rendelkezésére ill. annak közüzemi költségeinek kifizetésére rendszeres támogatást biztosít.

Az alapítvány célja, hogy elősegítse általános iskolás korú, hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekek otthoni hátrányainak csökkentését, és növelje továbbtanulási esélyüket. A Tudor műhely általában 8-10 éves korú, kis létszámú, 12 fős csoporttal egy állandó pedagógus vezetésével működne, aki megszervezi az egyes gyermekek érdeklődési körének, illetve tehetségének megfelelő többi pedagógus közreműködését is.

A program második eleme az oktatás és a kultúra területén igyekszik a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét, és társadalmi integrációját elősegíteni.

A részletes kidolgozás folyamatban van, a program várhatóan két részprojektből tevődik majd össze:

a) a hátrányos helyzetű gyermekek — különös tekintettel a roma gyermekek —esélyegyenlőségét segítő oktatási jellegű felzárkóztató programból, valamint

b) a hátrányos helyzetű gyermekek — különös tekintettel a roma gyermekek — esélyegyenlőségét segítő kulturális programból.

ad a) Az oktatási jellegű felzárkóztató program legfontosabb célkitűzése a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek — különös tekintettel a roma gyermekek — társadalmi integrációjának támogatása, esélyegyenlőségének megteremtése az oktatás, a képzés a közösségfejlesztés, a kulturális élet területén.

A program által preferált célok:

· felzárkóztató program segítségével elősegíteni a hátrányos gyermekek iskolai évismétlései számának csökkenését,

· a szülők programba történő bevonásával erősíteni a családok és az iskola közötti kapcsolatot,

· elősegíteni a részt vevő gyermekek kulturális színvonalának emelkedését, különösen ismeretbővítő foglalkozások, kirándulások, színházlátogatások és egyéb programok által,

· megelőzni hogy az érintett gyermekek nagy számban, eltérő tantervű osztályokban tanuljanak,

· idejében azonosítani azokat az eltérő oktatásban részt vevő tanulókat, akiknek esélyük van arra, hogy tanulási képességük fejlesztésével visszakerüljenek a normál tantervű oktatásba ill. azokat, akik szegregáltan oktató intézményekbe kerülnek.

A program alappillére egy iskolán belüli felzárkóztatást elősegítő korrepetálási tevékenység, mely a gyermekek iskoláiban, a tanítási óra után, délutáni időpontokban zajlana. Ez a gyermek képességeihez igazodó heti két, ill. három alkalommal történő 45 perces foglalkozást jelent, mely lehetőséget teremt a bukások csökkentésére, és az eredményes továbbtanulás alternatívájára.

A program a felső tagozatos gyermekek három korosztályára koncentrál:

- az ötödik,

- a hetedik, illetve

- a nyolcadik osztályos tanulókra.

Azoknak a gyerekeknek kínáljuk fel ezt a lehetőséget, akiknek megvan a tanulási szándékuk, s bár jó képességűek, külön segítség nélkül nem lennének képesek eljutni az általános iskola (határidőn belüli) eredményes elvégzéséig és a középiskolai felvételiig. A gyermekek felzárkóztatása egyéni fejlesztéssel történne, ezzel is elősegítve a személyes kapcsolat megerősítését.

ad b) A kulturális program egy már meglévő kezdeményezés további támogatását tűzte ki célul. A Csepeli Gyermekjóléti Szolgálat 2001. óta különböző programokat szervez hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik részére. A Szolgálat munkatársainak lelkesedése hívta életre azt az amatőr társulatot is amely mára már többségében roma származású gyermekek részére biztosítja azt a kulturális jellegű időtöltést, mely során a gyermekek verseket, játékokat, írásokat tanulnak meg és adnak elő. 2003-ban a színjátszó csoport résztvevői a számukra biztosított nyári tábor zárásaként, ill. a karácsonyi ünnepség keretein belül két alkalommal léptek fel. A program által a gyermekek képet kaphatnak a színházi kultúra világáról és játékos formában fejleszthetik olvasási képességüket, memóriájukat, tehetségüket. A program 2004. év szeptemberétől továbbra is lehetőséget biztosít 15 gyermek részére. A színészeti foglalkozások heti egy alkalommal pénteki napon két órában zajlanának.

3. program

Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola szakmai programja

Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola

Cím:1068 Budapest, Felső erdősor u. 6.

Tel: 351-6522

e-mail: bbtanar@freemail.hu

Kontakt személy: Bogdán Béla igazgató

Az iskolát a Kalyi Jag Roma Művészeti Egyesület alapította 1992. szeptember 20.-án. Az alapító azzal a céllal hozta létre a középfokú oktatási intézményt, hogy az általános iskolát elvégzett cigány fiatalok továbbtanulási esélyeit növelje, illetve elősegítse a társadalomba való integrálódásukat. Iskolánkba olyan tanulók jelentkeznek, akik etnikai hovatartozásuk, rossz anyagi, szociális helyzetük miatt más oktatási formákból kimaradtak vagy be sem jutottak. Természetesen vannak olyanok is, akik más oktatási intézményekbe nyertek felvételt, de beilleszkedési zavarok miatt egy-két hónap után átjelentkeztek ebbe az iskolába.

Az iskola a működési engedélyét 1993. március 4-én kapta meg a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. Az oktatás 1994. szeptember 1-jétől folyik. Mivel ekkor az iskola még nem volt közismert, az első évfolyamra jelentkezők száma 28 fő volt. Az ezt követő évfolyamokba, átlagosan mintegy 35 fő nyert felvételt. Évente, évfolyamomként kb. 15-20%-os a lemorzsolódás. Ennek okai többnyire a fővárosiak esetében vidékre való leköltözés, lányoknál a férjhez menés (élettársi viszony), szülés, fiúknál pedig az iskolakerülés, illetve a munkavállalás. A vidéki tanulók kimaradásának oka szintén az elköltözés, illetve a fővárosi tanulókra jellemző okok.

A végzős tanulók közül átlagosan mintegy 8-10 fő tanul tovább érettségit adó oktatási intézményekben. Az eddig végzettek közül jelenleg 6 fő folytat felsőfokú tanulmányokat.

A továbbtanuló diákok számára rendszeresen biztosított a délutáni korrepetálás, valamint részt vesznek tanításon kívüli programokon is: kiránduláson, hagyományőrző táborban, színház-, mozi-, és múzeum látogatáson. Az iskola „inkubátorház”-ként is működik, bár — anyagi erőforrások híján — a munkatársak az inkubátorházat hivatástudatból, a szakma és tanítványaink iránti elkötelezettségből tartják életben.

4. program

Romassist Közhasznú Egyesület programja a roma kultúra támogatására

Romassist Közhasznú Egyesület

Cím: 1068 Király u. 106.

Tel: 323-1828

e-mail: romassist@axelero.hu

Kontakt személy: Bander Csilla

A szervezet céljai:

· Olyan komplex programok létrehozása, melyekkel elősegítik a roma lakosság integrációját az Európai Unióba, a magyar társadalomba és a roma közösségekbe kulturális autonómiájuk megtartásával. Társadalmi híd megépítése, mely a cigányság kulturális autonómiáját megtartva olyan európai gondolkodásmódot alakít ki, ahol a tolerancia magasabb fokú, a másság értékként jelenik meg és egymás elfogadásán keresztül a roma és nem roma társadalom kultúrája gazdagodik.

· Az Európában élő romák kultúrájának és hagyományainak feltárása. Gyűjtési, kutatói munkával hozzájárul a roma kultúra értékeinek terjesztéséhez, megőrzéséhez, az identitástudat erősítéséhez. Néprajzi gyűjtésből, hanganyagokból, kiadványok, a fogatott anyagokból dokumentumfilmek készülnek. A már felkutatott kulturális hagyományok mellett a kulturális örökséget a szervezet munkatársai rendszerezik, feldolgozzák és hozzáférhetővé teszik.

· Nemzetközi kapcsolatok kiépítésével olyan adatbázis, vagy információs vonalak létrehozása, ahol minden nemzetközi és magyarországi roma szervezet jelen van.

5. program

Roma munkanélküli fiatalok segítése

SEED Alapítvány

Cím: 1024 Rómer Flóris u. 22-24. V/15.

Tel: 212-21-79, 316-4987, 315-0195

e-mail: zslaczko.seed@hungary.com

Kontakt személy: dr. Laczkó Zsuzsanna

A szervezet célja:

· Rászorult roma fiatalok munkavállalásának, elhelyezkedésének, tanulmányainak segítése. A projekt többféle kimenetet kínál aszerint, hogy a kiválasztott résztvevők számára milyen megoldást tűnik közösen megvalósíthatónak.

· A programba bevont fiatalok képzése több lépcsőben zajlik:

o Az önismereti, személyiségfejlesztési, kommunikációs, motivációs blokk célja a résztvevők készségeinek, képességeinek kibontása a programban való sikeres részvétel érdekében

o OKJ-s szakmai képzés a résztvevők helyzetének, igényeinek, valamint a munkaerő-piaci lehetőségeknek az ismeretében.

o Vállalkozóképzés, amely önfoglalkoztatóvá váláshoz segíti a résztvevőket. Kimenete egy üzleti terv, ami — egyéb feltételek teljesülése esetén — segít a programban résztvevőknek visszatérítendő hitelt felvenni a FMK-tól. A cél az, hogy valamilyen önfoglalkoztató tevékenység valóban beinduljon, szem előtt tartva, hogy a célcsoport nem rendelkezik saját tőkével.

o A civil képzés célja, hogy a romák érdekérvényesítő képessége javuljon, ismerjék meg a jogaikat, lehetőségeiket és az önérdek érvényesítő magatartás szabályait.

o Számítógép kezelői képzés: A számítógép kezelésének ismeretét igazoló bizonyítvánnyal minden résztvevő munkaerő-piaci pozíciója javulni fog és önbizalmuk is erősödik.

o Életvezetési, életmód modul: Ebben a blokkban a családi élet, a munkamegosztás, a háztartás gazdaságtan, a társadalmi szerepek, az emberi értékek, a kapcsolatok, az egészség, a gyermeknevelés és a közélet területén nyújtunk hasznos információkat.

6. program

Iskolai és Média program

Partners Hungary Alapítvány

Tel: 438-5260, 438-5270

e-mail: tibork@partnershungary.hu

Kontakt személy: Kertész Tibor

A program kiemelt célja a médiával való együttműködés a romákkal kapcsolatos elfogulatlan, konstruktív tájékoztatás érdekében. A program további célja, hogy példát nyújtson a diszkriminatív jellegű tudósításokkal szemben.

A Partners Hungary Alapítványnak régóta jó kapcsolatai vannak a hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, és a médiával kapcsolatos ismereteket oktató intézményekkel. Média szakértők szakmai tapasztalatára épül a program megvalósítása, mely a következő tevékenységeket jelenti az elkövetkező két évben:

· Média tréning: A Partners Hungary Alapítvány a partnereivel (Rádió C, Független Sajtóközpont) szorosan együttműködve képzéseket kínál 25 egyetemi hallgatónak, újságírónak kommunikáció, prezentáció és kulturális érzékenység témakörökben. A tréningek 3-4 naposak.

· Előítélet elleni képzés: Évente egy képzést, kerekasztal-megbeszélés szervez 25 újságíró, szerkesztő számára, melyen elemzi a sztereotípiák hatásait, valamint felhívják figyelmüket a konstruktív tudósítások, és a roma nőkről szóló riportok műsorra tűzésének fontosságára.

· Média kampány: A média kampány során a Partners Hungary Alapítvány partnereivel együttműködésben sajtóközlemények, dokumentumok és egyéb média események formájában információkat közöl a romák helyzetéről, szokásairól. Újságírók és szerkesztők laza szövetségének, hálózatának kialakításával „média látogatásokat” szervez, melyeken a média képviselői megismerhetik a program eredményeit, a romák helyzetében történt változásokat, és a kialakított integrációs modelleket.

· Iskola program: Terv, hogy a program során a helyi önkormányzat képviselőivel, iskolákkal és a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal együttműködve az iskolai program eredményeinek ismeretében átgondolásra kerüljenek az iskolák pedagógiai programjai.

· Kerekasztalok: A Partners Hungary Alapítvány három egynapos tematikus kerekasztal megbeszélést szervez évente a következő témákban: oktatás, egészségügy, foglalkoztatás. Valamennyi kerekasztal munkájában szerepelnek a program helyszínein szerzett tapasztatokat. A kerekasztalok 2004 őszén indulnak, a helyszíneken lezajlott kooperatív tervezés eredményeinek, tapasztalatainak elemzésével. Valamennyi kerekasztalon részt vesznek a helyi közösségek és az iskolák képviselői is.

VI. Összefoglalás

A fővárosban a romák foglalkoztatási esélyegyenlősége érdekében a 23 kerületből összesen 7 kerületben létezik olyan program, amelyik kifejezetten a romák foglalkoztatási esélyeit hivatott növelni. A 7 kerület mindegyike az idén is közvetlenül a romák foglalkoztatását szervezte meg. Így úgy tűnik, hogy a romák foglalkozási esélyegyenlőségének megvalósítását célzó aktivitások elsősorban közvetlen foglalkoztatási programokban testesülnek meg.

Kemény István és munkatársainak 2003. évi roma foglalkoztatási helyzetképét ismerve egyfajta diszkrepancia figyelhető meg a romák foglalkoztatási helyzete és annak javítását célzó aktivitások jellege között. Míg a tanulmányt írók megállapítása szerint a romák foglalkoztatottsága aránylag megfelelő mértékűnek mondható a fővárosban — különösen a vidéki foglalkoztatottsági adatokhoz képest —, addig a romák iskolai végzettsége egyértelműen alacsonyabb, mint a nem roma lakosságé; ami azt eredményezi, hogy a roma népesség körében a fővárosban alacsony presztízsű és rosszul fizető munkák végzésével aránylag magas foglalkoztatottság mutatható ki.

A romák foglalkoztatási helyzete másrészről a fővárosban egy munkaerőpiaci szempontból aluliskolázottsága folytán kiszolgáltatott népességcsoport foglalkoztatásáról nyújt képet. A romák foglalkoztatási helyzetén a fővárosban oly módon kellene javítani, hogy az oktatásba való bevonásukkal a jobban fizető és a magasabb presztízsű munkák elérését tesszük lehetővé. Természetesen a romák foglalkoztatásának javítása sem nélkülözheti a közvetlen álláshely teremtő programokat, amelyek a munkaerőpiacra belépni vagy visszatérni akarók számára a hidat jelenthetik az inaktív, eltartott élethelyzet és az autonóm, kereső lét között.

VII. Javaslatok a fővárosban élő roma népesség foglalkoztatási esélyegyenlőségének növelésére

A cigány népesség foglalkoztatása terén jelentős a regionális– és a településtípus szerinti különbség fővárosi és országos szinten egyaránt. A legkedvezőbb helyzetben, a fővárosban és környékén élő roma népesség van, ugyanis míg az utóbbi tíz évben a főváros új munkalehetőségeket kínált, a vidéki városokban nem változott, míg a falvakban tovább romlott a romák munkaerőpiaci helyzete. (Bár azt meg kell jegyeznünk, hogy a roma nők foglalkoztatási helyzete messze kedvezőtlenebb, mint a férfiaké.)

Foglalkoztatási helyzetük a nem roma népesség helyzetétől az alábbi pontokon tér el jelentősen:

· A foglalkoztatottak iskolai végzettsége

· A foglalkoztatottak munkavállalásában az alkalmi és a rendszeres munkavégzés egymáshoz viszonyított előfordulási gyakorisága

· A foglalkoztatottak által végzett munka presztízse

A roma népesség foglalkoztatási helyzetének javítása a fővárosban intenzív kisebbségi foglalkoztatáspolitikai intézkedések megtételét teszi szükségessé melyeknek az esélyegyenlőség növelését kell szolgálniuk annak érdekében, hogy a roma és a nem roma népesség foglalkoztatási helyzete jelentős mértékben ne különbözzön egymástól.

Javaslatok:

1. A roma népesség munkajogi védelmét ellátó fővárosi szolgáltató centrum felállítása, amely a romák érdekeinek védelmét ellátná a roma foglalkoztatottak munkavállalása során felmerülő vitás ügyekben, jogsértő esetekben.

2. A roma népesség foglalkoztatás szintjének növelése érdekében állásközvetítő szolgáltatás biztosítása, amely infrastruktúrájával és személyes szolgáltatásaival megkönnyíthetné a romák munkavállalását.

3. A roma népesség foglalkoztatási szintjének növelése érdekében a támogatott foglalkoztatásba bevonhatók körének, létszámának növelése, a rendelkezésre álló források bővítésével

4. Mentorok alkalmazása különböző szociális pontokon (családsegítő szolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok, szenvedélybetegek rehabilitációjával foglalkozó intézmények, közhasznú foglalkoztatók stb.) a roma népesség munkavállalásának, munkában tartásának mentális támogatására. A roma népesség foglalkoztatatási esélyegyenlőségének javítása érdekében szükséges lenne kidolgozni egy olyan mentori szolgáltatás módszertanát, amely a romák munkaerőpiacra való belépését és munkaerőpiaci jelenlétét tudná segíteni.

5. Az aktív munkavállalási korú roma népesség felnőttoktatásban való részvételének ösztönzése munkaerőpiaci helyzetüket javítása, stabilizálása érdekében.

6. A roma fiatalok iskolázási esélyegyenlőségének növelése annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon — körülményeikhez képest — a lehető legjobb iskolázottsági kondíciókkal jelenhessenek meg.

Dr. Kemény István

Ajánlott irodalmak a témában való elmélyüléshez:

Forrás:

www.romapage.hu – a honlap működtetője a Kurt Lewin Alapítvány


	Alaina Lemon: A romák megjelenítése és képviselete
	Replika, 1996. december

	Andreas Pribersky: Ön- és idegenkép
	Educatio, 1993/2.

	Angelusz Róbert: A cigányellenesség és a pluralizmus ignoranciája
	(Jel-Kép, 1996/1.)

	Bábosik István: A spontán kirekesztődés, mint iskolai ártalom
	Új Pedagógiai Szemle, 1993/7-8.

	Bánlaky Pál: Cigánycsaládok vizsgálata
	Népjóléti Minisztérium Család-, Gyermek- és Ifjúságpolitikai Főosztályának Családpolitikai Osztálya, 1993.

	Barcy Magdolna - Diósi Pál - Rudas János: Vélemények a másságról - előítéletek a fiatalok körében


	Békés Zoltán - Csepeli György: Cigányok vagy magyarok?
	(Phralipe, 1993/2.)

	Biczó Katalin: Ne félj a cigánygyerekektől!
	Farkas Endre [szerk.]: Gyerekcigány. Pedagógiai tanulmányok. INTER-ES Kiadó Budapest, 1994.

	Bíró András: Etnikai osztály-e a cigányság?
	Beszélő, 2000/július

	Bodor Józsefné: Cigányok Jászapáti városában
	Phralipe, 1993/3.

	Bogdán Béla: A cigány kisebbség rendszerváltás utáni helyzete a változások tükrében
	(Regio Kisebbségi szemle 1993/1.)

	Bogdán Erzsébet: A negyedik nekifutás a főiskolán
	Farkas Endre [szerk.]: Gyerekcigány. Pedagógiai tanulmányok. INTER-ES Kiadó Budapest, 1994.

	Choli Daróczi József: Szocializációs sajátosságok és beilleszkedési nehézségek
	Farkas Endre [szerk.]: Gyerekcigány. Pedagógiai tanulmányok. INTER-ES Kiadó Budapest, 1994.

	Csalog Zsolt: A cigányság a magyar munkaerőpiacon
	A szerző, a feudalizmustól kezdve egészen napjainkig levezeti, hogy a cigányság milyen szerepet játszott a magyar társadalom munkamegosztásában. Négy időszakot különböztet meg egymástól, a cigányság tevékenységi jellegétől és munkaerőpiaci pozíciójától függően.

	Csalog Zsolt: Cigánykérdés Magyarországon 1980 előtt
	(Csepeli György, Örkény Antal és mások [szerk.]: i>Kisebbségszociológia. /i> Kisebbségszociológiai Tanszék Budapest, 1997.)

	Csepeli György - Fábián Zoltán - Sik Endre: Xenofóbia és a cigányságról alkotott vélemények
	(Társadalmi Riport 1998. TÁRKI, Budapest, 1998.)

	Csongor Anna: Kisebbségek periférián
	Educatio, 1993/2.

	Csongor Anna: Cigánygyerekek az iskolában
	Andor Mihály (szerk.): Iskola és társadalom. Iskolai és oktatásszociológiai szöveggyűjtemény, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Új Mandátum, Budapest (297–312. old.)

	Csongor Anna - Szuhay Péter: Cigánykultúra, cigánykutatások

	Demeter Zayzon Mária: A budapesti népesség nemzetiségi, etnikai arculata
	Periférián. Ariadne Kulturális Alapítvány Budapest, 1997.

	Dessewffy Tibor: Kisebbség és nagyság
	(Kritika, 1998/2.)

	Diósi Ágnes: Roma gyerekek az általános iskolában
	(Kritika, 1999/7.)

	Diósi Ágnes: Értelmiségi roma nők - III.
	(Esély, 1999/1.)

	Diósi Ágnes: Értelmiségi roma nők - IV.
	(Esély 1999/4.)

	Diósi Ágnes: "Folyton laknánk"
	Esély, 2000/3.

	Diósi Ágnes: A cigány gyerekek és az iskola
	Farkas Endre [szerk.]: Gyerekcigány. Pedagógiai tanulmányok. INTER-ES Kiadó Budapest, 1994.

	Diósi Ágnes: Legyen világosság!
	Kritika, 1993/1.

	Diósi Ágnes: Értelmiségi roma nők - II.
	Esély, 1998/6.

	Diósi Ágnes: Értelmiségi roma nők - I.
	Esély, 1998/5.

	Diósi Ágnes: A cigányság ügye a demokratikus ellenzék történetében
	(Esély, 1999/6.)

	Diósi Ágnes: Értelmiségi roma nők - V.
	(Esély, 1999/5.)

	Dr. Szirtes Zoltán: A jellemző és nem jellemző megbetegedések
	“Míg én rólad mindent, te rólam semmit sem tudsz”. Családpolitikai füzetek, 1994.

	Erdős Kamill: A magyarországi cigányság
	(Magyar Néprajzi Közlemények III. 1958.)

	Farkas Endre: Cigánykérdés – magyar ügy
	Farkas Endre [szerk.]: Gyerekcigány. Pedagógiai tanulmányok. INTER-ES Kiadó Budapest, 1994.

	Farkas Endre – Schüttler Tamás: "Te nem is vagy olyan, mint egy cigány"
	Új Pedagógiai Szemle, 1993/5.

	Fleck Gábor - Orsós János - Virág Tünde: Megélhetési stratégiák a partosi beás közösségben
	(Regio, 1999/1.)

	Forray R. Katalin: A nemzetiségi- etnikai oktatás állami támogatása
	Educatio, 1993/2.

	Forray R. Katalin: Új cigány iskolák és a pedagógusok
	Phralipe, 1993/10.

	Forray R. Katalin - Hegedűs T. András: Tradicionális nevelés és iskolai magatartás egy innovatív cigány
	"Míg én rólad mindent, te rólam semmit sem tudsz" /i> Családpolitikai Füzetek, 1994. Nyári László [szerk.] Kiadja a Nemzetközi Családév Titkársága)

	Gulyás Sándor: Cigányokról – pedagógus szemmel
	Farkas Endre [szerk.]: Gyerekcigány. Pedagógiai tanulmányok. INTER-ES Kiadó Budapest, 1994.

	Gyenei Márta: A létminimum alatt - Jajhalom
	Statisztikai Szemle, 1993/1.

	Hajnal László Endre: Nagyvárosi cigányok az új gazdasági környezetben
	(Regio, 1999/1.)

	Havas Gábor: A cigány közösségek történeti típusairól
	Kultúra és közösség 1989. 4. szám

	Hegedűs T. András: Motiválhatók-e a cigány gyerekek
	Educatio, 1993/2.

	Hermann Antal: A cigányok összes létszáma
	Magyar Statisztikai Közlemények IX. kötet

	Hermann Arnold: Ki a cigány?
	(Phralipe, 1993/11.)

	Horváth Aladár: EU-ROMA@2003.hu
	Kritika, 2000/3.

	Hriszto Kjucsukov: Muzulmán romák kevert nyelve és kultúrája
	(Regio, 1999/1.)

	Hriszto Kjucsukov -Szija Vaszena: A bulgáriai cigányok a demokratikus átalakulás körülményei között
	(Phralipe, 1993/3.)

	Kádár Zsuzsanna: A XIX. század végi magyarországi cigány társadalom
	Regio Kisebbségi Szemle 1993/1.

	Karsai Ervin: Szokások hagyományok a cigányok életében
	“Míg én rólad mindent, te rólam semmit sem tudsz”. Családpolitikai füzetek, 1994.

	Karsai Ervin: A cigányok vallása, társadalma és a család
	“Míg én rólad mindent, te rólam semmit sem tudsz”. Családpolitikai füzetek, 1994.

	Karsai Ervin: A cigányokról
	“Míg én rólad mindent, te rólam semmit sem tudsz”. Családpolitikai füzetek, 1994.

	Keer Bakker: Cigányok a Csereháton
	(Mozgó Világ, 1995/6.)

	Kelemen Ágnes: Nemzeti érzelmek és a kisebbségek iránti attitűdök a mai Magyarországon
	(Szociológiai Szemle, 1999/2.)

	Kemény István: A magyarországi cigányság szerkezete a nyelvi változások tükrében
	(Regio, 1999/1.)

	Kemény István: A magyarországi cigányság helyzete
	Kézirat, 1971.

	Kerényi György: Tudás, hatalom
	Beszélő, 2000/1.

	Kertesi Gábor: Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után
	" A cigányok a rendszerváltás igazi vesztesei". Ezzel a mondattal kezdi a szerző írását. Állítását azzal magyarázza, hogy a cigányság a rendszerváltás következtében másodszor is elveszítette létalapját. Az a tény, hogy a szocialista gazdasági modell összeomlásával emberek óriási tömege került a társadalmon kívülre azt jelzi, hogy a cigányság "integrálódása nagyrészt illuzórikus" volt.

	Kertesi Gábor: Megalázottak és megszomorítottak
	Esély, 1996/3.

	Kertész Wilkinson Irén: A zenei gyakorlat, mint kulturális és társadalmi megnyilvánulás
	(Előzetes tanulmány a magyarországi romák és az ír vándorcigányok zenei összehasonlításához.) (Regio, 1999/1.)

	Kocsis Károly: Egy felrobbant etnikai mozaik esete
	Budapest, Teleki László Alapítvány 1993.

	Kollár József - Lázár Tibor: A jászsági cigányok
	(Regio Kisebbségi szemle 1993/1.)

	Kovalcsik Katalin: A magyarországi cigányok és kulturális hagyományaik
	(Phralipe, 1993/3.)

	Kovalcsik Katalin: A folklórzenészek, a hagyományőrzők, és az "elektronikus cigányok"
	Kritika, 2000/4.

	Kovalcsik Katalin: A magyarországi cigányok és kulturális hagyományaik
	(Phralipe, 1993/3.)

	Kovalcsik Katalin - Réger Zita: A tudomány mint naiv művészet
	(Kritika, 1995/2.)

	Kozma Tamás: Etnocentrizmus
	Educatio, 1993/2.

	Kozma Tamás: Nacionalizmus
	Educatio, 1993/2.

	Krémer Balázs: Cigányutak a vállalkozások kalandos világában
	A szerző, azokról a cigány származású vállalkozókról ír, akik az Autonómia Alapítvány támogatásában részesültek. Velük készült interjúi alapján, különböző tipológiákat állított fel, attól függően, hogy attitűdjeik megfelelnek-e az "ideális vállalkozó" kritériumainak vagy sem.

	Kövendi Lajos: Gondolatok az aranyosszéki szokásokról és hagyományokról
	Phralipe, 1993/5.

	Ladányi János: A lakásrendszer változásai és a cigánynépesség térbeni elhelyezkedésének átalakulása Budapesten
	Valóság, 1989/8.

	Ladányi János - Szelényi Iván: Az új szociáldemokrácia lehetőségei
	Kritika, 2000/július

	Lakatos Elza: Lóve te keren
	Beszélő, 2000/május

	Lázár Guy: A kisebbségek szerepe a nemzeti identitás kialakításában
	(Regio, 1995/1–2.)

	Ligeti György - Báder József: Demokráciára nevelés a Collegium Martineumban
	Esély, 2000/2.

	Majzik Lászlóné: Interkulturális nevelés és multikulturális társadalom
	Új Pedagógiai Szemle, 1993/6.

	Mohácsi Viktória: Az Európai Roma Jogok Központja Alapítványról
	(Regio, 1999/1.)

	Molnár László - Skultéty László: Egy vita margójára, avagy mit is tudunk a romákról
	(Szociológiai Szemle, 1999/2.)

	Murányi István: Tizenévesek előítéletessége Sopronban és Salgótarjánban
	(Esély, 1999/5.)

	Neményi Mária: Cigány elvtárs! Cigánykérdés Csehszlovákiában a szocializmus korában
	(Phralipe, 1993/1.)

	Neményi Mária: Cigány elvtárs! Cigánykérdés Csehszlovákiában a szocializmus korában
	(Phralipe, 1993/1.)