Ikt.sz.: 7772-3/2006-0100 Tárgy: Beszámoló a Fővárosi Munkaügyi Központ 2005. évi tevékenységéről
A Fővárosi Munkaügyi Központ (továbbiakban FMK) 2005. évi tevékenységét -alapvetően - az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2005. évi kiemelt céljai határozták meg, mely a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben megfogalmazottakon alapult.
> „Elő kell segíteni a foglalkoztatás növekedését.
> Javítani kell a munkaerő versenyképességét.
> Elő kell segíteni a társadalmi beilleszkedést, javítani kell a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci pozícióját."
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) 2005. évi kiemelt céljai:
1. Javítani kell a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci pozícióját, a tartós munkanélkülivé válók arányát csökkenteni kell.
2. Segíteni kell a fiatalok pályakezdését, mielőbbi munkába állásukat.
3. Törekedni kell az idősebb munkavállalók aktivitásának megőrzésére.
4. Javítani kell a nők munkaerőpiaci helyzetét.
5. Segíteni kell a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci beilleszkedését.
6. Javítani kell a romák foglalkoztathatóságát, bővíteni foglalkoztatási lehetőségeiket.
Fentiek figyelembe vételével az Fővárosi Munkaügyi Központ 2005. évi kiemelt céljai a következők voltak:
■ A főváros munkaadói és (potenciális) befektetői munkaerő-igényének és munkaerőpiaci információs igényének magas színvonalon történő kielégítése, a munkaadókkal való kapcsolattartás fejlesztése és a bejelentett álláshelyek számának növelése.
■ Az ESZA projektek, munkaerő-piaci programok, a decentralizált foglalkoztatási alaprész és a működési célú források hatékony alkalmazása és szabályszerű felhasználása a hátrányos helyzetű rétegek fokozott segítése, a tartós munkanélküliség csökkentése és lehetőség szerinti megelőzése érdekében.
■ A központi programok (pályakezdő, tartós, rehabilitációs, távmunka, 50 év felettiek stb.) lehetőségeinek mind teljesebb kihasználása. A partner szervezetekkel való
1
együttműködés bővítésével segíteni kell a munkaerő-állomány rövid- és középtávú alkalmazkodását a munkaerőpiac változó igényeihez.
■ Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat korszerűsítéséből és az új módszerek bevezetéséből adódó feladatok (HEF OP 1.2) végrehajtása, ezzel erősítve a Fővárosi Munkaügyi Központ szolgáltató jellegét, növelni szolgáltató kapacitását.
■ Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációjához kapcsolódó humán erőforrás fejlesztési feladatok végrehajtása, a Fővárosi Munkaügyi Központ személyi állományának képzése, felkészítése, a különböző ügyfelek igényeinek magas színvonalon történő kielégítése, valamint a szakszerű feladatellátás érdekében.
Az előterjesztésben a főváros 2005. évi munkaerőpiaci folyamatainak főbb jellemzőit, fenti célok megvalósítását szolgáló - a terjedelemre tekintettel - legfontosabb tevékenységeinket foglaltuk össze, a mellékletekben a foglalkoztatást elősegítő képzés, valamint a közhasznú munkavégzés támogatásának és működésének tapasztalatait értékeltük.
Összességében úgy ítéljük meg, hogy a Fővárosi Munkaügyi Központ a célkitűzéseket az előző évekhez mérten magasabb színvonalon teljesítette. Javuló tendenciát mutat a munkáltatói kapcsolattartás, differenciált, az ügyfelek problémájához rugalmasan illeszkedő szolgáltatási és támogatási rendszer működött. Mindezek megszervezéséhez, hatékony működtetésük fenntartásához nagymértékben hozzájárult az FMK, az önkormányzatok és a civil szervezetek között létrejött szoros együttműködés. Céljaink elérésében segített továbbá a Fővárosi Munkaügyi Tanács és Albizottságai aktív szerepvállalása, valamint nem utolsó sorban a különböző központi (hazai és EU-s) programok, illetve források rendelkezésre állása.
1. A főváros 2005. évi munkanélküliségi folyamatainak főbb jellemzői
1.1. Az álláskeresők száma és összetétele
Az FMK kirendeltségeit 2005-ben havonta átlagosan 78,3 ezer ügyfél kereste fel, ami az ügyfélforgalom 9,1%-os növekedését jelenti az előző évi átlaghoz viszonyítva.
A regisztrált munkanélküliek havi átlagos létszáma (23.360 fő) 7,0%-kal volt több mint 2004-ban, ugyanakkor a 2004 decemberi 22.942 fős záró létszámmal szemben 2005 év végén már „csak" 21.123 fő regisztrált álláskeresőt tartottunk nyilván. A főváros éves átlagos munkanélküliségi rátája az előző évi 2,8%-ról 2,9%-ra emelkedett.
A regisztrációba újonnan (először) belépők száma (17.348 fő) és az ismételten belépők száma (34.562 fő) is gyakorlatilag megegyezik az előző évi adattal. A belépők együttes száma 51.190 főről 51.910 főre emelkedett.
A belépő létszám enyhe emelkedésével szemben jelentős növekmény mutatkozott a regisztrációból kilépők esetében. A kilépő létszám 2004-ben 47.257 fő volt, 2005-ben pedig 53.915 fő. (Egy ügyfél több esetben is lehet ismételten belépő, illetve kilépő.)
Jelentős mértékben befolyásolta a regisztrációból kilépők számának alakulását az aktív eszközbeli támogatásban részesülő ügyfelek számának - előző évhez viszonyított -13,7%-os emelkedése. (Az eszközre kerülő ügyfelek ugyanis kikerülnek a regisztrált munkanélküliek köréből.) 2004-ban az aktív eszközök egészénél 4.364 fő volt a belépő létszám, 2005-ben pedig 4.964 fő. A 600 fős különbözet a regisztrációból kilépők számát növelte.
Azon tartós munkanélküliek létszáma, akiknél az utolsó regisztrációs időszak hossza meghaladta a 12 hónapot, az év során 3.400 főről 3.390 főre csökkent. A regisztráltak álláskeresők létszámához viszonyítva 14,8%-ról 16,0%-ra emelkedett.
A regisztrált pályakezdő munkanélküliek havi átlagos létszáma a 2004. évi 1.326 főről 1.189 főre csökkent, év végi záró létszámuk 1.147 főről 1.172 főre emelkedett.
A regisztrált munkanélküliek záró létszámának összetétele többé-kevésbé az elmúlt évek tendenciája szerint változott.
■ Mérséklődött a nők részaránya. A két nem eloszlásbeli részarányának különbsége a tavalyi 12,2 %-os aránnyal szemben most csak 9,6%.
■ További 0,5%-ponttal emelkedett a szellemi foglalkozásúak részaránya és ma már meghaladja a 40%-ot.
■ Mérséklődött az alacsonyabb iskolai végzettségűek részaránya, ugyanakkor a diplomás munkanélküliek részaránya már meghaladja a 15%-ot.
■ A tartós munkanélküliek részaránya tovább emelkedett, év végi értéke 16,0%
volt.
1.2. Munkaerő-kereslet
A Fővárosi Munkaügyi Központ kirendeltségein az elmúlt két évben a következők szerint alakult a bejelentett üres álláshelyek száma.
5
|
a A bejelentett munkaerőigény jellege |
2004. |
% |
2005. |
% |
2005/2004 |
|
Normál álláshely |
9209 |
10,2% |
8053 |
9,4% |
87,4% |
|
Külf. MO.-i m.váll. |
81469 |
89,8% |
77723 |
90,6% |
95,4% |
|
Nem támogatott álláshely összesen: |
90678 |
100,0% |
85776 |
100,0% |
94,6% |
|
A bejelentett munkaerőigény jellege |
2004. |
% |
2005. |
% |
2005/2004 |
|
Nem támogatott álláshely |
90678 |
96,0% |
85776 |
94,3% |
94,6% |
|
Támogatott álláshely |
3786 |
4,0% |
5229 |
5,7% |
138,1% |
|
Összesen: |
94464 |
100,0% |
91005 |
100,0% |
96,3% |
A normál álláshelyek esetében a legkeresettebb szakmák a következők voltak: egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások; egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás); ügynök (szolgáltatási, kereskedelmi); eladó; vagyonőr.
Az un. „külföldi" álláshelyek esetében a legkeresettebb szakmák: egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások; egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás); szabó-, varrónő; lakás-, intézménytakarító; konyhai kisegítő; szakács; piaci, utcai, vásári árus.
1.3. Létszámleépítés
Az elmúlt évben a fővárosban csökkent a létszámleépítések száma. 2004-ben 161 munkáltató összesen 7.529 fő leépítését jelentette be, 2005-ben 95 munkáltató 5.407 főét.
A 2005. évi bejelentések megoszlása (az átlagos állományi létszám függvényében) az alábbiak szerint alakult:
|
A bejelentést tevő munkáltatók átlagos állományi létszáma (fő) |
A bejelentések száma (db) |
A bejelentések létszáma (fő) |
Ezen belül az egyenként legalább 100 főt elérő |
|
|
Bejelentések száma (db) |
Érintett létszám (fő) |
|||
|
21-99 |
32 |
1007 |
||
|
100-299 |
28 |
1515 |
5 |
756 |
|
300 vagy több |
35 |
2885 |
10 |
1631 |
|
Összesen |
95 |
5407 |
15 |
2387 |
A bejelentések alakulása negyedéves bontásban:
|
i 2005.év |
Bejelentések száma (db) |
Érintett létszám (fő) _ |
|
január-március |
23 |
1102 |
|
április-június |
29 |
1908 |
|
július-szeptember |
13 |
579 |
|
októb er-decemb er |
30 |
1818 |
|
Összesen |
95 |
5407 |
A munkáltatók 22,9%-a finanszírozási problémákkal, 13,6%-uk pedig belföldi kereslet csökkenésével indokolta döntését. Legtöbbjük a létszámleépítések okaként az „Egyéb" okot jelölte meg.
Az érintett 5.407 fő közül 2680 fizikai (49,6 %), 2.727 szellemi (50,4 %) besorolású
munkavállaló.
6
A bejelentett fizikai foglalkozásúak 61,6 %-a szakmunkás, akik elsősorban a feldolgozóiparból, a gépek-berendezések gyártása, javítása, a kohászat, valamint a kereskedelem, illetve szolgáltatás területéről kerültek ki.
Az érintettek között nagy számban szerepelnek eladók (179 fő), egészségügyi szakalkalmazottak (113 fő), textilfeldolgozó ipari dolgozók, (1l0 fő), továbbá a gépipar, gépek berendezések gyártása területéről, kiemelkedően a különböző lakatos (géplakatos, lemezlakatos, stb.) szakmunkások, továbbá minőségi hegesztők, CNC esztergályosok, mechanikai műszerészek, daruvezetők, kisebb létszámban klíma- és villanyszerelők.
2005. évben a Fővárosi Munkaügyi Központhoz összesen 13 munkáltató jelentette be létszámcsökkentését felszámolás, végelszámolás, vagy jogutód nélküli megszűnés miatt, összesen 901 főt érintően, amely létszám szinte csak fizikai munkaköröket érintett.
A létszámcsökkentéssel érintett szellemi besorolású munkavállalók száma növekvő tendenciát mutat. A magasabb, 300 fő feletti átlagos statisztikai létszámú munkáltatók esetében kissé magasabb arányú a szellemi foglalkozásúak elbocsátása, mint a fizikai állományúaké. Ezt magyarázza, hogy közép- felsőfokú oktatási intézmények, távközlési intézmény, továbbá médiák jelentettek be csoportos létszámcsökkentést, és az érintett ügyintézők száma 1.683 fő, az összes szellemi foglalkozásúak 61,7 %-a. (Itt szerepelnek a közép- és felsőfokú (egyetemi) oktatók, műsorszerkesztők, magasan képzett távközlési ügyintézők, és a HM területéről elbocsátottak is.)
Vezetői munkakörből 558 fő elbocsátását jelezték, míg az ügyviteli alkalmazottak száma
486 fő.
A bejelentett létszámcsökkentések utólagos korrigálását -azaz a ténylegesen leépítettek számát - általában nem jelzik a munkáltatók.
A munkáltatók működésével összefüggő ok miatt bekövetkező létszámcsökkentések kezelésének, a leépítésekkel érintett munkavállalók elhelyezkedésének elősegítése céljából közreműködünk - a munkaadók kérésének megfelelően - a munkaadók által szervezett tájékoztatókon, egyeztetéseken.
Minden bejelentésnél, de különös figyelemmel a 100 főt meghaladó leépítést végrehajtó munkaadókra, felvettük a személyes kapcsolatot, melynek eredményeképp 18 gazdálkodó szervezetnél tartottunk csoportos tájékoztatót.
A tájékoztatás témái:
■ fővárosi munkaerőpiaci helyzet,
■ munkanélküli járadék/álláskeresési járadék/segély igénybe vételének feltételei, szabályai,
■ az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök igénybe vételének szabályai, előnyei,
■ aktuális fővárosi állásajánlatok,
■ szolgáltatások ismertetése, ajánlása,
■ szakmai tanácsadás munkaadók részére - MEB - létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás igénybevételének feltételei, ajánlása.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 1/2005. MPA FA FCK. sz. Miniszteri Döntése értelmében a Fővárosi Munkaügyi Központ a Magyar Honvédség 2004-2013 közötti időszakra vonatkozó átalakításának és új szervezeti struktúrájának kialakításához segítséget nyújt. A foglalkoztatási kihívások kezelését célzó program két részből áll:
7
- szolgáltatások nyújtása a létszámleépítéssel érintett személyek részére, valamint
- támogatott képzések megszervezése és lebonyolítása.
A programok végrehajtása 2006. december 31-éig tart.
A Honvédelmi Minisztérium HVK Személyügyi Csoportfőnökség HM Személyügyi Osztálya 1100 főt érintően 2005. január 25-én bejelentette csoportos létszám-leépítési szándékát az FMK Szolgáltatási Osztályára, melyet nyilvántartásba vettünk.
Általános tapasztalatként elmondható, hogy a létszámcsökkentésre kényszerült munkáltatók igyekeznek körültekintően és humánusan eljárni a munkavállalókkal szemben. Ez megmutatkozik abban pl., hogy Munkábahelyezést Elősegítő Bizottságokat hoznak létre, vagy tanácsadó cégektől vásárolják meg a szolgáltatásokat, vagy „saját hatáskörben" igyekeznek segíteni az érintetteket elhelyezkedésükben.
1.4. Munkanélküliek ellátása
2005.-ben havonta átlagosan a regisztrált munkanélküliek 67,7%-a részesült valamilyen pénzbeli juttatásban, ezen belül 53,7%-uk munkanélküli ellátásban. Munkanélküli járadékot havi átlagban 10.230 fő kapott, álláskeresést ösztönző juttatást 1.503 fő.
A 2005. november 1-jén bevezetett új ellátási formákban részesülők száma az év végén az alábbiak szerint alakult:
• Álláskeresési járadék 2195 fő
• Álláskeresési segély 1 460 fő
• Álláskeresési segély 2 288 fő
• Álláskeresési segély 3 46 fő
A rendszeres szociális segélyt igénybe vevők száma az év utolsó hónapjában 2.972 fő volt.
Nyugdíj előtti munkanélküli segélyben az év során átlagosan 525 fő részesült.
A Munkaerő-piaci Alap Szolidaritási Alaprészéből az FMK a 2005. év folyamán az alábbi
összegeket folyósította:
1./ Munkanélküli járadék és járulékai: 7.720.569.955 Ft
2./ Külföldi részére kifizetett munkanélküli járadék 16.292.577 Ft
3./ Nyugdíj előtti munkanélküli segély és járuléka: 169.198.572 Ft
4./ Álláskeresést ösztönző juttatás: 594.459.407 Ft
5./ Egyéb kifizetések (postaktsg.,orv.vizsg.ktg. stb.):_43.638.222 Ft
Összesen: 8.544.158.733 Ft
1.5. Közvetítési tevékenység
Kirendeltségeink közvetítési tevékenysége 2005-ben mennyiségét és sikerességét tekintve is meghaladta a korábbi év eredményeit.
8
A lezárt közvetítések számának alakulása 2005-ben
|
Megnevezés |
2004. |
2005. |
Index |
|
Sikeres közvetítések |
3749 |
4424 |
118,0% |
|
Sikertelen közvetítések (munkáltató általi elutasítás) |
5067 |
4584 |
90,5% |
|
Sikertelen közvetítések (egyén általi elutasítás) |
5829 |
5751 |
98,7% |
|
Lezárt közvetítések összesen: |
14645 |
14759 |
100,8% |
Miközben a befejezett közvetítési kísérletek száma csak mérsékelten emelkedett, addig a sikereseké igen jelentősen. Az eredményesség ilyen mértékű javulása elsősorban annak volt köszönhető, hogy 2005-ben több és az előző évinél lényegesen nagyobb pénzügyi forrás állt rendelkezésünkre a munkanélküliek támogatott munkahelyre történő elhelyezéséhez.
A sikeres közvetítések számának megoszlása 2005-ben
|
A munkaerő-igény jellege |
2004. |
2005. |
Index |
|
Normál álláshelyek |
657 |
530 |
80,7% |
|
Külföldiek Mo-i munkavállalásával kapcs. |
615 |
580 |
94,3% |
|
Nem támogatott álláshelyre összesen: |
1272 |
1110 |
87,3%% |
|
Közhasznú munka |
1753 |
2065 |
117,8% |
|
Bértámogatás |
493 |
1137 |
230,6% |
|
Egyéb támogatott álláshely |
231 |
112 |
48,5% |
|
Támogatott álláshelyre összesen: |
2477 |
3314 |
133,8% |
|
Mindösszesen: |
3749 |
4424 |
118,0% |
2005-ben 10.367 fő munkanélküli helyezkedett el nem támogatott álláshelyen, 11,4%-kal többen, mint 2004-ben. A fenti táblázatból látható, hogy közülük csökkenő a részaránya azoknak, akik a hagyományos közvetítőlapos technika révén találtak új munkahelyre, és növekvő azoké, akik különféle szolgáltatási tevékenységünket igénybe véve ugyan, de mégis csak önállóan találtak állást.
A támogatott álláshelyre történt elhelyezések - amelyek minden esetben un. „közvetítő lapos" közvetítések - száma több mint harmadával emelkedett. Jelentős volt a növekmény a közhasznú munka esetében, azonban az ESZA projekt révén, a munkagyakorlat-szerzés támogatással történő foglalkoztatásba irányítás emelte meg igazán a sikeres közvetítések számát.
A támogatott álláshelyre történő közvetítések részarányának emelkedésével magyarázható a sikertelen közvetítések számának csökkenése is. A munkáltatói elutasítások számának a mérséklődése volt számottevő. A következő táblázat azokat az indokokat mutatja be, amelyekkel a munkáltatók leggyakrabban elutasították az általunk kiközvetített álláskeresők felvételét.
9
|
A munkáltatói elutasítás indokai |
2004 |
2005 |
Index |
|
Álláshely már betöltve |
2090 |
1979 |
94,7% |
|
Indok nélküli elutasítás |
746 |
743 |
99,6% |
|
Nem megf. képzettség |
583 |
493 |
84,6% |
|
Tapaszt.,gyakorlat hiánya |
426 |
350 |
82,2% |
|
Nem megf. képess.,tulajd. |
365 |
255 |
69,9% |
|
Foglalkoztatás jellege |
304 |
269 |
88,5% |
|
Egészségi okok |
181 |
182 |
100,6% |
|
Szüks. hiv.okirat hiánya |
164 |
139 |
84,8% |
|
Egyéb ok |
208 |
174 |
83,7% |
|
Összesen: |
5067 |
4584 |
90,5% |
Szolgáltatási ügyintézőink munkájának egyfajta pozitív minősítését jelenti az a tény, hogy a legnagyobb mértékű csökkenés abban a kategóriában következett be, ami a legközvetlenebbül tudja „leminősíteni" az ügyintézők közvetítési tevékenységét. (Nem megfelelő a kiközvetített munkaerő képessége, tulajdonága.)
Kisebb mértékben csökkent elutasítása.
a kiközvetített álláshelyeknek az álláskereső ügyfelek általi
|
Az egyén elutasításának indokai |
2004 |
2005 |
Index |
|
Közv.lapot nem hozta vissza |
2306 |
2350 |
101,9% |
|
Elhelyezkedett máshová |
701 |
687 |
98,0% |
|
Foglalkoztatás jellege |
557 |
508 |
91,2% |
|
Munkarend nem megfelelő |
544 |
480 |
88,2% |
|
Egészségi okok |
448 |
445 |
99,3% |
|
Nem megf. kereset (bér) |
290 |
309 |
106,6% |
|
Indok nélküli elutasítás |
200 |
243 |
121,5% |
|
Együttm. elutasította |
166 |
140 |
84,3% |
|
Nem megf. utaz. távolság |
98 |
106 |
108,2% |
|
Utazási nehézség/lehetős. |
109 |
103 |
94,5% |
|
Címzett ismeretlen |
105 |
100 |
95,2% |
|
Egyéb ok |
305 |
280 |
91,8% |
|
Összesen: |
5829 |
5751 |
98,7% |
Kedvezőtlen jelenség volt 2005-ben a közvetítést indok nélkül elutasítók számának jelentős emelkedése, de a többi, növekvő tendenciát mutató elutasítási indok is arra utal, hogy emelkedett az „elhelyezkedési szándék nélküli álláskeresők" száma. Nyilván ezzel van összefüggésben az a tény is, hogy kirendeltségeink az előző évinél nagyobb számban és nagyobb részarányban voltak kénytelenek szankcióval élni a közvetített álláshelyet visszautasítókkal szemben.
|
Megnevezés |
2004 |
2005 |
Index |
|
Az egyén általi elutasítások száma |
5829 |
5751 |
98,7% |
|
Ebből: szankcionált esetszám |
1518 |
1553 |
102,3% |
|
Szankciók részaránya |
26,0% |
27,0% |
103,7% |
10
1.6. A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprésze fővárosi decentralizált keretének felhasználása
A 2005. évre rendelkezésre álló decentralizált keret felosztása, valamint módosításai
|
Eszközök megnevezése |
Az FMT által 2005.01. 11-én megállapított keret Ft |
Az FMT által 2005.11.15-én megállapított keret Ft |
2005. 12.31-én megállapított keret1 Ft |
|
Foglalkoztatást elősegítő képzés |
450 550 000 |
292 615 360 |
327 791 136 |
|
Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő |
25 000 000 |
34 224 545 |
36 000 000 |
|
támogatás |
|||
|
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás |
233 000 000 |
298 820 933 |
292 800 000 |
|
Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása |
6 385 800 |
955 430 |
1 000 000 |
|
Közhasznú munkavégzés támogatása |
650 000 000 |
677 880 371 |
655 000 000 |
|
Fiatal álláskeresők foglalkoztatásának támogatása |
|||
|
- foglalkoztatási támogatás |
0 |
0 |
0 |
|
- munkatapasztalat szerzés támogatás |
100 000 000 |
147 009 132 |
143 000 000 |
|
Munkahelyteremtő támogatás |
|||
|
- önfoglalkoztatás támogatása |
37 500 000 |
53 000 000 |
52 000 000 |
|
Munkahelymegőrzés támogatása |
22 550 000 |
43 375 605 |
43 500 000 |
|
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása |
1 000 000 |
884 515 |
880 000 |
|
Munkaerő-piaci programok támogatása. |
248 000 000 |
240 747 751 |
225 868 000 |
|
Létszámleépítések hátrányos köv. enyhítését célzó |
10 000 000 |
6 000 000 |
3 100 000 |
|
tám. |
|||
|
Intenzív álláskeresés támogatása |
1 700 000 |
266 200 |
25 000 |
|
Munkaerő-piaci szolgáltatások támogatása |
20 000 000 |
2 000 000 |
1 810 000 |
|
Szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló jut. |
1 500 000 |
220 158 |
170 000 |
|
támogatása |
|||
|
Munkába járással összefüggő terhek enyhítését c. |
|||
|
tám. |
|||
|
- helyközi |
0 |
0 |
0 |
|
- csoportos |
3 000 000 |
3 000 000 |
1 800 000 |
|
- lakhatási |
0 |
0 |
0 |
|
- toborzás |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb költségek |
50 000 000 |
59 185 800 |
9 441 664 |
|
Összesen: |
1 860 185 800 |
1 860 185 800 |
1 794 185 8002 |
Az MPA foglalkoztatási alaprésze fővárosra decentralizált keretének végleges felosztása az FMT 59/2005. (XI.15.) sz határozatában foglaltak figyelembevételével történt.^ Az FMT felhatalmazta az FMK igazgatóját „a keretek közötti átcsoportosításra, utólagos beszámolási kötelezettséggel".
2 A MAT a 82/2005. (XII. 27.) számú határozatában döntött a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprésze 2005. évi decentralizált keretének 1 694,7 millió Ft-tal történő csökkentéséről és egyidejűleg a központi keret ugyanezen összeggel történő megemeléséről.
A MAT határozat értelmében a Fővárosi Munkaügyi Központ MPA foglalkoztatási alaprészének 2005. évi decentralizált kerete 1 860 185,8 eFt-ról , a 66 000,0 eFt-tal történő csökkentés miatt 1 794 185,8 eFt-ra módosult.
11
A Fővárosi Munkaügyi Központ 2005. évi decentralizált foglalkoztatási alaprészének keretei, a december 31-ei állapot szerinti összes lekötés mértéke, megoszlása, az összes kötelezettségvállalásból a tárgyévet terhelő, valamint a 2006. évre áthúzódó kötelezettségállomány nagysága:
|
Eszközök megnevezése |
Eves összes |
Lekötés |
Lekötésből |
Lekötésből |
|
keret |
mértéke |
2005.évet |
2006-ra |
|
|
2005.12.31-én |
terhelő |
áthúzódó kötelezettség |
||
|
Ft |
Ft |
Ft |
Ft |
|
|
Foglalkoztatást elősegítő képzés |
327 791 136 |
441 042 109 |
336 163 495 |
104 878 614 |
|
- álláskeresők képzése |
315 000 000 |
420 376 260 |
322 182 365 |
98 193 895 |
|
- munkaviszonyban állók képzése |
15 000 000 |
20 665 849 |
13 981 130 |
6 684719 |
|
Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás |
36 000 000 |
43 402 080 |
35 800 819 |
7 601 261 |
|
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás |
292 800 000 |
514 706 122 |
300 374 182 |
214 331 940 |
|
- Bértámogatásból 50 év felettiek elh. segítő program |
137 783 031 |
76 545 345 |
61 237 686 |
|
|
- Bértámogatásból Dipl. pályakezdők ösztöndíjas fogl. |
57 897 097 |
14 155 073 |
43 742 024 |
|
|
Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása |
1 000 000 |
1 503 360 |
925 110 |
578 250 |
|
Közhasznú munkavégzés támogatása |
655 000 000 |
897 447 178 |
666 818 189 |
230 628 989 |
|
- Közhasznú munkából 50 év felettiek elh. segítő program |
2 274 626 |
2 274 626 |
0 |
|
|
Fiatal álláskeresők foglalkoztatásának támogatása |
||||
|
- foglalkoztatási támogatás |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
- munkatapasztalat-szerzés támogatása. |
143 000 000 |
267 279 128 |
146 890 626 |
120 388 502 |
|
Munkahelyteremtő támogatás |
||||
|
- Önfoglalkoztatás támogatása |
52 000 000 |
51 730 854 |
51 730 854 |
0 |
|
Munkahelymegőrzés támogatása |
43 500 000 |
74 328 160 |
43 634 509 |
30 693 651 |
|
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása |
880 000 |
1 153 176 |
958 920 |
194 256 |
|
Munkaerő-piaci programok támogatása |
225 868 000 |
231 713 246 |
228 809 722 |
2 903 524 |
|
- Roma program |
68 000 |
67 770 |
67 770 |
0 |
|
- Új esély program |
6 800 000 |
6 853 059 |
6 853 059 |
0 |
|
-" Civilekkel közösen" program |
117 000 000 |
120 648 566 |
119 831 225 |
817 341 |
|
-"Járható út" program |
102 000 000 |
104 143 851 |
102 057 668 |
2 086 183 |
|
Létszámleépítések hátrányos köv. enyhítését célzó támogatás |
3 100 000 |
6 598 540 |
4 722 010 |
1 876 530 |
|
Intenzív álláskeresés támogatása |
25 000 |
23 250 |
23 250 |
0 |
|
Munkaerő-piaci szolgáltatások támogatása |
1 810 000 |
1 805 100 |
1 805 100 |
0 |
|
Szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló jut |
170 000 |
168 216 |
168 216 |
0 |
|
Munkábajárással összefüggő terhek enyhítését célzó támogatás |
||||
|
- helyközi utazás támogatása |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
- csoportos személyszállítás támogatás |
1 800 000 |
3 151 696 |
2 155 584 |
996 112 |
|
- lakhatási támogatás |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
- toborzás támogatása |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb költség |
9 441 664 |
13 617 116 |
9 441 664 |
4 175 452 |
|
Összesen |
1 794 185 800 |
2 549 669 331 |
1 830 422 250 |
719 247 081 |
12
A Fővárosi Munkaügyi Központ 2005. évi decentralizált foglalkoztatási alaprészének keretei, a december 31-ei állapot szerinti teljesített kifizetések nagysága és megoszlása, valamint az érintett létszám I-XII. havi adatai
|
Eszközök megnevezése |
Éves összes keret |
Teljesített kifizetések 2005.12.31-ig |
Érintett létszám I-XII. hó |
|
|
Ft |
Ft |
% |
fő |
|
|
Foglalkoztatást elősegítő képzés |
327 791 136 |
327 669 172 |
99,96 |
1 933 |
|
- álláskeresők képzése |
315 000 000 |
313 937 626 |
||
|
- munkaviszonyban állók képzése |
15 000 000 |
13 731 546 |
||
|
Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás |
36 000 000 |
35 734 129 |
99,26 |
224 |
|
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás |
292 800 000 |
292 796 644 |
99,99 |
1 532 |
|
- Bértámogatásból 50 év felettiek elh. segítő program |
73 410 340 |
285 |
||
|
- Bértámogatásból Dipl. pályakezdők ösztöndíjas fogl. |
13 480 073 |
209 |
||
|
Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása |
1 000 000 |
925 110 |
92,51 |
4 |
|
Közhasznú munkavégzés támogatása |
655 000 000 |
654 247 914 |
99,88 |
2 476 |
|
- Közhasznú munkából 50 év felettiek elh. segítő program |
2 203 549 |
13 |
||
|
Fiatal álláskeresők foglalkoztatásának támogatása |
||||
|
- foglalkoztatási támogatás |
0 |
0 |
0,00 |
0 |
|
- munkatapasztalat-szerzés támogatása |
143 000 000 |
142 616 665 |
99,73 |
361 |
|
Munkahelyteremtő támogatás |
||||
|
- Önfoglalkoztatás támogatása |
52 000 000 |
51 730 854 |
99,48 |
29 |
|
Munkahelymegőrzés támogatása |
43 500 000 |
43 455 807 |
99,90 |
164 |
|
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása |
880 000 |
879 350 |
99,26 |
9 |
|
Munkaerő-piaci programok támogatása |
225 868 000 |
225 441 603 |
99,81 |
|
|
- Roma program3 |
68 000 |
67 700 |
99,56 |
1 |
|
- Uj esély program |
6 800 000 |
6 794 983 |
99,92 |
13 |
|
-" Civilekkel közösen" program |
117 000 000 |
116 739 484 |
99,78 |
180 |
|
-"Járható út" program |
102 000 000 |
101 839 366 |
99,84 |
384 |
|
Létszámleépítések hátrányos köv. enyhítését célzó támogatás |
3 100 000 |
3 080 480 |
99,37 |
5 eset |
|
Intenzív álláskeresés |
25 000 |
23 250 |
93,00 |
4 |
|
Munkaerő-piaci szolgáltatások támogatása |
1 810 000 |
1 805 100 |
99,73 |
1 eset |
|
Szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló jut. |
170 000 |
168 216 |
98,95 |
6 |
|
Munkábajárással összefüggő terhek enyhítését célzó támogatás |
||||
|
- helyközi utazás támogatása |
0 |
0 |
0 |
|
|
- csoportos személyszállítás támogatása |
1 800 000 |
1 764 328 |
98,02 |
52 |
|
- lakhatási támogatás |
0 |
0 |
0 |
|
|
- toborzás támogatása |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költség |
9 441 664 |
9 441 664 |
100,00 |
|
|
Összesen |
1 794 185 800 |
1 791 780 286 |
99,86 |
7 657 |
3 A program 2002. évben befejeződött. 2005. évben 1 főre vonatkozó „függő" képzési költségtérítés miatt került kifizetésre a táblázatban szereplő összeg.
13
A táblázatok adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a Fővárosi Munkaügyi Központ a foglalkoztatási alaprész 2005. évi decentralizált keretének 99,86 %-a, azaz 1 791 780,286 eFt került pénzügyi kifizetésre. (96,32 %, amennyiben az eredeti dec. kerethez viszonyítjuk.)
A 2005. évet terhelő kötelezettségvállalás állománya 1 830 422,250 eFt, ami
■ 98,40 %-os lekötésnek felel meg az eredetileg decentralizált kerethez,
■ 102,16 %-os lekötésnek felelt meg a „végleges" dec. kerethez képest.
A munkaerő-piaci szolgáltatásokban és foglalkoztatást elősegítő támogatásokban résztvevők 2005. évi érintett létszáma 7 657 fő. (2004-ben az érintett létszám 9 395 fő
volt.)
1.7. Bérgarancia alaprész működtetésével összefüggő feladatok
A Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalóikkal szemben fennálló bértartozások kiegyenlítésére szolgáló visszatérítendő támogatásra benyújtott kérelmek száma a 2005. évben is emelkedő tendenciát mutatott. Az előző évben benyújtott 194 kérelemmel szemben 2005. évben 227 kérelem érkezett.
A kérelmek átvizsgálását követően 216 esetben helyt adó, 1 alkalommal elutasító határozatot hoztunk, mivel a kérelem nem felelt meg a törvényi feltételeknek. 1 esetben a közigazgatási eljárást megszüntettük a felszámoló kérelmére, 8 kérelmet megyei munkaügyi központokhoz helyeztünk át, mivel a felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervezet székhelye az illetékes megyében volt, 1 kérelem teljesítése december hónap végén meghiúsult, mivel a kérelem benyújtását követően január első napjaiban felszámolói bejelentés érkezett. Ezt figyelembe véve csak januárban lehetett a támogatási kérelmet elbírálni.
A 216 helyt adó határozatban 3325 fő részére kértek támogatást, ami a 2004 évben támogatott 1911 főtől közel 70 %-al magasabb létszám.
A bér és végkielégítés együttes összege a kérelmekben 1.337.156.366.-Ft, ami szintén növekedett. A 2004. évi 1.054.504.262.-Ft-nál csaknem 30 %-al nagyobb összeg.
2005. évben a 3325 fő részére 807.704.699.-Ft támogatási összeg lett megállapítva a bértartozások kielégítésére, ami kb. 45 %-al több a 2004. évben kifizetett 556.154.943.-Ft támogatási összeggel szemben.
A 807.704.699.-Ft-ból 25.561.540.-Ft kifizetése áthúzódik a 2006. évre.
A 2005. évben 783.517.320.-Ft a folyósított támogatási összeg, ami tartalmazza a 2004. évről áthúzódó 1.374.161.-Ft-ot. Itt is 40 %-os emelkedést figyelhetünk meg a 2004. évben folyósított 563.280.298.-Ft-al szemben.
Az 1994-2005 évben megítélt bérgarancia támogatásokból a felszámoló szervezetek részéről 142.970.137.-Ft került visszafizetésre 2005. évben, mely összeg a 2004. évi 75.419.193.-Ft összeghez képest 85 %-os emelkedést mutat.
14
Jelentősebb összeg visszafizetésére - a 142.970.137 Ft-ból - a 2003. évben kifizetett támogatásoknál 30.844.281.-Ft, 2004. évi kifizetésekre 71.900.092.-Ft, míg a 2005. évben kiutalt támogatásokra 39.094.999.-Ft összegben került sor.
Az engedményes befizetésekből származó bevételek nem számottevőek, csupán 57.742.Ft ilyen jellegű bevétel keletkezett 2005. évben. Egyéb bevétel 4.219.- Ft volt.
A támogatási kérelmek benyújtásánál több felszámoló jelzi, hogy bevételre nem számítanak már, így a támogatás megtérülése nem várható. Más esetekben jelzést kapunk arra vonatkozóan, hogy a felszámolások során az „fa" szervezetek bevételre csak a megmaradt gépek és egyéb ingóságok eladásából számíthatnak, mivel ezek öreg, elhasznált állapotúak, nehéz ill. lehetetlen az értékesítésük, ezért nem tudnak visszafizetési kötelezettségüknek eleget tenni a felszámolók. Nagyon ritka, amikor még a tulajdonban lévő ingatlan eladását követően kerül megtérülésre a nyújtott támogatás.
Az Ellenőrzési Osztály az éves munkatervében foglaltak szerint, valamint a Szolgáltatási Osztály kérésének megfelelően, továbbá panaszbejelentések alapján 21 esetben végzett ellenőrzést.
Ellenőrzéseik alkalmával 84.816.684.-Ft támogatási összeg felhasználását, az adatlapok formai és számszaki helyességét, az igényelt összeg számítási adatainak pontosságát vizsgálták.. Az ellenőrzés kiterjedt a támogatások vissza nem fizetésének miértjére is. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítottuk, hogy a felszámolók - két eset -kivételével - a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően használták fel a munkabér tartozások kiegyenlítésére kapott támogatást. Általában a felszámolások során bevétel már nem keletkezett, ezért visszafizetési kötelezettségünknek nem tudtak eleget tenni. Két gazdasági társaság felszámolásakor a felszámoló csak a nettó munkabéreket igényelte meg, melyeket maradéktalanul ki is fizetett, de a munkabéreket terhelő közterhek befizetését nem teljesítette
2. Rétegprogramok eredményei
2.1. A megváltozott munkaképességűek foglalkozási rehabilitációjával összefüggő tevékenységek
2.1.1. Az FMK foglalkozási rehabilitációs tevékenysége
A regisztrált megváltozott munkaképességűek létszámadatai (fő)
|
2003. |
2004. |
2005. |
|
|
Nyitó létszám |
815 |
817 |
858 |
|
Alanyi körbe bekerülők |
1530 |
1454 |
1336 |
|
Az időszak érintett létszáma |
2344 |
2271 |
2194 |
A programba belépő ügyfelekkel 895 együttműködési terv készült.
15
Elhelyezkedések
|
Elhelyezkedés „formája" |
2003. |
2004. |
2005. |
|||
|
fő |
arány |
fő |
arány |
fő |
arány |
|
|
Támogatással érintett elhelyezkedések |
168 |
7,17% |
150 |
6,60% |
165 |
7,52% |
|
Elhelyezkedés közvetítéssel, támogatás nélküli munkahelyen |
49 |
2,09% |
23 |
1,01% |
40 |
1,82% |
|
Önálló elhelyezkedés |
182 |
7,76% |
228 |
10,03% |
208 |
9,48% |
(„arány": az adott év érintett létszámához viszonyítva)
Támogatások
|
Támogatások* |
2003. |
2004. |
2005. |
|||
|
fő |
arány |
fő |
arány |
fő |
arány |
|
|
vállalkozóvá válás támog. |
0 |
0 |
0 |
0 |
4 |
0,97% |
|
bértámogatás |
32 |
22,06% |
15 |
10,00% |
45 |
10,90% |
|
rehab.bértám. |
49 |
33,79% |
26 |
17,30% |
21 |
5,08% |
(„arány": az adott év támogatással történő elhelyezkedéseinek esetszámához viszonyítva) * a Támogatások felsorolása nem teljeskörű
Képzés
|
r- |
2003. |
2004. |
2005. |
|||
|
Képzésbe |
fő |
arány |
fő |
arány |
fő |
arány |
|
került |
91 |
3,88% |
32 |
1,40% |
53 |
2,41% |
(„arány": az adott év érintett létszámához viszonyítva)
Rendszerből egyéb okból kikerülők aránya
|
2003. |
2004. |
2005. |
||||
|
Egyéb |
fő |
arány |
fő |
arány |
fő |
arány |
|
okból |
1103 |
47,05% |
1024 |
45,09% |
1063 |
48,45% |
|
kikerülők |
||||||
(„arány": az adott év érintett létszámához viszonyítva)
Az érintett létszám majdnem fele - immáron harmadik éve - "egyéb okból" kikerül a rendszerből. Ezen okok között szerepel többek között az együttműködési kötelezettség elmulasztása, valamint elköltözés.
Szolgáltatásokkal érintettek
|
Szolgáltatás |
2003. |
2004. |
2005. |
|
Impulzus tréning |
2 |
0 |
0 |
|
Pályaorientációs foglalkozás |
0 |
0 |
1 |
|
Pszichológiai tanácsadás |
7 |
2 |
4 |
|
Álláskeresési technikák oktatása |
9 |
10 |
11 |
|
Álláskereső Klub |
4 |
0 |
1 |
|
Munkavállalási tanácsadás |
75 |
54 |
72 |
16
|
Munkajogi tanácsadás |
0 |
1 |
1 |
|
Képzési tanácsadás |
31 |
31 |
51 |
|
Rehabilitációs tanácsadás |
139 |
78 |
133 |
|
Reintegráló csoportos foglalkozás |
3 |
2 |
0 |
|
Ujra integráló csoportos foglalkozás |
3 |
2 |
1 |
|
Motivációs csoportos foglalkozás |
1 |
14 |
0 |
|
Részvétel foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton |
29 |
13 |
10 |
|
Szolgáltatással érintettek tényleges létszáma |
218 |
156 |
235 |
Kirendeltségi rehabilitációs munka koordinálása
A kirendeltségi - rehabilitációval foglalkozó -igényeknek megfelelő rendszerességgel munkaértekezleteket szerveztünk.
munkatársak részére 2005. évben is az - de legalább háromhavonta -
Megváltozott munkaképességű munkanélküli ügyfelekkel való foglalkozás
A Szolgáltatási Osztály Rehabilitációs Munkacsoportjának tevékenységébe tartozik -többek közt - a megváltozott munkaképességű munkanélküliekkel való személyes foglalkozás, tanácsadás.
Tekintettel arra, hogy az ügyfelek különböző szolgáltatásokban elsősorban a kirendeltségeken részesülnek, a rehabilitációs munkacsoporthoz ilyen jellegű igénnyel érkező ügyfelek száma - a kirendeltségeken megjelenő ügyfélszámhoz viszonyítva -kevesebb.
2005-ban - a megelőző évhez hasonlóan - hozzávetőlegesen 20-30 olyan ügyfél jelentkezett a rehabilitációs munkacsoportnál, akinek nem csak „információra" volt szüksége.
Civil szervezetekkel való kapcsolattartás
A civil szervezetekkel való együttműködés egyre nagyobb hangsúlyt kap a rehabilitációs munkánkban is, mivel a megváltozott munkaképességű ügyfeleink nem elsősorban és kizárólagosan a munka világával kapcsolatos problémákkal küzdenek.
A cél, vagyis foglalkozási rehabilitációjuk komplex - sok esetben a munkaügyi központ munkatársainak kompetenciáját meghaladó - szolgáltatásokkal érhető el, melynek biztosításához szükséges a munkaügyi központ és a civil szervezetek együttműködése.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás, illetve - a foglalkozási rehabilitáció szereplőinek együttműködését egyre inkább ösztönző - pályázati rendszer szintén elősegíti ezen együttműködések kialakulását.
2005. év során az alábbi civil szervezetekkel volt szorosabb munkakapcsolata a Fővárosi Munkaügyi Központ Rehabilitációs Csoportjának:
■ Salva Vita Alapítvány,
■ Szigony Munkaközvetítő Stúdió,
■ Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány,
■ Szempont Alapítvány,
17
■ Soteria Alapítvány (TámPont munkacsoport),
■ Csupaszívek Társasága.
Az FMK-val kapcsolatban álló munkáltatók a következő csoportokba sorolhatók:
■ Támogatásban részesülők (pályázat).
■ Rehabilitációs állásbörzén és kiállításon megjelentek.
■ Telefonon információt kérők.
■ Kiadványok iránt érdeklődők.
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását érintő jogszabályi változások miatt a munkaadók hozzáállásában, magatartásában megfigyelhető volt a bizonytalan helyzet miatt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának csökkenése, az új létszám felvételtől való tartózkodás, majd az új jogszabályok bevezetésével párhuzamosan az érdeklődés, információkérés.
Rehabilitációs szakmai nap
„Gondolkodjunk együtt, hogy együtt dolgozhassunk" címmel Rehabilitációs Szakmai
nap megrendezésére került sor a Pataky Művelődési Központban 2005. október 20-án.
Célunk: A fogyatékos emberek, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását segítő munkaadók, szervezetek bevonásával, valamint az érintett réteg mindennapjait segítő speciális szolgáltatások bemutatásával álláskereső ügyfeleink elhelyezkedésének biztosítása volt.
Programok:
■ Konferencia a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásáról (jogszabály-változások, EU, gyakorlat)
■ Kiállítás, termékbemutató
■ Állásbörze
■ Munkaadók bemutatkozása
■ Civil szervezetek bemutatkozása
■ Képző intézmények bemutatkozása
■ Fővárosi Munkaügyi Központ szolgáltatásai
A rendezvényen a civil szervezeteknek, a munkaadóknak és a képző intézményeknek lehetősége nyílt részt venni a konferencián, az állásbörzén, valamint a kiállításon való részvételre. Bemutathatták állás- és képzési ajánlataikat, szolgáltatásaikat, lehetőségük nyílt kapcsolatteremtésre, a munkavállalók megismerésére.
A konferencián a résztvevők részletes tájékoztatást kaptak a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási lehetőségeiről, a jogszabályi változásokról, valamint betekintést nyerhettek néhány Európai Uniós tagország foglalkoztatási gyakorlatába.
Bemutattuk továbbá, hogy a különböző fogyatékossággal élő csoportok foglalkoztatása lényegesen szélesebb körű lehetőségeket rejt magában, mint az a mai magyarországi munkaadók gyakorlatában kialakult.
18
Rehabilitációs állásbörze és kiállítás
A börzére 916 fő regisztrált megváltozott munkaképességű álláskereső kapott meghívást. Felméréseink szerint (a kiosztott kérdőívek alapján) a fővárosból hozzávetőlegesen 500 ügyfél érkezett a börzére.
Értékelhető kérdőívet 174 látogató juttatott vissza munkatársainknak. A kérdőívekből nyert információk alapján a következőket mondhatjuk el a rendezvényről: (Az értékelhető kérdőívek is részben hiányosak voltak, ezért a táblázatok adatai nem minden esetben teszik ki a 100%-ot)

Több cél megjelölésére is lehetőség volt.
Az adatokból látható, hogy a látogatók 81,03%-a érkezett álláskeresési céllal, mely a tavalyihoz hasonló arány.
Ügyfeleink 3,45%-a szolgáltatást kívánt igénybe venni. Kérdőívünkben idén először szerepelt ez a kérdés. Feltételezzük, hogy a szolgáltatást igénylők aránya nőni fog.

19
Az adatokból látható, hogy a látogatók több mint fele középfokú, 15%-uk általános iskolai és több mint 10 %-uk felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A tavalyi adatokkal összehasonlítva azt látjuk, hogy idén a magasabb végzettségű ügyfeleink látogatták meg a rendezvényt.
Munkaképesség
|
% |
arány - % |
|
67% |
22,99 |
|
50% |
27,01 |
|
40% |
8,05 |
|
100% |
5,75 |
|
20% |
0,00 |
Legtöbb ügyfelünk 50%-os, illetve 67%-os mértékben megváltozott munkaképességű. A látogatók majdnem 6%-a (OOSZI határozat alapján) 100%-os munkaképességcsökkenésről rendelkezik igazolással. E tény kapcsán (is) érdemes a 100%-os „munkaképesség-csökkenés" és a munkavállalás kérdését újragondolni.
A látogatók sorolhatók:
munkavállalást-befolyásoló egészségi problémái a következő csoportba
|
Egészségi probléma jellege |
arány - % |
|
mozgásszervi |
67 |
|
látás |
16 |
|
hallás |
18 |
|
idegrendszeri |
48 |
|
belgyógyászat |
37 |
|
értelmi |
6 |
|
más |
14 |
Az adatok a tavalyihoz hasonló arányokat tükröznek. Keresett állás
|
Keresett munka jellege |
arány - % |
|
teljes munkaidős |
27,59 |
|
részmunkaidős |
57,47 |
|
bedolgozás |
18,39 |
|
távmunka |
11,49 |
A fővárosban a tavalyihoz képest növekedett a részmunkaidős és keresők, míg arányaiban kevesebben keresnek teljes munkaidős állást.
bedolgozói állást
A megkérdezettek több mint 60%-a nyilatkozott úgy, hogy segítségére volt a rendezvény. Ez a tavalyihoz képest (54,5%) magasabb arány.
2004-ben a válaszadók 14,34 %-a talált magának megfelelő munkahelyet. Ez az arány idén 20,11% volt.
20
A szöveges véleményekből kiderül, hogy ügyfeleink jól szervezettnek, „segítőkésznek", tájékoztatást nyújtónak tartják a rendezvényt. Sokan nyilatkoztak úgy, hogy nagyobb gyakorisággal kellene megrendezni a rehabilitációs szakmai napot, börzét. Voltak, akik az állásbörze havonta történő megrendezését javasolták.
Negatív kritikát is kapott a rendezvény. Voltak, akik kevésnek találták felkínált állásajánlatok mennyiségét. Emellett megjegyzésre került, hogy néhány munkaadó a rendezvény vége előtt elhagyta a kiállítási területet.
A börzén 24 munkaadó kínált álláslehetőséget 190 főre vonatkozóan. A munkaadók
visszajelzései alapján (9 értékelhető kérdőívet kaptunk vissza) összesen 588 érdeklődő
megkeresés történt az ügyfelek részéről, ebből 106 fő potenciális jelölt.
Akik ismerik, és részesülnek az FMK támogatásaiban jónak, megfelelő szintűnek tartják
azokat, és úgy nyilatkoztak, hogy jó kapcsolatot alakítottak ki a kirendeltségekkel.
A munkaadók visszajelzései egytől-egyig pozitívak voltak, jól szervezettnek, érdekesnek
tartották a rendezvényt.
A börzén 18 civil szervezet vett részt. A munkaerő-piaci szolgáltatásoktól kezdve, a jogi és adósságkezelési tanácsadáson, a családsegítő szolgáltatásokon keresztül, a vérnyomás-és cukorszint-mérésig sokrétű, széles skálán mozogtak a szervezetek által kínált szolgáltatások. A civil szervezetek (8 leadott kérdőív) 300 megkeresésről számoltak be. A szervezetek jól szervezettnek, hasznosnak találták a rendezvényt.
Konferencia a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése érdekében
Tekintettel a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását érintő (jog)szabályok változásaira, úgy gondoltuk, hogy egy konferencia keretében a foglalkozási rehabilitáció érintettjei számára biztosítjuk a tájékoztatást, tájékozódást, a vélemény és eszmecserét.
A programok szervezési szakaszában már érezhető volt a konferencia iránti nagyfokú érdeklődés.
Terveinkben egy 100 fős konferencia szerepelt, mely egy teltházas, már-már zsúfolt konferenciává, konzultációvá változott.
A konferencián munkaadók, kirendeltségvezetők, foglalkozási rehabilitációs szakemberek, civil szervezetek képviselői, érdekképviseletek, fogyatékossággal élők szervezeteinek munkatársai vettek részt.
A konferencia programja:
■ A megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadókra vonatkozó jogszabály-változások
■ Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása - filozófia és gyakorlat az Európai Unióban és Magyarországon
■ Mozgáskorlátozottak foglalkoztatási lehetőségei
■ Siketek és Nagyothallók foglalkoztatási lehetőségei
■ Vakok és Gyengénlátók foglalkoztatási lehetőségei
■ Értelmileg akadályozott személyek foglalkoztatási lehetőségei
■ Pszichiátriai problémával élők foglalkoztatási lehetőségei
21
Rehabilitációs Információs Centrum megvalósítása
A fővárosban eddig még nem működött Rehabilitációs Információs Cetrum. 2005-ben pályázott a Fővárosi Munkaügyi Központ komplex rehabilitációs információk és szolgáltatások nyújtására alkalmas budapesti térségi centrumok kialakítására, amelyek a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő személyek foglalkozási rehabilitációját az eddigiektől hatékonyabb módon segíthetik komplexitásukkal (melynek fontos eleme a rehabilitációban érintett szervezetek közötti együttműködés, illetve a bevont szervezetek a munkaügyi központ foglalkozási rehabilitációjában való tevőleges közreműködése). 12.000.000,- Ft támogatási összeget igényeltünk.
A rehabilitációs eljárás megfelelő lefolytatásának elengedhetetlen feltételei a következők: akadálymentesség
• fizikai
• kommunikációs ^ komplexitás
• információk
• szolgáltatások
• szakmai ismeret
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján látható volt, hogy a főváros speciális munkaerő-piaci, fizikai adottságai miatt a korábbi modellek (Tatabányai RIC modell) változtatás nélküli átvétele nem a legmegfelelőbb megoldás.
Fenti elveknek megfelelően kidolgozott megoldással ügyfeleink számára az információkhoz és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés megteremtésével olyan komplex szolgáltatásrendszert biztosíthatunk, mely az eddigieknél hatékonyabban, eredményesebben szolgálhatja foglalkozási rehabilitációjukat.
Biztosítva, hogy a főváros több pontján rendelkezésére álljunk ügyfeleink számára, az alábbi szervezeti egységekben kerülnek „RIC-fiókok" kialakításra.
• FIT (Heltai Jenő tér)
• János utcai kirendeltség
• Kassai utcai kirendeltség (FIT fiók működik)
Cél a fenti szervezeti egységek, szolgáltató helyek fizikai és kommunikációs akadálymentesítése után, a tatabányai RIC elemek átvétele, megvalósítása, valamint kiegészítő szolgáltatások/tevékenységek kialakításával a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élők munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése.
A RIC elemei: akadály-mentesítés (információk, szolgáltatások); fogadóórák; szakmai műhely; tárgyi feltételek megteremtése; képzések; PR.
2.1.2. A rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályainak hatása az FMK tevékenységére
A rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól szóló 14/2005. (IX. 2.) FMM rendelet 2.§. (1) bekezdése szabályozza a segítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét az akkreditált munkáltatók megváltozott munkaképességű munkavállalói részére.
22
A szabályozás értelmében segítő szolgáltatásként a Fővárosi Munkaügyi Központ által nyújtott vagy támogatott munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevétele is felajánlható, ha a munkáltató erre vonatkozóan együttműködési megállapodást köt a Fővárosi Munkaügyi Központtal.
Az együttműködési megállapodás megkötésére a munkáltató kezdeményezése alapján kerülhet sor, amelyet az FMK Szolgáltatási Osztály Rehabilitációs csoportja készít elő. Az együttműködési megállapodást az FMK részéről az igazgató, a munkáltató részéről a képviseletére jogosult személy írja alá.
2005. december 31-éig az alábbi szervezetek kérték a Fővárosi Munkaügyi Központtal való együttműködést:
■ Alfa Ipari Rt. 1139. Bp. Lomb. u. 22.
■ ReLine Kft. 2613 Rád, Sallai u. 22.
■ Lavorandó Kft. 1028 Bp. Len u. 17/A
■ SZRT- SERVICE Kft. 1106 Bp. Fehér út10.
■ Újbuda Prizma Kht. 1113 Bp. Hamzsabégi út 60.
2.1.3. Az MPA rehabilitációs alaprésze fővárosra decentralizált keretének felhasználása
A megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs foglalkoztatásának támogatására a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. törvény 19.§-a, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló, többször módosított 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 19.§, 19/A.§, 19/B.§, 19/C.§, 20.§, 21.§, 27.§-ai alapján van lehetősége a Fővárosi Munkaügyi Központnak.
A hivatkozott jogszabály 2005. 01. 01-jével hatályba lépő módosulásai nagymértékben meghatározták a támogatásra pályázatot benyújtó szervezetek számát. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2005. január 20-ai levelében közölte a 1/2005. (I. 5.) MAT határozat 2. pontjában foglaltak alapján a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészének főváros által felhasználható keretösszegét. A 2005. évben rendelkezésünkre álló decentralizált keretösszeg: 58.842.000,-Ft, ez a megelőző 2004. évi 112.881.000,-Ft forrásösszegnek az 52,2 %-a.
A Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészének fővárosra decentralizált 2005. évi keretéből nyújtható támogatásokra kiírt pályázat tervezetét és annak rövidített változatát a PM. TVI. Osztálya és a Fővárosi Munkaügyi Tanács 2005. április 05-én elfogadta.
A pályázati felhívás rövidített változata 2005. április 12. napján jelent meg a Magyar
Nemzet és a Népszabadság Budapest oldalain, valamint a Kereső című hetilapban, egyéb
sajtóorgánumokban (néhány kerületi újságban). A www.afsz.hu., internetes oldalon a
pályázati dokumentáció megismerhető és letölthető, valamint a Fővárosi Munkaügyi
Központ Ügyfélszolgálati Irodáján, a kerületi kirendeltségeken átvehető volt.
(2005. április 26-án egész napos konzultációs lehetőséget biztosítottunk a pályázók
részére.
A pályázat leadási határideje: 2005. május 13., határidőn túl beérkezett pályázat nem volt. A beérkezett 5 db pályázatból -3 új pályázótól kaptunk munkahelyteremtésre irányuló beruházási szándékot tartalmazó pályázatot.
23
Ezek a következők: GREENHILL-2003. Kft. (célszerv.) 5000 Szolnok, Tószegi út.
RATIO Delta Kft. 2903 Komárom, Koppány vezér 11. Than Károly Gimnázium (1023 Budapest, II. Lajos u. 1-5.)
12.
Hiánypótlásra 3 pályázót kellett felszólítani.
Külső szakértők részére véleményezés céljából 2 pályázat kiadásra került, a szakértői vélemények leadási határideje: 2005. június 8-a volt.
Az FMK belső szakértői bizottsága, az FMT Rehabilitációs Albizottsága, valamint az FMT javaslata után az FMK igazgatója 3 pályázat támogatásáról, 1 pályázat elutasításáról döntött, erről államigazgatási határozatok formájában június 30-ai nappal értesültek a pályázók. Egy pályázatot, pedig visszavont a munkaadó.
Ebben az időszakban már látható volt, hogy a rendelkezésünkre álló keretösszeget nem tudjuk kimeríteni, így új pályázati kiírásról, illetve annak szükségességéről értesítettük az FMT júniusi értekezletének résztvevőit.
Döntésük alapján, a fennmaradó forrás összegre (48.181.000,-Ft) a fentiekben közölt módon a pályázati kiírás 2005. június 28-áig megtörtént.
A pótpályázati felhívásra 2005. augusztus 29-ei beérkezési határidővel 5, határidőn túl pedig 1 pályázat érkezett be.
Ebben a ciklusban a ReLine Kft. célszervezet volt az egyetlen új pályázó. Az összes pályázók szervezeti típusa szerinti megoszlása: (11 szervezet)
|
Célszervezet |
20 fő alatti gazdasági társaság |
20 fő feletti gazdasági társaság |
Non-profit szervezetek |
Összesen |
||
|
Közhasznú szerv. |
Alapítvány és egyéb szerv. |
|||||
|
I. forduló |
2 |
1 |
0 |
1 |
1 |
5 |
|
II. forduló |
1 |
1 |
0 |
2 |
2 |
6 |
|
összesen |
3 |
2 |
0 |
3 |
3 |
11 |
A korábbi években is többször pályázatot benyújtó célszervezetek, szociális foglalkoztatók többsége az idén nem pályázott. Ennek oka abban keresendő, hogy a dotáció igénylésével kapcsolatos jogszabályi változás várható alakulását, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítését nyújtó támogatások (akkreditáció, bértámogatások) új alapokra való helyezését nem látták előre, ezért nem vállalkoztak bizonytalan kötelezettségekre, mint pl.: a statisztikai átlaglétszám megtartására. A potenciális fővárosi pályázóktól erre vonatkozólag az FMT felkérésére információkat kértünk és a fentieket megerősítették.
A pótpályázati kérelmek feldolgozására a rendelkezésünkre álló idő rövidsége miatt szakértői véleményezésre 1 pályázatot adtunk ki, hiánypótlásra 4 pályázót kellett felszólítani, helyszíni szemlén 3 esetben járt a Szolgáltatási Osztály rehabilitációs szakreferense.
A beruházási szándék többségében a meglévő munkaerő megtartására irányult. A pályázati felhívásban előírt 2005. november 30-ai megvalósítás miatt tehergépjármű vásárlását jelölték meg a beruházás tárgyaként.
többnyire
A két fordulóban összesen beérkezett pályázatokra vonatkozó összesített adatokat következő táblázat tartalmazza.
24
a
|
Beruházás bruttó összköltsége (ezer Ft) |
Igényelt támogatás (ezer Ft) |
Vállalt létszám (fő) |
1 főre Jutó fajlagos mutató eFt/fő |
Vállalt foglalkozt. köt. (év) |
|||||
|
Ingatlan |
Gép, műszer |
Egyéb |
Vnt |
Vt |
ÚJ |
Megtartott |
|||
|
I. forduló |
2 000 |
38 636,0 |
0 |
27 033 |
0 |
14 |
11 |
1 081,3 |
2/3 |
|
II. forduló |
6 976 |
26 922,5 |
0 |
22 757 |
0 |
3 |
37 |
568,9 |
2/3 |
|
Össz: |
8 976 |
65 558,5 |
0 |
49 790 |
0 |
17 |
48 |
766,0 |
|
|
Összesen: 74 534,5 |
összesen: 49 790 |
összesen: 65 |
|||||||
A pályázatok véleményezése, döntésre való előterjesztése szeptember 27-én, a döntés szeptember 30-ával megtörtént.
A megállapodás - kötések ütemterv szerint szintén megtörténtek.
A beruházásban vállalt eszközök beszerzése időarányosan megvalósult, a ReLine Kft. esetében 2005. december 30-ára határidő módosítás történt.
Az Emberbarát Alapítvány a megállapodás megkötése előtt elállt a támogatástól, indoka, hogy a határozatban előírt - a pályázat benyújtása előtti hónapban meglévő - havi statisztikai állományi létszámát a szervezet által indított speciális programok miatt nem tudja megtartani.
Az MPA rehabilitációs alaprészének fővárosra decentralizált 2005. évi keretéből az alábbi pályázatok nyertek támogatást:
|
Támogatott neve |
Vissza nem térítendő támogatás összege: Ft |
Vállalt létszám köt. fő |
Ebből új létszám/ fő |
Foglalkoztatási kötelezettség/év |
Statisztikai átlag létszáma |
|
|
1 |
Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola |
146 400,- |
1 |
0 |
2 |
110 |
|
2 |
SAVARIA NETTPACK Kft. |
3 000 000,- |
2 |
2 |
3 |
73 |
|
3 |
Ujbuda Prizma Kht. |
6 086 042,- |
10 |
0 |
2 |
194 |
|
4 |
Bp. Főváros XVIII. Kerületi Kht. |
3 824 826,- |
6 |
0 |
2 |
54 |
|
5 |
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége |
1 696 240,- |
5 |
0 |
2 |
37 |
|
6 |
Soroksári Szociális Foglalkoztató Kht.* |
2 920 000,- |
13 |
0 |
2 |
22,6 |
|
7 |
ReLine Kft.* |
6 456 000,- |
9 |
0 |
2 |
25,1 |
|
8 |
Összesen. |
24 129 508,- |
46 |
2 |
2/3 |
Ténylegesen igénybe vett támogatás:
Soroksári Kht.
ReLine Kft
ítélt és kifizetett támogatások közötti eltérést ez okozza.)
2.811.578,-Ft, 6.192.304,-Ft. (A meg-
Az Emberbarát Alapítvány, valamint a Ratio Delta Kft. visszavonta a pályázati kérelmét. Elutasításra a GreenHill 2003 Kft, valamint a Ratio Delta Kft. 2. pályázati kérelme került.
25
A rehabilitációs alaprész felhasználása 2004. évben és 2005. évben:
|
Megnevezés |
2004. év |
2005. év |
|
keretösszeg: |
112.881,00 e Ft |
58.842,00 e Ft |
|
áthúzódó kötelezettség: |
0,00 e Ft |
0,00 e Ft |
|
hirdetési költség: |
988,60 e Ft |
2.255,10 e Ft |
|
szakértőknek fizetett költség: |
1.112,50 e Ft |
292,50 e Ft |
|
felosztható keret: |
110.679,90 e Ft |
56.294,40 e Ft |
|
megítélt támogatás: |
110.594,00 e Ft |
*24.130,00 e Ft |
|
kifizetett támogatás: |
110.589,50 e Ft |
23.757,99 e Ft |
|
Keretmódosítás: |
0,00 e Ft |
32.536,00 e Ft |
|
egy főre jutó támogatás: |
402,6 |
516,5 |
|
érintett létszám: |
||
|
■ Uj |
30 |
2 |
|
■ Megtartó |
245 |
44 |
*Emberbarát Alapítvány visszavonta pályázatát
A fenti számadatok igen változatos képet mutatnak a korábbi, illetve az azt megelőző évekhez viszonyítva. 2005. évben a kétfordulós pályázati kiírásra beérkező pályázatokban megfogalmazott támogatási kérelmek sem voltak elegendőek a keretösszeg felhasználására, a nagy létszámot foglalkoztató munkáltatók nem kívántak élni ezzel a lehetőséggel. A korábbi évek átlagában 19-20 pályázati kérelem érkezett, melynek alapján a felosztható keretünk többszörösére lett volna szükség, most a kisebb létszámot foglalkoztatók részéről is a visszafogottabb beruházások fogalmazódtak meg a mindösszesen 11 pályázatban.
Az elmúlt öt évben 2000-ig visszamenőleg keretmódosításra - oly módon, hogy visszaadjuk az általunk felhasználható összeget - nem került sor.
A támogatottak részére történő pénzügyi kifizetések az alábbi ütemben valósultak meg.
_(ezer Ft)
|
augusztus |
szeptember |
október |
november |
december |
összesen |
|
4 020 |
2 628 |
2 585 |
0 |
14 525 |
23 758 |
Bevételek alakulása
A korábbi években megítélt visszatérítendő támogatások a megállapodásokban rögzítettek szerint alakult, a 2005. évre előirányzott 2.235.000,-Ft összeget támogatottak befizették.
Ellenőrzések
A korábban megítélt támogatások és a folyamatban levő beruházások ellenőrzésére ütemterv szerint került sor, az időközben megvalósított foglalkoztatási kötelezettségek végső ellenőrzése után a pályázatok lezárásra kerültek. Egy esetben a teljesítést az FMK nem fogadta el, így az részösszegben visszakövetelésre kerül.
26
2.2. A pályakezdők elhelyezkedését elősegítő tevékenységünk
Adatok a regisztrált pályakezdő álláskeresőkről
|
2000. Fő % |
2001. Fő % |
2002. Fő % |
2003. Fő % |
2004. Fő % |
2005.12.31. Fő % |
|||||||
|
8.ált.kev. |
185 |
4,1 |
94 |
2 |
77 |
1,6 |
203 |
3,7 |
603 |
10 |
803 |
12.9 |
|
Ált.isk. |
847 |
18,6 |
952 |
20,3 |
898 |
18,9 |
1200 |
22 |
1224 |
20,3 |
1199 |
19.3 |
|
Szakm. |
329 |
7,2 |
362 |
7,7 |
306 |
6,4 |
253 |
4,7 |
193 |
3,1 |
192 |
3.1 |
|
Szakisk. |
125 |
2,7 |
129 |
2,7 |
157 |
3,3 |
167 |
3 |
213 |
3,5 |
234 |
3.7 |
|
Szakk. |
1030 |
22,6 |
1011 |
21,5 |
1133 |
23,9 |
1084 |
19,9 |
1165 |
19,3 |
1012 |
16.4 |
|
Techn. |
359 |
7,9 |
430 |
9,1 |
369 |
7,8 |
367 |
6,7 |
302 |
5 |
300 |
4.9 |
|
Gimn. |
1229 |
27 |
1121 |
23,9 |
1021 |
21,5 |
1056 |
19,4 |
1020 |
16,9 |
1031 |
16.7 |
|
Főiskola |
279 |
6,1 |
405 |
8,6 |
457 |
9,6 |
620 |
11,4 |
704 |
11,7 |
735 |
11.9 |
|
Egyetem |
171 |
3,8 |
200 |
4,2 |
333 |
7 |
502 |
9,2 |
617 |
10,2 |
692 |
11.1 |
|
Ossz.: |
4554 |
100 |
4720 |
100 |
4751 |
100 |
5452 |
100 |
6041 |
100 |
6198 |
100 |
A beáramló pályakezdő fiatalok összetételét tekintve elmondható, hogy jelentős csökkenés a szakmunkásképzővel, gimnáziumi-, szakközépiskolai érettségivel, valamint a technikusi végzettséggel rendelkező fiatalok körében mutatható ki. Nagyobb és fokozottabb mértékű növekedés látható 2003. évtől kezdődően a 8. általánosnál kevesebbel, valamint a főiskolával vagy egyetemmel rendelkező fiatalok körében. Összességében megállapítható, hogy az utóbbi években bejelentkezett pályakezdő fiatalok 20-23 %-a valamilyen diplomával rendelkezik, melynek oka elsősorban a túlképzésben kereshető.
A Fővárosi Munkaügyi Tanács az FMT 8/2005. (II. 08.) számú határozatával elfogadta a Fővárosi Munkaügyi Központ 2005. évi akciótervét a pályakezdő fiatalok segítése érdekében.
A Fővárosi Munkaügyi Központ a pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítésével kapcsolatos feladatait az elfogadott akcióterv szerint végezte.(Részletes beszámoló készült az FMT 2005.december 13-i soros ülésére, ezért jelen beszámolóban röviden foglaljuk össze a pályakezdőkkel kapcsolatos tevékenységünket.)
Munkába helyezéssel kapcsolatos tevékenységek
2005. évben 707 db munkaerőigény nyújtottak be a munkaadók az Ifjúsági Irodához, összesen 1821 főre. A munkaerőigények közül mindössze 113 db benyújtott állásajánlatra nem igényeltek a munkaadók támogatást, mely 814 főre vonatkozott. 594 db benyújtott munkaerőigényre, összesen 1007 főre valamilyen támogatást igényeltek a munkaadók. Legtöbb esetben 618 főre (394 db munkaerőigény) munkatapasztalat szerzés támogatást kérelmeztek a pályakezdő fiatal foglalkoztatása után. 196 fő esetében (119 db állásajánlat) foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatással kívánták foglalkoztatni a pályakezdő fiatalt.
Közvetítések száma: Sikeres:
Sikeres közvetítések aránya:
1710 alkalom 477 fő 27 %
2005. év I-XII. hónapjában 2508 db alkalmi munkavállalói kiskönyvet váltottak ki a pályakezdő ügyfelek. Az elmúlt év azonos időszakát tekintve (998 db) megállapítható, hogy jelentősen megemelkedett a kiskönyvvel foglalkoztatottak száma.
27
Önállóan elhelyezkedett 819 fő Foglalkoztatást elősegítő támogatások
Az Ifjúsági Iroda 2005. évre jóváhagyott eredeti kerete 350.000.000 Ft volt. Ez a keret 2005.08.31-én módosításra került, melynek alapján a kirendeltség 2005. évben felhasználható kerete 390.983.242 Ft-ra változott.
A felhasználható keretből foglalkoztatást elősegítő támogatásban 1056 fő részesült. A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatást elsősorban kis- és középvállalkozások igényelték, leginkább középfokú, ill. alacsony iskolai végzettségű fiatalok foglalkoztatása után.
Közhasznú foglalkoztatás keretében érettségizett, szakmával nem rendelkező; valamint alacsony iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő fiatalokat foglalkoztatnak/foglalkoztattak a szervezetek.
A munkatapasztalat szerzés támogatást jellemzően a non-profit szervezetek igényelték magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok után. A támogatásban résztvevő fiatalok iskolai végzettségük szerint a következők: 80 %-uk főiskolával, vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik; a fennmaradó 20 %-uk szakképzetlen érettségizett, ill. 8. általános vagy valamilyen fizikai szakképesítéssel rendelkezik (pl.: keramikus, kárpitos, kerékpárszerelő, asztalos, elektronikai műszerész).
2005. évben került beindításra a „Diplomások a közigazgatásban" elnevezésű program, melynek keretében a közigazgatási szervezetek ösztöndíjas foglalkoztatás keretében vállalták pályakezdő fiatalok foglalkoztatását. A program keretében regisztrált pályakezdő fiatalokat is vettek fel a szervezetek.
Az ösztöndíjas foglalkoztatás keretében 209 fő diplomás regisztrált pályakezdő fiatal ösztöndíjas foglalkoztatásához járultunk hozzá bértámogatás formájában. Az ösztöndíjas foglalkoztatási forma elsősorban a jogász, közgazdász, államigazgatási, valamint mérnöki (gépész, vagy villamosmérnök) diplomával rendelkezők számára jelentett elhelyezkedési lehetőséget.
Fentieken kívül a HEF OP 1.1. program résztvevője lett - ESZA forrásból - 2005. évben 312 fő, ebből 42 fő munkagyakorlat-szerzés támogatással helyezkedett el, 270 fő pedig munkaerő-piaci képzésben vesz részt.
Prevenciós és tájékoztatási tevékenységek
Fontos célkitűzésünk volt 2005. évben is a pályakezdő fiatalok foglalkoztatására kész munkaadók felkutatása, valamint tájékoztatása az igénybe vehető foglalkoztatáspolitikai eszközökről.
Fenti cél elérése érdekében az Iroda csoportos tájékoztatókat szervezett a fiatalok részére felajánlható munkalehetőségek ismertetése céljából. Pl. a Szolnoki Légierő Parancsnokság, az OMMF, a Spectrum GmbH, a Human Rent Kft. Munkáltatók részvételével.
2005. április 14-én munkaadói fórumot rendeztek, ahová 15 munkaadót, valamint a kamarák képviselőit hívták meg. A fórum egyik célja a minél szorosabb együttműködés kialakítása volt. 2005.10.13-án az Állásbörzét követően 5 magán munkaerő-közvetítő, illetve kölcsönző céggel találkoztak, melynek célja az együttműködés kialakítása - az ESZA Projektszervezettel közösen-.
Részt vettek a fővárosi rövid-távú munkaerő-piaci prognózis készítésében, melynek során a munkáltatók fogadókészségének, elképzelésének feltérképezése volt a cél.
28
Középiskolai tanulók számára munkaerő-piaci lehetőségeket bemutató preventív jellegű órákat tartottak az FMK humán szakemberei. 2005. évben 1073 fő tanuló hallgatta meg a tanácsadók által tartott órákat. Ez 44 osztály tanulóit foglalta magába.
2005. augusztusában került megrendezésre a Sziget Fesztivál, melyen az FMK az Állami Foglalkoztatási Szolgálat jegyében képviseltette magát.
(A Foglalkoztatási Hivatal - a MAT 18/2005. (III.2.). sz. határozata alapján - pályázati felhívást tett közzé Pályaválasztási Kiállítások megvalósításának támogatására a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész központi keretéből.
A pályázati felhívásra a Fővárosi Munkaügyi Központ pályázatot nyújtott be Pályaválasztási Kiállítás címmel, melynek keretében őszi rendezvénysorozat lebonyolítására vállalkozott.
A pályázat célja olyan rendezvény megvalósításra volt, amely segítséget nyújt a pálya-, szakma és iskolaválasztás előtt álló általános-, közép-, és felsőfokú oktatási intézmények tanulóinak, valamint a pályakorrekciót tervező felnőtteknek döntésük meghozatalában.
A rendezvények megvalósításában a Fővárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Irodája, valamint a Foglalkozási Információs Tanácsadó munkatársai vettek részt közvetlenül.
A pályázatban megfogalmazott célok megvalósításához, a programok lebonyolításához a Foglalkoztatási Hivatal a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének 2005. évi központi kerete terhére 6.000.000 Ft támogatást biztosított.)
2005. augusztus 24-én került megrendezésre a hagyományos iskolarendszerű képzési börze. A börzén 60 képző 180 képzési szakirányt kínált az érdeklődő fiatalok részére. A képzések közül mind a 8. általánost végzettek, mind pedig az érettségivel rendelkezők válogathattak. A rendezvényen közel 400 fiatal jelent meg, akik közül 20 %-uk már a helyszínen jelentkezett valamelyik szakirányra. A szakirányok kínálatai között mind a fizikai, mind a szellemi szakmák egyaránt megtalálhatóak voltak (pl.: asztalos, cukrász, szakács, fodrász, virágkötő, pénzügyi-, idegenforgalmi-, informatikai-, kereskedelmi szakmák, stb.).
2005. október 13-án a pályakezdő fiatalok számára állásbörzét szerveztünk. A börzén 38 munkaadó kínálta munkalehetőségeit. Az érdeklődők száma közel 600 fő volt, akik közül 54 %-uk valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A főiskolát, egyetemet végzettek közül legtöbben jogászok, közgazdászok, valamint államigazgatási végzettségűek voltak. A látogatók 61 %-a már a helyszínen jelentkezett is valamelyik állásajánlatra. A munkaadók által kínált munkakörök közül legtöbben a kereskedelmi, irodai, pénzügyi, informatikai területekre jelentkeztek (pl.: utazási ügyintéző, szoftverfejlesztő, beszerző, stb.). Jelentős számmal jelentkeztek vendéglátó-ipari területekre, segédmunkára, könnyű- és nehéz fizikai munkára.
Az Ifjúsági Iroda munkatársai az új, illetve ismételten belépők részére óránként tartottak regisztrációval egybe kötött csoportos tájékoztatót.
2005. évben 349 ügyféllel összesen 442 alkalommal folyt egyéni tanácsadás. A tanácsadást igénylők közül a legtöbben általános iskolai vagy annál kevesebb végzettséggel rendelkeztek. Jellemzően magas a száma az egyéni tanácsadást igénylő diplomásoknak is. Ezek az adatok elsősorban azzal magyarázhatóak, hogy a jelenlegi munkaerőpiacon az első két réteg alulképzettnek, a harmadik réteg pedig túlképzettnek számít, illetőleg mind a három réteg elhelyezkedését jelentősen befolyásolja a tapasztalat és gyakorlat hiánya.
29
A fiatalok számára csoportos foglalkozásokat - álláskeresési technikák - tartottak. 2005. évben összesen 13 foglalkozást 98 fő részére.
Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelő és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Fővárosi Hivatalával 2004. évben kötött együttműködési megállapodás alapján tréningeket szerveztek. Az együttműködés célja, hogy a fiatalkorú bűnelkövetőnek vádelhalasztása esetén részt kell vennie az Ifjúsági Iroda tanácsadói által tartott pályaorientációs vagy álláskeresési tréningen. 2005. évben 101 fő részére nyújtottak tanácsadást.
A pályaválasztó és pályakezdő fiatalok részére - központilag - készült ePálya.hu honlap Társalgó részében különböző kérdések megválaszolása érdekében 31 alkalommal láttak el ügyeletet.
2005. október 17-19. között került megrendezésre „Pályaorientációs és pályaválasztási nyílt nap" a kirendeltségen. A nyílt napokon 13.00 - 16.00 óráig vártuk az érdeklődő fiatalokat, pedagógusokat, szülőket egyaránt. A három nap alatt mindössze 20 fő jött be.
Az elmúlt tíz hónapban összesen 27 alkalommal jelent meg valamilyen tájékoztatás az irodával, valamint a pályakezdő fiatalok munkanélküliségével kapcsolatosan. A 27 alkalomból 13 nyilatkozat a televízióban - ebből 11 a MTV-ben (Fogadó óra; Napi Mozaik, stb.) -; 7 a rádióban; 7 írott sajtóban történt.
A médiumokban történő tájékoztatáson kívül jellemzőek a delegációs látogatások is a kirendeltségen (pl.: norvég, finn, ciprusi). 2005. májusában látogatást tett a kirendeltségen a miniszterelnök és a munkaügyi miniszter.
A Pályakezdő prevenciós program keretében osztályfőnöki órákat szerveztek, illetve tartottak. 2005. évben három ELTE-re járó osztály látogatta meg a kirendeltséget és ismerkedett meg az iroda szolgáltatásaival, támogatásaival. Összesen 60 fő fiatalt fogadtak, egy művelődésszervező, valamint két ifjúságsegítő osztályt. Általánosságban megfogalmazható az a tény, hogy a fiatalok nincsenek tisztában azokkal a lehetőségekkel, melyeket igénybe vehetnek.
A Fővárosi Önkormányzattal, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve a Kézműves Hét keretében Pályaválasztási Kiállítás került megrendezésre a Pataky Művelődési Központban.
A kiállítás első napján (2005. október 10.) „Pályakép az iskolában" szakmai fórum lebonyolítására került sor, iskolaigazgatók, pedagógusok, valamint a szakképzésben részt vevő vállalkozások részére. A fórumot követően műhelymunkák keretében történtek a különböző témák feldolgozásai:
■ Ki befolyásol, ki dönt az iskolaválasztásban?
■ Szakmaválasztás pályaképpel vagy anélkül?
■ Iskola és „ Cégek" érdekeltsége az együttműködésben
A kiállítás első napján fővárosi középiskolák kínálták továbbtanulási lehetőségeiket a 8. osztályt végzők számára. A kiállításon 36 középiskola jelent meg. A rendezvényt közel 400 fiatal látogatta meg, akik közül kb. 30 %-a már el is döntötte, hogy melyik középiskolában szeretne majd továbbtanulni. 70 %-uk még nem döntötte el, hogy milyen területre szeretné jelentkezését beadni. Azok közül, akik már tudják, hogy hol szeretnének
30
továbbtanulni, a többségük az informatikai, közgazdasági, kereskedelmi, valamint a vendéglátó-ipari területeket jelölték meg.
A kiállítás második napján a felsőfokú oktatási intézmények ajánlották továbbtanulási lehetőségeiket, a középiskolát végzők számára. A rendezvényre 12 főiskola, egyetem adta le jelentkezését, ezek közül 7 felsőoktatási intézmény jelent meg. A látogató fiatalok száma kb. 100-150 fő volt.
Az Ifjúsági Iroda által 2005. évben lebonyolított rendezvényeken (pl.: állásbörze, pályaválasztási kiállítás, stb.) a munkaügyi központ társosztályai folyamatosan ajánlották szolgáltatásaikat, lehetőségeiket (pl.: Álláskereső Klub; Pszichológiai Szakszolgálat, ESZA Projektszervezet, stb.).
Egyéb tevékenységek
2005. áprilisában a Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Irodával, a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve az Ifjúsági Iroda munkatársai egy Pályakezdő Cselekvési Terv előkészítéséhez kezdtek hozzá, melynek célja a fővárosi pályakezdők elhelyezkedésének segítése.
2005. évben kezdtük el - többek közt az Ifjúsági Irodában - bevezetni a minőségirányítási rendszert. Ennek keretében folyamatos elégedettségi kérdőívek kerülnek kitöltetésre a pályakezdő álláskereső fiatalok, a munkaadók, valamint a dolgozók között. A kitöltött kérdőívek eredményeként kerülnek a későbbiekben megfogalmazásra a minőségügy területén fejlesztendő területek.
2005. október elsejétől került bevezetésre a START-kártya. A kártya kiállítása nem tartozik az iroda tevékenységi körében, azonban napi tapasztalatként elmondható, hogy a fiatalok és a munkaadók számos esetben nincsenek tisztában a kártya által igénybe vehető kedvezményekkel. Az első interjúk, valamint a munkaadói támogatások során tájékoztatták a munkaadókat és a munkavállalókat az új lehetőségről.
2.3. A diplomások elhelyezkedését elősegítő tevékenységünk
A regisztrált diplomás munkanélküliek végzettség és nem szerinti megoszlása
|
2005.év ^ |
||||||||||||
|
Hónap |
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
11. |
12. |
|
főiskola (fő) |
1695 |
1729 |
1738 |
1708 |
1677 |
1675 |
1692 |
1788 |
1787 |
1802 |
1877 |
1826 |
|
egyetem (fő) |
947 |
957 |
978 |
997 |
970 |
980 |
1006 |
1038 |
1021 |
1059 |
1111 |
1098 |
|
összesen: |
2642 |
2686 |
2716 |
2705 |
2647 |
2655 |
2698 |
2826 |
2808 |
2861 |
2988 |
2924 |
|
férfi (fő) |
1098 |
1118 |
1158 |
1167 |
1134 |
1139 |
1103 |
1141 |
1133 |
1172 |
1248 |
1214 |
|
nő (fő) |
1544 |
1568 |
1558 |
1538 |
1513 |
1516 |
1595 |
1685 |
1675 |
1689 |
1740 |
1710 |
31
|
MNJ+ ÁKJ (fő) |
1835 |
1862 |
1805 |
1670 |
1685 |
1774 |
1800 |
1825 |
1827 |
1943 |
1830 |
1859 |
|
havi forgalom (fő) |
5415 |
7080 |
6110 |
7069 |
6244 |
5988 |
6867 |
7227 |
7274 |
7095 |
7131 |
9536 |
Be- és kilépési forgalom alakulása: Regisztráltak száma 2004. 12. 20.-án: 2825 Beáramlás
- először belépők száma 2256
- ismételten belépők száma 3707 Összesen: 5963 Kiáramlás
Összesen: 5864
Regisztráltak száma 2005. 12. 20.-án: 2924
A tartós munkanélküliek száma a 2005. 12. 20-i statisztika szerint 492 fő. Az utóbbi két év során 22,8%-os az emelkedés a Diplomás Irodában a regisztrált tartós munkanélküliek körében.
A regisztrált tartós munkanélküliek számának emelkedése a munkanélküli járadékra jogosult regisztráltak magas számára is visszavezethető, mivel így sokan váltak jogosulttá álláskeresést ösztönző juttatás igénybevételére.
A férfiak nagyobb aránya a tartós regisztráltakon belül abból is adódik, hogy a nők egy része él az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételének lehetőségével és kikerül a regisztrációból.
A tartós munkanélküliek korcsoport szerinti megoszlása a fővárosi tendenciákhoz igazodóan alakult, vagyis 46 év feletti korosztály körében rohamosan emelkedett annak ellenére, hogy a korosztály elhelyezkedésének elősegítésére mindkét évben indultak munkaerő-piaci programok.
A Diplomás Iroda regisztrált ügyfelei között a hátrányos helyzetűek közé sorolhatók azok az ügyfelek, akik elavult - nem piacképes - diplomával rendelkeznek, vagy diplomások ugyan, de az utóbbi időben alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő munkakörben dolgoztak, szerzett diplomájuknak megfelelő munkakörben nincs is gyakorlatuk. Fentiek közül nehezebben elhelyezhető az elavult szakmával rendelkező, 46 éven felüli jelentkező, különösen, aki nem rendelkezik nyelvismerettel és szükséges számítástechnikai tudással.
Problémát jelent a képző- és előadóművészi, újságírói diplomával jelentkezők elhelyezkedésének segítése, mivel ilyen jellegű állásajánlatot egyáltalán nem jelentenek be az Irodában. Részükre a felajánlható képzési lehetőségek sem nyújtanak megoldást.
A Fővárosi Munkaügyi Tanács az FMT 9/2005. (II. 08.) számú határozatával elfogadta a Fővárosi Munkaügyi Központ 2005. évi akciótervét a diplomás (nem pályakezdő) munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítése érdekében.
A Fővárosi Munkaügyi Központ a diplomás munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítésével kapcsolatos feladatait az elfogadott akcióterv szerint végezte.(Részletes beszámoló készült az FMT 2005. december 13-i soros ülésére, ezért jelen beszámolóban röviden foglaljuk össze a diplomás munkanélküliekkel kapcsolatos tevékenységünket.)
32
Munkába helyezéssel kapcsolatos tevékenységek
Állásfeltárás érdekében az Iroda az alábbi tevékenységeket folytatta:
- szoros együttműködés több fejvadász céggel is,
- részvétel egyetemi állásbörzéken, kapcsolattartás a karrierközpontokkal,
- hirdetések, internetes adatbázisok folyamatos követése,
- rendszeres kapcsolattartás a médiával.
Az év során benyújtott állásajánlatok száma összesen 544 db 1010 fő foglalkoztatására, ebből normál (nem támogatott) álláshely 300 db 759 főre.
A regisztrált diplomás ügyfelek közül nem támogatott munkahelyre 1351 fő helyezkedett el önállóan, vagy az Iroda segítségével.
A munkáltatói kapcsolattartás során a munkaerő-piaci információnyújtás magas színvonalon megvalósult, azonban a kapcsolattartás nem eredményezte az általunk tervezett és elvárt munkaerőigény beáramlást.
A központi munkaerő-piaci programok kiajánlása és igénybevétele a tervezett sokkal nagyobb mértékben valósult meg, ami jelentősen növelte az 50 éven felüli korosztály elhelyezésének elősegítését.
Az őszi rövidtávú munkaerő-piaci prognózis során 30 munkaadót kerestek fel és töltettek ki kérdőívet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során az I. félévben 39, a II. félévben 47, a III. félévben 47 kérdőívet töltettek ki a munkáltatókkal.
Foglalkoztatást elősegítő támogatások
A foglalkoztatást elősegítő képzés hatékony segítséget jelent a diplomás munkanélkülieknek, akik nem rendelkeznek azokkal a korszerű ismeretekkel, melyek nélkül a munkaerőpiacra történő visszakerülés szinte lehetetlen. A kirendeltségi keretéből 2005. évben 256 fő képzését támogatták.
A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatásra a munkáltatók részéről nagy volt az érdeklődés. (A támogatás irányelvek szerinti mértéke 80.000.-Ft, 45. életévét betöltött személy esetében max. 105.000.- Ft volt.) 2005. évben 77 fő foglalkoztatásához nyújtottak támogatást.
Az 50 év felettiek elhelyezkedését segítő program keretében lehetőségük volt három hónapos időtartamra bér és járulék átvállalásra - munkakipróbálás támogatása -, valamint a munkavállaló és a munkáltató együttes szándéka esetén további kilenc hónapra támogatást nyújtani. A program iránt nagy volt az érdeklődés, 63 fő esetében nyújtottak három hónapos bér- és járuléktámogatást, 28 fő részére kértek eddig továbbfoglalkoztatást, de további ilyen igény várható.
2005. évben 45 fő részére nyújtottak vállalkozóvá válási támogatást. A foglalkoztatást elősegítő képzés hatékony segítséget jelent a diplomás munkanélkülieknek, akik nem rendelkeznek azokkal a korszerű ismeretekkel, melyek nélkül a munkaerőpiacra történő visszakerülés szinte lehetetlen. A kirendeltségi keretéből 2005. évben 256 fő képzését támogatták.
33
A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatásra a munkáltatók részéről nagy volt az érdeklődés. (A támogatás irányelvek szerinti mértéke 80.000.-Ft, 45. életévét betöltött személy esetében max. 105.000.- Ft volt.) 2005. évben 77 fő foglalkoztatásához nyújtottak támogatást.
Az 50 év felettiek elhelyezkedését segítő program keretében lehetőségük volt három hónapos időtartamra bér és járulék átvállalásra - munkakipróbálás támogatása -, valamint a munkavállaló és a munkáltató együttes szándéka esetén további kilenc hónapra támogatást nyújtani. A program iránt nagy volt az érdeklődés, 63 fő esetében nyújtottak három hónapos bér- és járuléktámogatást, 28 fő részére kértek eddig továbbfoglalkoztatást, de további ilyen igény várható.
2005. évben 45 fő részére nyújtottak vállalkozóvá válási támogatást.
Az Irodához 2005. évben 25 főre vonatkozóan nyújtottak be közhasznú foglalkoztatással kapcsolatos támogatás iránti kérelmet. 13 fő esetében 60%-ban, 11 fő esetében 80%-ban támogatták a foglalkoztatást.
Az Irodához 2005. évben 25 főre vonatkozóan nyújtottak be közhasznú foglalkoztatással kapcsolatos támogatás iránti kérelmet. 13 fő esetében 60%-ban, 11 fő esetében 80%-ban támogatták a foglalkoztatást.
Egyéb tevékenységek
2005. novemberében sikeres állásbörzét szervezett az Iroda, melyen 25 munkaadó 83 munkakörben 257 fő részére ajánlott munkalehetőséget. A rendezvényen az érdeklődők száma 600-800 főre tehető. A kérdőívek alapján mind a munkaadók, mind az álláskeresők elégedettek voltak a rendezvénnyel, több sikeres elhelyezkedésről kaptunk visszajelzést.
Álláskeresési technikák tréningjét a kirendeltségen munkavállalási tanácsadó tartja havi rendszerességgel, és ő folytatja az egyéni tanácsadást is. 2005. évben 26 fő vett részt tréningen és 217 fő egyéni tanácsadáson.
Az önálló álláskeresés erősítése érdekében indította az Iroda Önmenedzselő műhelyét, melyet azoknak az ügyfeleknek ajánl, akik az álláskeresési technikákat már valamennyire ismerik, de csoportban, tréneri támogatással, nagyobb hatékonysággal tudnak haladni az álláskeresésben. A tréning keretében két alkalommal tartott jogi tanácsadást a Jogi Osztály munkatársa, és egy alkalommal Pintér Zsolt fejvadász tartott előadást az ügyfeleknek. Az év folyamán 4 (átlagosan 10 fős) csoport vett részt a műhelymunkában, csoportonként hat alkalommal.
Az Álláskereső klub háromhetes foglalkozásán 23 fő vett részt az Iroda ügyfelei közül.
A kirendeltségen szintén megkezdődött Minőségirányítási Rendszer bevezetése. Ennek keretében kérdőíves felméréseket végeztek külső és belső partnereik körében. A kapott eredmények feldolgozása után minőségfejlesztő köröket hoztak létre, melyek folyamatosan dolgoznak a felmerülő problémák megoldását célzó javaslatok kidolgozásán.
34
Az ESZA projektben vállalt feladataikat a tervezetthez képest magasan túlteljesítették, a tervezett 70 fő bevonásával szemben 117 fő bevonására került sor. A 117 főből 25 fővel munkagyakorlat-szerzés támogatásra, 92 fővel képzési támogatásra kötöttek együttműködési megállapodást.
2.4. Hajléktalan munkanélküliek elhelyezkedését elősegítő tevékenységünk
A Fővárosi Munkaügyi Központ Hajléktalanok Információs Irodája 1994.októberében kezdte meg működését. Az FMK, illetve az Iroda küldetése, működésének fő célja, hogy szolgáltatásaival, a hajléktalan munkanélküli embereket reintegrálja az elsődleges munkaerőpiacra. Az iroda ugyanolyan kirendeltségként végzi munkáját, mint az FMK többi kirendeltsége, lényegében ugyanazon szolgáltatásokkal.
Az Iroda 2005. évben 4 fővel látta el a feladatait, melyek az FMK többi kirendeltségével közel azonos feladatok.
A kirendeltség illetékességi területén, azaz a fővárosban a regisztrált hajléktalan állomány az elmúlt években lassan de folyamatosan növekedett. Ennek okai egyrészt a Fővárosi Önkormányzatnál igénybe vehető különböző segélyek lehetősége, másrészt, a kirendeltség tudatos munkája. Folyamatosan bevonta az inaktív hajléktalan embereket is az FMK támogatási, illetve szolgáltatási rendszerébe. Mivel ez a réteg igen nehezen mobilizálható, ezért kihasználták kapcsolatrendszereiket a civil szféra különböző szervezeteivel, akik szintén érdekeltek a hajléktalan emberek társadalomba, munkaerőpiacra történő reintegrációjában.
A tartósan regisztráltak száma az elmúlt évekhez viszonyítva 2005. évben már lecsökkent. E csökkenés okát vizsgálva, megállapítható, hogy 2005 novemberéig, amíg nem következett be a Foglalkoztatási törvény legújabb módosítása, az egészségügyi problémákkal rendelkező, nem munkaképes hajléktalanoknak is irodánkkal kellett együttműködniük a szociális ellátásuk miatt.
A törvénymódosítások következtében, a nem munkaképes állapotú hajléktalanok
folyamatosan esnek ki a rendszerből, átirányítva a szociális ellátórendszerbe.
Ennek következtében 2005. december végére, 729 főre csökkent a regisztráltak száma.
Regisztrált/tartós hajléktalanok számának éves átlagai
1200
2003.év
|
982,8 |
||||||
|
834,4 |
- 1 |
|||||
|
J25,3 |
.bl,3 |
208,1 |
||||
2004.év
□ regisztráltak száma
□ tartós regisztráltak száma
2005.év
A kirendeltség ügyfélállományából következik, hogy a ki- és belépők forgalma igen nagy. Nagyon sokan kizárólag önkormányzati segély miatt működnek együtt irodánkkal, és ha hozzájutottak, akár hónapokra, évekre is eltűnnek látókörükből. A kirendeltség éves
35
0
forgalma az iroda létrejöttétől a többszörösére, 3-4-szeresére növekedett. A 2005. évben az összes forgalma elérte a 4000 főt.
Az álláskeresők összetétele, összességében, az elmúlt évek adatait összehasonlítva, arányaiban nem változott. Kirendeltségünk ügyfélállományában mindenki halmozottan hátrányos helyzetben van. Iskolai végzettség tekintetében az állomány 51, 4 %-a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, túlnyomó többségük a 46-55 éves korosztályból tevődik össze. Ok azok, akik már sokkal nehezebben tudnak változtatni, tanulni nem akarnak és sokan nem is képesek rá, leginkább segéd - illetve betanított munkákat végeznek.
Az ellátásokat vizsgálva, a regisztráltak 57, 7 %-a nem részesül semmiféle ellátásban. 32,2 %-uk rendszeres szociális segélyt kap, a fennmaradó mintegy 10 % munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban és segélyben részesül.
A nemek szerinti megoszlás nem változott évek óta, a regisztráltak 75,8 %-a férfi, 24,2 %-a nő.
Kirendeltségünk 2005. évi célkitűzéseit főként különböző munkaerő-piaci programokon keresztül valósította meg.
A speciálisan hajléktalanokat érintő programok közül egyrészt folytatta a 2004. év áprilisától elkezdett „Járható út" című komplex munkaerő-piaci programot, másrészt a 2004 decemberében indult (közös: FMM-OFA-FMK) „Dolgos hétköznapok" című foglalkoztatási programot.
Mindkét programról a 2.5. pont alatt számolunk be részletesen. Egyéb tevékenységek
Kirendeltségünk a 2005. évben 135. 000. 000 Ft keretösszeggel gazdálkodhatott, melyet többségében a munkaerő-paci programokra használt fel.
2005-ben 41 fő került be az ESZA program által finanszírozott különböző képzésekbe.
A fővárosban a munkáltatók egy része nem hajlandó hajléktalanokat foglalkoztatni, a különböző előítéleteik miatt. A hajléktalanokat leginkább érintő foglalkoztatási ágazatok az építőipar, és a szolgáltatás. Legtöbben e két területen tudtak eddig is elhelyezkedni, s ebben nem várható változás a közeljövőben sem. A 2004-es évtől kezdve bővült kapcsolatuk a munkáltatókkal. Ebben természetesen nagy szerepe volt a munkaerőpiaci programok által felajánlható különböző foglalkoztatási támogatásainknak is.
Kirendeltségünk a Fővárosi Önkormányzattal működik együtt, immár 1994 év óta. A hajléktalan álláskeresők részére, akik rendszeres szociális segélyre jogosultak, illetve e támogatásban részesülnek, a közcélú foglalkoztatást a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat KHT munkaadón keresztül végzi az önkormányzat. A 2004-es évben ez még nem működött zökkenőmentesen, de 2005-re már folyamatosan jobban működött. A hajléktalanokat kizárólag utcai munkára, közterületek tisztítására veszik fel dolgozni, minimálbérért. Közcélú foglalkoztatásban - adataink szerint- 2004. évben 59 fő, míg a 2005. évben 67 fő hajléktalan munkavállaló vett részt.
2005. évben összesen 475 db. Alkalmi Munkavállalói Kiskönyvet adtak ki ügyfeleik részére. A kiskönyv felhasználása során időszakos csúcsok tapasztalhatóak, az év első és utolsó 2 hónapjában igényelték a legtöbben.
36
Az alkalmi foglalkoztatás legjellemzőbb területei:
- parkoló ellenőr,
- takarító,
- építőipari segédmunka,
- árufeltöltő.
2.5. Munkaerő-piaci programok
2.5.1. Saját kezdeményezésű programok
Az FMK által megvalósított - a foglalkoztatási alaprész 2005. évi decentralizált keretét érintő - munkaerő-piaci programok pénzügyi adatai:
ezer Ft
|
Munkaerő-piaci rétegprogram megnevezése |
2005. évi tényleges felhasználás |
2006. évre áthúzódó kötelezettség |
|
Civilekkel közösen |
116.739,484 |
3.909,082 |
|
Járható út |
101.839,366 |
2.304,485 |
|
Uj esély |
6.794,983 |
0 |
|
Összesen |
225.373,833 |
6.213.567 |
2.5.1.1.„Civilekkel közösen" című munkaerő-piaci program
A 67/2003. (XII.3.) MAT határozat 1. és 4., valamint a 12/2004. (II.4.) MAT határozat 1. pontja alapján a Fővárosi Munkaügyi Központ „Civilekkel közösen" címmel komplex munkaerő-piaci programot indított 2004. május 01-jétől 2005. október 31-ig. A program célja volt a fővárosban élő diplomás munkanélküliek, pályakezdő munkanélküliek, valamint a létszámleépítéssel érintett álláskereső munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek növelése, komplex, személyre szabott szolgáltatással, illetve a Fővárosi Munkaügyi Központ által biztosítható aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazásával.
A program végrehajtásáért a Diplomások Információs és Közvetítő Irodája, valamint az Ifjúsági Iroda volt felelős.
Szolgáltatási alprogram megvalósulása:
|
Szolgáltatások/tevékenységek |
Programban vállalt |
Megvalósult eredmény |
|
Megszólítás |
290 fő |
|
|
Munkaerő-piaci információk |
||
|
- munkavállalóknak |
150 fő |
240 fő |
|
- munkaadóknak |
50 db |
30 db |
|
Munkatanácsadás |
50 fő |
85 fő |
|
Pszichológiai tanácsadás |
20 fő |
7 fő |
|
Álláskeresési tanácsadás |
150 fő |
194 fő |
|
Pályaválasztási tanácsadás |
30 fő |
30 fő |
|
Pályamódosítási tanácsadás |
20 fő |
20 fő |
|
Összesen: |
620 esetszám |
896 esetszám |
Képzési alprogram megvalósulása:
A Fővárosi Munkaügyi Központ két kirendeltsége összesen 97 fő célcsoporthoz tartozó ügyfelet vont be munkaerő-piaci képzésbe. A 97 főből 62 főt a Diplomás Iroda, 35 főt pedig az Ifjúsági Iroda irányított képzésbe.
37
|
Képzési formák |
Diplomás Iroda által bevontak |
Ifjúsági Iroda által bevontak |
|
(fő) |
(fő) |
|
|
Szakképesítést nyújtó képzés |
30 |
|
|
Szakmafelújító képzés |
33 |
5 |
|
Kiegészítő képzés |
29 |
- |
|
Összesen: |
62 |
35 |
Foglalkoztatási alprogram megvalósulása:
A foglalkoztatási alprogram keretében igényelhető támogatási formák esetében összesen 83 fő támogatása valósult meg a két kirendeltség esetében.
|
támogatási formák |
Diplomás Iroda által bevontak |
Ifjúsági Iroda által bevontak |
|
(fő) |
(fő) |
|
|
Munkatapasztalat szerzés tám. |
- |
33 |
|
Bértámogatás + járulékátvállalás |
32 |
18 |
|
Összesen: |
32 |
51 |
Az eredeti tervek szerint összesen 70 fő elhelyezkedését kívántuk elősegíteni a különböző támogatási formákkal.
A „Civilekkel közösen" munkaerő-piaci program segítséget nyújtott a fővárosban élő diplomás munkanélkülieknek, pályakezdő munkanélkülieknek és nem utolsó sorban a civil munkaadóknak is. A munkaadók a program zárását követően is folyamatosan keresik a kirendeltséget az ilyen és ehhez hasonló munkaerő-piaci program indításával kapcsolatosan.
2.5.1.2. „Járható út" című munkaerő-piaci program
A 67/2003. (XII.3.) MAT határozat 1. és 4., valamint a 12/2004. (II.4.) MAT határozat I. pontja alapján a Fővárosi Munkaügyi Központ „Járható Út" címmel komplex munkaerőpiaci programot indított 2004. április 1-jétől 2005. szeptember 30-áig 18 hónap időtartamra.
A komplex munkaerő-piaci program célja a fővárosban élő hajléktalan munkanélküli személyek jövedelemszerző képességének javítása, az érintettek munkaerő-piaci reintegrációja révén a társadalmi reintegráció elősegítése.
A program végrehajtása során nyilvános pályázat közzétételére került sor. A pályázat célja volt, hogy a civil szervezetek a szolgáltatási, a foglalkoztatási és a nyomon-követési alprogram keretében - a komplex program részbeni megvalósítójaként - összesen 150 fő fővárosi hajléktalan személy részére nyújtsanak személyre szabott szolgáltatást az érintettek munkavállalási esélyeinek növelése, munkaerő-piaci re/integrációjának elősegítése, munkahelyének megtartása érdekében.
A felhívásra 2004. július 9-éig 3 civil szervezet nyújtotta be pályázatát, melyből 2 civil szervezettel kötöttünk együttműködési megállapodást - támogatott - szolgáltatások biztosítása érdekében.
A Nonprofit Alapítvány részére 2004. augusztus 15-től - 2005. szeptember 30-áig terjedő időtartamra 3.905.350.- Ft támogatást biztosítottunk.
38
A Nonprofit Alapítvány vállalt kötelezettségét és teljesítését az alábbi táblázat mutatja:
|
Szolgáltatás megnevezése |
Költségnorma (Ft) |
Vállalt kötelezettség (fő) |
teljesített kötelezettség (fő) |
|
Megszólítás, bevonás |
3.000,- |
250 fő |
250 fő |
|
Munkaerő-piaci és foglalkozási információs szolgáltatás -munkavállalók részére |
5.190,- |
75 fő |
75 fő |
|
Munkaerő-piaci és foglalkozási információs szolgáltatás -munkáltatók részére |
7.000,- |
25 db |
25 db |
|
Munkatanácsadás |
5.190,- |
75 fő |
75 fő |
|
Pszichológiai tanácsadás |
5.400,- |
75 fő |
75 fő |
|
Álláskeresési tanácsadás |
5.190,- |
75 fő |
75 fő |
|
Pályamódosítási tanácsadás |
5.190,- |
40 fő |
40 fő |
|
Monitoring |
16.000,- |
75 fő |
75 fő |
|
Összesen: |
690 |
690 |
A Signum Alapítvány részére 2004. augusztus 15-től időtartamra 4.086.955.- Ft támogatást biztosítottunk.
2005. szeptember 30-áig terjedő
A Signum Alapítvány vállalt kötelezettségét és teljesítését az alábbi táblázat mutatja:
Képzési alprogram:
2005. szeptember 30-áig, alábbiak szerint:
|
Szolgáltatás megnevezése |
Költségnorma (Ft) |
Vállalt kötelezettség (fő) |
teljesített kötelezettség (fő) |
|
Megszólítás, bevonás |
3.000,- |
250 fő |
250 fő |
|
Munkaerő-piaci és foglalkozási információs szolgáltatás -munkavállalók részére |
5.190,- |
75 fő |
75 fő |
|
Munkaerő-piaci és foglalkozási információs szolgáltatás -munkáltatók részére |
7.000,- |
25 db |
25 db |
|
Munkatanácsadás |
5.190,- |
75 fő |
75 fő |
|
Pszichológiai tanácsadás |
5.400,- |
75 fő |
75 fő |
|
Álláskeresési tanácsadás |
5.190,- |
75 fő |
75 fő |
|
Pályaválasztási tanácsadás |
5.190,- |
35 fő |
35 fő |
|
Pályamódosítási tanácsadás |
5.190,- |
40 fő |
40 fő |
|
Monitoring |
16.000,- |
75 fő |
75 fő |
|
Összesen: |
725 |
725 |
összesen 130 főt iskoláztunk be különböző képzéseinkbe az
Szakács - csoportos - 29 fő Szociális gondozó és ápoló - csoportos Számítógép-kezelői - csoportos - 25 fő Személy és vagyonőr - 10 fő Könnyűgép-kezelő - 21 fő
Egyéb egyéni képzések: 27 fő
Összesítve: 130 főt iskoláztunk be első elavult szakma váltásaként. Ebből 89 fő
18 fő
szakma megszerzésére, illetve a már meglévő, sikeresen eljutott a képzés végéig. A végzettek
39
többsége már dolgozik különböző munkahelyeken, vannak, akik már a képzés alatt a gyakorlati munkahelyeken elhelyezkedtek.
Foglalkoztatási alprogram:
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás és járulékátvállalás támogatásával 10 fő mentor munkaviszonyban történő alkalmazására került sor civil szervezeteknél, képzőnél. Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás és járulékátvállalás támogatásával 94 főt helyeztünk el 23 munkaadónál, mely az eredetileg tervezett 20 főt többszörösen is meghaladja. A foglalkoztatások támogatásai 2005. 09. 30-án megszűntek. A 94 főből 38 fő jelenleg is munkaviszonyban áll.
Közhasznú munkavállalás támogatása keretében 6 munkaadóval kötöttünk szerződést, melyek 150 fő folyamatos munkavégzését biztosítják. A fluktuáció miatt a többszöröse volt az érintett létszámmal számolva. A tervezett létszám 70 fő.
Az eredeti tervként szereplő 10 fő nem támogatott munkahelyre történő közvetítése a program végére elérte összesen a 154 főt.
Ezen kívül a szolgáltatási alprogramban résztvevő hajléktalan munkanélküli személyek közül 36 fő jelezte önálló elhelyezkedését a tanácsadások és foglalkozások eredményének köszönhetően. Kb. 300 fő egészségügyi/szakmai alkalmassági orvosi vizsgálatát biztosítottuk és vállaltuk át a költségeket.
A hajléktalanok foglalkoztatása terén nagy lépést tettünk e programmal. A fenti elhelyezkedési adatok is alátámasztják azt, hogy a hajléktalan álláskeresők részére az elsődleges munkaerőpiacra történő kihelyezésüket, egy ilyen jellegű komplex munkaerőpiaci programon keresztül lehet csak igazán megvalósítani. E többszörösen hátrányos helyzetben levő társadalmi réteg számára a jövőben is szeretnénk hasonló jellegű programokat indítani.
E program első lépcsője lehet egy folyamatnak, melyben a hajléktalanokkal szembeni előítéleteket igyekeztünk folyamatosan eloszlatni, és az esélyegyenlőség lehetőségét megteremteni az ő részükre is. A program megvalósításával bővült ügyfeleink elhelyezkedési lehetősége, irodánk munkáltatói kapcsolata. A képzés területén kell a jövőben változtatnunk, annak érdekében, hogy még több legyen a sikeres befejezések száma.
2.5.1.3. „Új esély" című munkaerő-piaci program
Az FMT 33/2002.(IV.23.)számú, valamint 22/2003.(IV.15.)sz., 40/2003.(IX.16.)sz.
határozataival hozzájárult, hogy az FMK csatlakozzon az OFA „Új Esély" című
fővárosban megvalósuló helyi képzési-foglalkoztatási programjához.
A program célcsoportjába tartoztak a hátrányos helyzetű (roma, 45 éven felüli, alacsony
iskolai végzettségű) regisztrált munkanélküliek, közcélú, köz-, vagy közhasznú munkából
kikerülők, munkanélküli házaspárok, hajléktalanok, illetve szabadságvesztésüket letöltött
elitéltek.
A program célja:
• olyan helyi kezdeményezések támogatása, melyekben a hátrányos helyzetű munkanélküliek vagy szabadságvesztésüket letöltött elítéltek felkészítése, átmeneti foglalkoztatása és munkába helyezése megvalósul,
40
• a munkanélküliek vagy szabadságvesztésüket letöltöttek visszasegítése a munka világába, az első gazdaságba, a társadalmi és munkaerőpiaci integrációjuk elősegítése alkalmazkodó képességük fejlesztésével.
Az OFA a 2003. évi pályázaton a Magyar Pártfogók Országos Egyesület programját 10.498.000,-Ft vissza nem térítendő támogatásban részesítette. A program megvalósításához az OFA résztámogatást nyújtott, az FMK a program képzési részének és a foglalkoztatásnak a költségeit vállalta át.
A Magyar Pártfogók Országos Egyesület programjának megvalósítása 2004. évben kezdődött, mivel a támogatásáról az OFA Kuratóriuma 2003. december 17-én döntött. Ennek megfelelően a képzési alprogram 2004.04.22-től 2004.07.05-éig tartott, majd megkezdődött a támogatott foglalkoztatás, mely 2005.évben lezárult.
2.5.2. Központi munkaerő-piaci programok
2.5.2.1. Munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésére irányuló és a munkahelymegőrzés támogatása érdekében működtetett központi program
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) a 67/2004. (XII.8.) MAT határozat l. pontja, valamint a 9/2005.(II.2.) MAT határozat 3. pontja alapján a munkaügyi központok által decentralizáltan megvalósítandó munkaerőpiaci válsághelyzetek kezelésének elősegítésére központi programot hirdetett, 2 milliárd forint összegben.
Az FMM a programon belül két alprogramot, a Munkaerőpiaci válsághelyzetek kezelése
és a Foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítése vonatkozásában indított.
A pályázati programfelhívást 2005. február 21-én eljuttattuk a kirendeltségekre.
A Fővárosi Munkaügyi Központ illetékességi területén 2005. évben csoportos
létszámcsökkentést végrehajtott munkáltatók közül senki nem nyújtott be kérelmet, amely
a munkaerőpiaci válsághelyzetek kezelése alprogram valamelyikére vonatkozott volna. A
bejelentett és jelentős csoportos létszámcsökkentést végrehajtott munkáltatók egyike sem
jelezte, hogy szerkezetváltás miatt kénytelen munkavállalóit elbocsátani. A jelentős
létszámcsökkentést végrehajtott munkáltatók többnyire létszám-racionalizálással, a
szervezet, intézmény átszervezésével, kereslet csökkenéssel indokolták az elbocsátásokat.
2.5.2.2. Közmunkaprogram
A Kormány 100 lépés programjának részeként a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 2005-2006. évi közmunkaprogramján az alábbi fővárosi Önkormányzatok nyertek:
|
Kerület |
I. Időszak létszáma |
II. Időszak létszáma |
Teljes létszám |
Szociális segélyezettek |
Roma származásúak %-a |
-Ti- Összes támogatás |
|
III. |
29 |
121 |
150 |
30 |
20 |
35.488.889 |
|
XIX |
3 |
14 |
17 |
4 |
60 |
3.811.830 |
|
VIII |
4 |
16 |
20 |
20 |
50 |
4.667.256 |
|
XI |
5 |
25 |
30 |
5 |
10 |
6.745.270 |
A közmunkaprogramon nyertes pályázók közül 2005. december 31-éig a XIX. és XI. kerületi foglalkoztató kereste meg kirendeltségeinket munkaerő-közvetítés céljából.
41
2.5.2.3. Roma foglalkoztatás szervező menedzseri program
A roma foglalkoztatás-szervező menedzser határozott idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatásának támogatására (kiíró: FMM 42/2005 MAT határozat) benyújtott pályázat alapján szeptember 1-jétől határozott idejű munkaviszony keretében - a 2004. november 1. és 2005. augusztus 31. közötti időszakban feladatokat ellátó gyakornokot foglalkoztatjuk.
Pályázatunkban a munkakör kialakításánál több elvi, szakmai megfontolást figyelembe vettünk, és megfogalmaztuk a foglalkoztatás konkrét céljait is.
A szeptemberi hónapban kialakításra került a roma foglalkoztatás szervezői munkaterv. Októberben műhelybeszélgetések szervezését kezdeményezte a foglalkoztatás szervező -az évről-évre 200 fő körülire tehető - roma közhasznú programokban résztvevő személyek számára. A két elemből álló esemény (egy komplex tájékoztatóból és egy anonim kérdőíves felmérésből állnak) előkészületei során felvette a kapcsolatot az FMK érintett szervezeti egységeivel, a közhasznú foglalkoztatás szervezőivel. Munkakapcsolatot alakított ki az FMK ESZA Projektszervezetében (továbbiakban: Projektszervezet) dolgozó - roma programok által érintett - koordinátorral és roma mentorokkal. Novemberben az előkészületek részeként készített egy kutatási tervet és egy kérdőívet, majd előzetes tájékoztatást kért a közhasznú foglalkoztatást szervező szervezetektől a fővárosi roma közhasznú programokban résztvevő személyekről, a programok lejáratáról, ezek után elkészítette a Műhelybeszélgetések ütemezését. A decemberi hónapban már két helyszínen megtörténtek a roma közhasznú programokban résztvevő személyekkel való találkozások.
2.5.2.4. 50 éven felüliek elhelyezkedését segítő program
Az 50 éven felüliek elhelyezkedését elősegítő központi program keretén belül a három hónapos munkakipróbálás támogatás sikeresnek bizonyult, az FMK részére meghatározott 170 fő helyett 355 főt sikerült ezzel a támogatási formával elhelyezni. Az ilyen módon állásba kerültek 60,5%-a középfokú végzettségű, 38%-a alapfokú végzettségű és 1,5%-a felsőfokú végzettségű személy volt.
A munkakipróbálás befejezését követően a munkaadók nagy része további támogatást igényelt a foglalkoztatás folytatásához. A kirendeltségek ehhez hasonló arányban állapítottak meg bértámogatást, illetve együttesen bér- és járuléktámogatást. A programon belül 157 fő 50 éven felüli személy került képzésbe. A szakképzettséggel rendelkezők inkább a számítástechnikai és nyelvi tanfolyamokat vették igénybe, a szakképzetlenek körében népszerű volt a szociális gondozó, személyügyi ügyintéző, virágkötő, ABC eladó tanfolyam. A közhasznú munkavégzés támogatásában az ötven éven felüliek száma 413 fő, melynek 70%-a alapfokú végzettséggel rendelkező személy volt.
2.5.2.5. Non-profit szektorbeli munkavállalást elősegítő program
A „Non-profit szektorbeli munkavállalás" elősegítését szolgáló országos foglalkoztatási program keretében a Fővárosi Munkaügyi Központhoz 63 pályázat érkezett, melyből egy pályázat határidőn túl érkezett. A 62 befogadott pályázatra hozott döntések megoszlása:
- 58 támogató határozat
- 4 elutasító határozat
42
A határozatok alapján 205 munkavállaló támogatása került megállapításra 1.002.570.450.Ft összegben.
A határozatban engedélyezettel szemben 97 főre kötöttünk háromoldalú megállapodást. Ebből 61 fő foglalkoztatása jött valóban létre, összesen 280 462 770.- Ft kötelezettséggel.
A 61 főből a támogatások elindulása után a próbaidő alatt 7 főnek szűnt meg a munkaviszonya, ezért a program 2005. évi nyitó létszáma 54 főre változott. 2005. első félévében 2 fő munkavállaló munkaviszonya szűnt meg mivel számukra öregségi nyugdíj került megállapításra.
A programra 2005-ben 84 329 903,- Ft támogatás került kifizetésre.
2.5.2.6. Távmunka program
A 2004. október 1-jén indult távmunka programban 47 fővárosi illetékességű nyertes pályázó 581 távmunkahely létrehozásához kapott támogatási lehetőséget. A távmunkások közül 155 fő a preferált célcsoportba tartozott. A program 2005. szeptember 30-án fejeződött be, figyelembe véve a 6 hónapos bértámogatást követő további 6 hónapos foglalkoztatási kötelezettség időtartamát is.
2005. október 1-jével újabb távmunka program indult, melynek keretében a 46 fővárosi illetékességű nyertes pályázó 408 távmunkahely létrehozásához kapott támogatási lehetőséget foglalkoztatáshoz kapcsolódó bértámogatás formájában, melynek összege maximum 60.000 Ft/fő/hó és annak járulékai. A munkaadók a központi program keretében képzési támogatást is igényelhettek, melyre 36 munkaadó adta be pályázatát. 3 munkaadó visszavonta támogatási igényét, 33 munkaadó részére - 2005. évben - 353 fő munkavállaló vonatkozásában 17.650.000.- Ft támogatást folyósított az FMK. A program folyamatban van, 2006. szeptember 30-án fejeződik be.
2.5.2.7. Diplomás pályakezdők ösztöndíjas foglalkoztatása
A program keretében nyújtható támogatási forma a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás. Abban az esetben, ha a munkáltató támogatott ösztöndíjas foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesített, támogatásként az ösztöndíj összege 50 %-ának (maximum 45.000 Ft/hó/fő) megtérítését igényelhette a munkaügyi központtól legfeljebb 9 hónapra. A Fővárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Irodája 2005. évre vonatkozóan 209 fő ösztöndíjas foglalkoztatott esetében ítélte meg a támogatást. A támogatott létszám esetében 95 fő ösztöndíjas rendelkezett budapesti lakcímmel, 114 fő vidéki fiatal volt.
Az ösztöndíjas fiatalok iskolai végzettségét tekintve elmondható, hogy a foglalkoztatottak 33 %-a jogi végzettségű, 27 %-uk közgazdász, 10 %-uk igazgatásszervező, 7 %-uk környezet-, agrár-, tájépítő-mérnök, környezetkutató, 5 %-uk bölcsész végzettségű. A legjellemzőbb végzettségeken túl még található a foglalkoztatottak között: informatikus, villamosmérnök, politológus, műszaki menedzser, nemzetközi kapcsolatok szakértő, biológus, kulturális menedzser, szociális munkás. Munkakörök tekintetében elmondható, hogy ez közigazgatási szervezeti egységenként speciális. Főbb munkaterületek: pénzügyiszámviteli feladatok, jogi szolgáltatás, külkapcsolatok, közbeszerzés, működésfejlesztés, fejlesztéspolitika és EU támogatások, szabályozási terület, piacelemzés, személyügyi terület, stratégiai tervezés, szakképzési feladatok, parlamenti titkársági feladatok.
43
Összességében elmondható, hogy a program jelentős segítséget nyújtott mind a közigazgatási szerveknek, mind pedig a fiataloknak egyaránt. Több ösztöndíjas már ki is lépett a programból, mivel megtalálta munkahelyét. A fiataloknak egy kiugrási lehetőséget adott a program, a munkáltatók számára pedig egy olyan lehetőséget, mellyel a későbbi utánpótlás biztosított lehet. A közigazgatási szervek a jövőben is kívánnak ösztöndíjas fiatalokat ilyen formában foglalkoztatni. Jelenleg 113 főre érkezett be ilyen jellegű támogatási igény.
2.5.2.8. „A megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyének megőrzése" elnevezésű központi munkaerő-piaci program
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium központi munkaerő-piaci program keretében pályázati felhívást tett közzé a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyének megőrzése érdekében. A program célja: a munkáltatók foglalkozási rehabilitációs tevékenységének segítése, a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyeinek megőrzése, a csoportos létszámleépítések megelőzése.
A támogatás annak a pályázónak állapítható meg, aki / amely
■ az Mt. 73. §-ában meghatározott munkáltató, és
■ a 2004-ben, illetőleg 2005-ben felvett megváltozott munkaképességű munkavállalót munkaviszonyban, illetőleg azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban foglalkoztatja.
A pályázat alapján nyújtható vissza nem térítendő támogatás mértéke a 2004-ben felvett megváltozott munkaképességű munkavállaló bére és járulékai együttes összegének 60%-a, azonban a támogatás személyenként havonta nem haladhatja meg a 35.000,-Ft-ot.
Ha a munkáltató dotációban részesül, támogatásként havonta legfeljebb a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM. rendelet 27/A. § (3), (5)-(8) bekezdésében és 27/B-G. §-aiban foglaltak szerint számított, és a 27/A. § (4) bekezdésében meghatározott éves korlát alapján folyósítható összeg különbözete állapítható meg (a folyósítható támogatás összeghatára). A támogatás legfeljebb egy évig nyújtható oly módon, hogy a 2005. április 30-áig benyújtott pályázat alapján a támogatás 2005. január 1. napjától kezdődően is megállapítható. A 2005. május 1-jét követően benyújtott pályázat alapján csak a naptári év hátralevő hónapjaira folyósítható támogatás.
A Fővárosi Munkaügyi Központ - a munkáltató székhelye szerint - illetékes kirendeltségeire összesen 13 pályázat érkezett be, 12 szervezettől. (Az SZRT-Service Kft. 2 darab kérelmet nyújtott be.)
A kérelmek összértéke 213 579 780,-Ft támogatásra irányult, 702 fő munkahelyének megőrzésére.
A Foglalkoztatási és Munkaügyi Miniszter döntése alapján a megítélt támogatások összege 2005. évben 207 579 780,-Ft, melyről az illetékes kirendeltségek államigazgatási határozat formájában értesítették a pályázókat.
Az elszámolások alapján 2005. évben kifizetett támogatások összege: 153 952 907,-Ft.
(Évközben végrehajtott korrekciók összege: 31 458 959,-Ft.)
A januárra áthúzódó kötelezettségeink teljesítésével a támogatás lezárul.
44
A támogatásban nyertes pályázók többsége olyan szervezet, aki/amely dotációban részesül, és annak igénylésével kapcsolatos 2005. évi januári jogszabályi változás miatt az éves maximum korlát és a létszámnövekedés okozta különbözetet így érvényesíthette. Egyéb támogatottak a 2004. évi létszámnövekedéssel járó pályázati kötelezettségeik teljesítéséhez kérték a támogatás megítélését.
Ebben a támogatott körben is feltétel volt a munkáltató részéről a pályázat benyújtását megelőző hónapban kimutatott statisztikai átlaglétszámának a megtartása a folyósítás ideje, valamint a továbbfoglalkoztatás időpontja alatt.
Erre vonatkozólag 3 támogatott esetében megállapodás módosítás történt az adott létszámra megállapított mérési időpontok tekintetében.
Egy pályázónk nem teljesítette a határozatban előírt kötelezettségét, így az visszavonásra került.
A továbbfoglalkoztatási kötelezettségeik teljesítéséről Támogatottak 2006. évben negyedévente számolnak be, valamint ellenőrzésükre is 2006. évben kerül sor.
2.5.2.9. „Dolgos hétköznapok" című foglalkoztatási program
Az 56/2004. (XI.3.) MAT határozat alapján a MAT felkérte az Országos Foglalkoztatási Közalapítványt, hogy a hajléktalanok foglalkoztatásának támogatására, a program előzetes tervének figyelembevételével, dolgozza ki és - annak a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium részéről történő szakmai elfogadását követően - indítsa el a munkaerő-piaci programot.
Az OFA által közzétett felhívásra az FMK 2004. november 25-én benyújtotta "Dolgos hétköznapok" című pályázatát. A program megvalósításával a fővárosban élő hajléktalan munkanélküli emberek átmeneti foglalkoztatásának megszervezésén keresztül jövedelemszerző képességük javítását kívántuk biztosítani. Célunk a téli időszak nélkülözéseinek, fizikai megpróbáltatásainak csökkentése, a stabilitásuk, biztonságérzetük növelése volt. Az OFA munkaadók részére olyan pozitív támogatást kívánt biztosítani a program időtartama alatt, amely minimalizálja a kockázatát és ösztönzi a hajléktalan munkavállalók alkalmazására. A foglalkoztatás megszervezése az FMK Hajléktalanok Információs Irodájának a feladata volt.
A projekt célcsoportja:
• éjszakáit éjjeli menedékhelyen töltő emberek,
• hajléktalan szállón bejelentett emberek,
• kiléptető lakásban élő emberek.
A projekt elemei: hajléktalan emberek megszólítása, tájékoztatás; munkaadók, foglalkoztatók tájékoztatása, a támogatási konstrukció ajánlása; az átmeneti támogatott foglalkoztatás megszervezése; a foglalkoztatás időtartama alatti szociális gondoskodás; a támogatott foglalkoztatás finanszírozása.
A projekt végrehajtásában közreműködő szervezetek és feladataik:
• Fővárosi Munkaügyi Központ Hajléktalanok Információs Irodája - foglalkoztatás szervezés, szakmai teljesítésigazolás,
• Országos Foglalkoztatási Közalapítvány - támogatott foglalkoztatás finanszírozása, továbbá a hajléktalanokra, valamint a foglalkoztatókra irányuló tevékenységek finanszírozása,
45
• Nonprofit Alapítvány - szociális gondoskodás, munkaadók, hajléktalan személyek bevonása, tájékoztatása, foglalkoztatás szervezésben való közreműködés, adminisztráció,
• Signum Alapítvány - szociális gondoskodás, munkaadók, hajléktalan személyek bevonása, tájékoztatása, foglalkoztatás szervezésben való közreműködés.
A projekt végrehajtásától várt eredmények:
• legalább 160 fő tájékoztatása, kiválasztása és bevonása a programba,
• legalább 70 fő közvetítése (elhelyezkedésének megszervezése) támogatott álláshelyre,
• legalább 5 munkaadóval támogatási szerződés megkötése.
A projekt teljes költség és forrásigénye: 25.000 eFt, melyből az FMK által igényelt támogatási összeg 2.500 eFt.
A projekt végrehajtásának időtartama: 2004. december 1. és 2005. május 31. között. A projekt végrehajtásának eredményei:
A táblázat a projekt végrehajtásában közreműködő Nonprofit Alapítvány és Signum Alapítvány tevékenységét, az elvárt eredményeket, a teljesített eredményeket és a teljesítési arányszámokat tartalmazza összesen.
|
Tevékenységek |
Tervezett eredmények |
Teljesített eredmények |
Arányok |
|
megnevezése |
|||
|
Hajléktalan személyek |
160 fő |
132 fő |
83 % |
|
tájékoztatása, bevonása |
|||
|
Hajléktalan személyek |
160 fő |
104 fő |
65 % |
|
kiválasztása |
|||
|
Hajléktalan személyek |
70 fő |
93 fő |
133 % |
|
munkára felkészítése |
|||
|
Hajléktalan személyek |
70 fő |
76 fő |
108,6 % |
|
közvetítése |
|||
|
(elhelyezkedésének megszervezése) |
|||
|
Munkaadók felkutatása, |
20 munkaadó |
10 munkaadó |
50 % |
|
tájékoztatása |
|||
|
Munkaadók kiválasztása |
5 munkaadó |
4 munkaadó |
80 % |
|
Munkaadókkal történő |
5 munkaadó |
4 munkaadó |
80 % |
|
szerződés kötés |
A 76 fő közvetítéssel érintett munkavállaló közül a célcsoportnak megfelelően 7 fő éjszakáit éjjeli menedékhelyen töltő, 69 fő hajléktalan szállón bejelentett személy volt.
A foglalkoztatás időtartama szerint megoszlás:
• legfeljebb 30 napig dolgozott: 16 fő
• legfeljebb 60 napig dolgozott: 15 fő
• legfeljebb 90 napig dolgozott: 3 fő
• legfeljebb 120 napig dolgozott: 3 fő
• legfeljebb 150 napig dolgozott: 39 fő
A Nonprofit Alapítvány és a Signum Alapítvány aktívan közreműködött a hajléktalan munkanélküliek kiválasztásában, valamint saját szolgáltatásaikkal (szociális gondoskodás,
46
csoportos tájékoztató, munkatanácsadás, mentálhigiéniés programok, mentori tevékenység) is segítették ügyfeleink munkába állítását.
A program előkészítő szakaszában - 2004. december és 2005. januári időtartam alatt -vállalásaik arányában - 132 fő hajléktalan munkanélküli személyt szólítottak meg és tájékoztattak. A kiválasztott 104 fő közül 93 főt készítettek fel a munkavállalásra. A tanácsadók személyesen beszélgettek a leendő munkavállalókkal, részletes információval szolgáltak, elkészítették a jelentkezők anamnézisét, és felmérték a kliensek motivációját, munkavállalással kapcsolatos problémáikat. A jelentkezők kiválasztása egy komplex, átfogó személyiségteszt készítésével, továbbá pszichológus általi értékelésével zárult.
A munkára felkészítés szakasza 2004. decembere és 2005. januárja között zajlott. Az alapítványoknál használatos tematikák alapján tréning- foglalkozásokat tartottak.
A foglalkoztatás időszakában 2005. januárjától-májusig 76 fő részére biztosítottak személyes mentálhigiénés szolgáltatást, szociális gondoskodást. Ennek keretében főleg a munkával kapcsolatban felmerülő problémák, konfliktusok megbeszélése, feloldása, és egyéni megoldási módok kidolgozása történt. Bár elsősorban a kliens saját erőforrásainak mozgósítása révén segítik az alapítványok a hozzájuk forduló hajléktalan személyeket a problémamegoldás legcélravezetőbb módjának kiválasztásában és kivitelezésében, szükség esetén segítséget nyújtottak hivatalos ügyek intézésében, okmányok beszerzésében. Szükség és igény esetén személyesen kísérték el klienseiket a hivatalokba, egészségügyi intézményekbe és tájékoztatást nyújtottak a szociális ellátórendszer biztosította szolgáltatásokról is.
A szociális gondoskodáson felül a Nonprofit Alapítvány 30 fő részére biztosított álláshelyet az OFA által megkötött szerződés alapján. A munkavállalók az Alapítvány által kiadott „Flaszter - az utcalap" című kiadvány terjesztésében vettek részt.
Munkabérük 70.000.- Ft/hó/fő volt. A 30 fő 2005. január 15 - 2005. május 31. között dolgozott a program keretében. A foglalkoztatás 5 hónapja alatt az alapítvány munkatársai - a már fentebb leírtaknak megfelelően - a munka közben felmerülő, vagy a hátrányos helyzet következtében előállott problémákat orvosolni tudták. Ennek következtében senkivel szemben nem kellett fegyelmi intézkedéseket hozni. A programból 3 fő saját kérésére lépett ki, mivel mindegyikük más, tartós munkaviszonyt létesített. A Signum Alapítvány álláshelyeket nem tudott biztosítani, de ez nem is volt a közreműködés célja.
A két alapítvány közreműködésével 10 munkaadót tájékoztattunk levélben, illetve személyesen a programról. Közülük 6 mutatott komolyabb érdeklődést. Végül 4 munkaadó OFA-val kötendő szerződésének előkészítésében vettünk részt.
Az OFA-K-1442/05/4227/1/2005. iktatószámú értesítése alapján az alábbi munkaadók/foglalkoztatók támogatását biztosította hajléktalan munkanélküli emberek átmeneti foglalkoztatásának céljából a MAT által nyújtott 22.500 eFt, valamint az OFA általános tartalék keretéből nyújtott 1.500 eFt összeg erejéig:
• Costrade Kft.: 533.426.- Ft
• Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete: 2.396.250.- Ft
• Nonprofit Alapítvány: 13.647.212.- Ft
• FKFSZ Kht.: 7.378.118.- Ft Összesen maximum: 23.955.006.- Ft
47
A Costrade Kft. 1 fő biokertészeti segédmunkás, a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete 5 fő segédmunkás, a Nonprofit Alapítvány 30 fő utcai újság-árusító, a FKFSZ Kht. 40 fő segédmunkás - utcai takarító foglalkoztatásához igényelt és kapott támogatást.
A támogatások kifizetésének teljesítése az OFA által történt, az FMK Hajléktalanok Információs Irodája szakmai teljesítésének igazolása után.
2.5.2.10. Mobilitás elősegítését támogató központi munkaerő-piaci program
A munkaügyi központok és az ügyfelek jelzései alapján megállapítható, hogy napjainkban a munkáltatók jelentős része olyan álláskeresők foglalkoztatását tervezi, akiknek lakóhelye nem egyezik meg a munkáltató székhelyével. (A közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény értelmében az illetékességet a munkáltató székhelye, illetőleg telephelye alapozza meg.)
Amennyiben a munkáltató a székhelyétől (telephelyétől) eltérő településen élő álláskeresőt kíván foglalkoztatni, a támogatás megállapítására hatáskörrel rendelkező (székhely, illetőleg telephely szerint illetékes) kirendeltség a saját maga által felhasználható pénzügyi keretét oly módon terhelné meg, hogy közben a saját térségi munkaerőpiaci folyamataira hatást nem gyakorló foglalkoztatást segített elő.
A probléma megoldása érdekében a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete 2005. március 2-án hozott határozatával hozzájárult, hogy a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze 2005. évi központi keretéből finanszírozható legyen a mobilitás elősegítése érdekében támogatott álláskeresők foglalkoztatásának költsége.
A programba vont aktív eszköz elemek:
■ foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás,
■ rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás,
■ csoportos személyszállítás támogatása,
■ foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása (a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 18/B §-a alapján igényelt támogatások esetén ).
A kérelmet fogadó illetékes kirendeltség az általános eljárási szabályok alapján dolgozza fel a támogatási kérelmet, és mérlegelési jogkörében eljárva dönt a támogatás részben vagy egészben történő megítéléséről vagy elutasításáról. A döntést megelőzően azonban az Alapkezelési Főigazgatóságtól a támogatás fedezetét (ellenjegyzést) kell kérnie az
FMK-nak.
FMK által a programba bevont létszám - a támogatható aktív eszközök szerint -:
|
Foglalkoztatást elősegítő támogatás neve |
Bevont tényleges létszám (fő) |
|
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás |
52* |
|
Rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás |
1 |
|
Csoportos személyszállítás támogatása |
0 |
|
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó j árulékátvállalás |
9 |
|
Mindösszesen |
62 |
*Az igények 55 fő foglalkoztatására irányultak. Ebből 3 fő esetében elutasító határozat került kiadásra, mivel a munkavállalók nem feleltek meg a támogatás feltételeinek.
48
A programban lekötött támogatási összegek aktív eszközök szerint:
|
Foglalkoztatást elősegítő támogatás neve |
Határozattal/hatósági szerződéssel lekötött összegből (Ft) |
|
|
2005.évet terhelő köt.váll. |
2006.évet terhelő köt.váll. |
|
|
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás |
12 053 112 |
23 679 545 |
|
Rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás |
147 150 |
735 750 |
|
Csoportos személyszállítás támogatása |
0 |
0 |
|
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó j árulékátvállalás |
2 027314 |
797 125 |
|
Mindösszesen |
14 227 576 |
25 212 420 |
2005. december 31-éig a programra kifizetett támogatási összegek és a 2005. évet terhelő
kötelezettségvállalás:
|
Foglalkoztatást elősegítő támogatás neve |
2005.évet |
Tényleges |
|
terhelő |
kifizetés |
|
|
köt.váll. (Ft) |
(Ft) |
|
|
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás |
12 053 112 |
9 329 414 |
|
Rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló |
147 150 |
147 150 |
|
támogatás |
||
|
Csoportos személyszállítás támogatása |
0 |
0 |
|
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó j árulékátvállalás |
2 027314 |
1 985 135 |
|
Mindösszesen |
14 227 576 |
11 461 699 |
A különbségek legfőbb okai:
■ A munkáltatók nem megfelelő időben, vagy módon adták le a havi elszámolásokat.
■ A támogatással foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya megszűnt, melyet később jelentett a munkáltató.
■ A támogatással foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya megszűnt, melyet a kirendeltség nem jelentett a központ, illetve az Alapkezelési Főigazgatóság felé.
2005. december 31-éig jóváhagyott keretek és a kötelezettségvállalás alakulása:
|
Foglalkoztatást elősegítő |
2005.évre |
2006.évre |
2005.évet |
2006.évet |
|
támogatás neve |
igényelt keret (Ft) |
igényelt keret (Ft) |
terhelő köt.váll. (Ft) |
terhelő köt.váll. |
|
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás |
15 809 202 |
27 640 398 |
12 053 112 |
23 679 545 |
|
Rehabilitációs |
147 150 |
735 750 |
147 150 |
735 750 |
|
foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás |
||||
|
Csoportos személyszállítás támogatása |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Foglalkoztatáshoz |
2 980 634 |
843 292 |
2 027 314 |
797 125 |
|
kapcsolódó járulékátvállalás |
||||
|
Mindösszesen |
18 936 986 |
29 219 440 |
14 227 576 |
25 212 420 |
49
Az „igényelt 65 fő" álláskeresőt regisztráló megyék:
Pest Megyei M.K. 23 fő, Fejér Megyei M.K. 22 fő, Bács-Kiskun Megyei M.K. 5 fő, Zala Megyei M.K. 4 fő, Komárom-Esztergom Megyei M.K. 2 fő, Heves Megyei M.K. 2 fő, Tolna Megyei M.K 2 fő, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei ,Békés Megyei, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei, Veszprém Megyei Munkaügyi Központok 1-1 fő.
3. Speciális szolgáltatások
Az FMK szolgáltatásaiban részesülők
|
Szolgáltatások megnevezése |
2004. (fő) |
2005. (fő) |
|
Pályaorientációs foglalkozás (csoportos) |
166 |
328 |
|
Pályakorrekciós foglalkozás (csoportos) |
168 |
126 |
|
Álláskeresési technikák oktatása (csoportos) |
452 |
443 |
|
Álláskereső Klub (csoportos) |
207 |
127 |
|
Pszichológiai tanácsadás (egyéni) |
445 |
455 |
|
Munkatanácsadás (egyéni) |
1.088 |
1.717 |
|
Munkaerő-piaci és fogl. inf.nyújtás * |
25.000 |
30.000 |
|
Munkajogi információnyújtás |
1.935 |
2.126 |
|
Reintegráló csoportos foglalkozás |
32 |
58 |
|
Ujra orientáló csoportos foglalkozás |
32 |
57 |
|
Képzési információnyújtás |
2.603 |
1.982 |
|
Rehabilitációs Tanácsadás (egyéni) |
252 |
350 |
3.1. Álláskeresők Klubja
Az év folyamán 13 három hetes tréninget tartottak 127 fő részvételével, és 4 három napos tréninget 19 fővel. 641 fővel zajlott egyéni beszélgetés, amely számból 316 fő problémafeltáró beszélgetés, akik konkrétan a tréningen való részvétel szándékával keresték meg a Klubot. A fennmaradó létszámmal főként állásbörzéken találkoztak. A személyes ügyfélforgalom 1886 főt tett ki. A 2005. évben kezdett elterjedni a távtanácsadáson belül az e-mailen keresztül történő segítségnyújtás, mivel az ÁFSZ honlapon egyre többen találnak rá és kérnek ilyen formában segítséget. (Összes távtanácsadás /telefon+email/ 59 fő esetében zajlott.)
A tréningen résztvevők nemek szerinti bontása évek óta azonos. Nagy többségében nők az ügyfeleik, négyszer annyian voltak, mint férfitársaik (N- 101 fő (80%), F- 26 fő (20%). Iskolai végzettséget vizsgálva:
■ felsőfokú végzettségű 59 fő,
■ középfokú végzettségű 67 fő,
■ alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező1 fő.
A Foglalkoztatási törvény 2005. november 1-jei változása óta, úgy gondoljuk, még nagyobb jelentősége van a szolgáltatások ajánlásának az ügyfelek aktivizálása érdekében.
■ Becsült adat.
50
Egyéb tevékenységek
Aktívan bekapcsolódtak a létszámleépítés következményeit enyhítő folyamatba. Pl. 4 kihelyezett (két illetve három napos) álláskeresési tréninget tartottak a Honvédelmi Minisztériumnál 19 fő részvételével. A tréningekről nagyon jók voltak a visszajelzések, mind a résztvevők, mind a kapcsolattartók részéről.
A Jogklinika Alapítvánnyal kötött együttműködési megállapodás értelmében, a klubban már második alkalommal tartottak a joghallgatók előadást munkajogi témában. Májusban az ELTE Jogi Karán a Jogklinika program nyílt napján beszámoltak tapasztalataikról.
Munkáltatók megkeresését továbbra is végezték, információszerzés céljából, munkaerő keresési, kiválasztási és ezen belül interjúztatási szokásaikról; mely tapasztalatokat beforgatnak a tréning anyagába. Az év során 17 új munkáltatóhoz sikerült eljutniuk a munkatársaknak.
A szolgáltatásokat igénybe vevők körében Ügyfél-elégedettségi vizsgálatot végeztek, melynek 94%-os a mutatószáma.
Az alábbi rendezvényeken képviselték az FMK-t, illetve ismertették szolgáltatásainkat:
* Műegyetemi állásbörze /2005.04. 13-14./
* Élethosszig tartó tanulás konferencia - Városháza /2005.05. 05./
* HR Cafe - Tesk Munkaerő közvetítő meghívására /2005.06. 02./
* Online Recruitment konferencia - Hotel Mariott /2005.06. 07./
* 10 éves a FIT - Tiszaroff /2005.06.07-08./
* Nyitott Ajtó Program - Tesk Munkaerő közvetítő Kft. meghívására /2005.06. 16./
* Civiliáda nyitó konferencia - Parlament /2005.10. 13./
* Közigazgatási állásbörze - Államigazgatási Főiskola /2005.10. 26./
* Civil szervezetek, egyesületek, non-profit szervezetek szerepe a felnőttoktatásban és -képzésben /2005.10. 28./
Részt vállaltak az FMK szolgáltatásainak népszerűsítésében a médiában is. (pl. Duna Tv -Fordulópont, Pályacsúcs Magazin - spontán álláskeresés, Állás és Karrier - Az álláskeresés forrásai)
A 2005-ös évben is nagy figyelmet fordítottak a külső kapcsolatok kialakítására és fenntartására. 6 új civil szervezetet és 9 új munkaközvetítő irodát/álláskereső portált kerestek fel.
Az Álláskereső Klub vezetője aktív szervezője és egyben résztvevője az FMK „Humán kerekasztal" című rendezvénynek, melynek 2005. évben az alábbi főbb témái/vendégei/helyszínei voltak:
* Honvédségi létszámleépítés akciótervének kidolgozása, tanácsadók részvétele a folyamatban
* E-pálya nevű tanácsadói portál megismerése, Társalgó nevű szolgáltatás kipróbálása
* Ötletbörze a belső kommunikációs tréning anyaagáról
* Mediáció témakörének megismerése egy kerekasztal tag személyes tapasztalata alapján
* Tréningjátékok
51
♦ Magyar Vöröskereszt munkatársai
♦ Foglalkoztatási Hivatal munkatársai
♦ ESZA projektszervezet munkatársai
♦ Rehabilitációs munkacsoport
♦ Ibiden Hungary Kft. Munkatársai
♦ Látogatás a PÁV-ba
3.2. Foglalkozási Információs Tanácsadó
2005-ben összesen 17.323 fő látogatója volt az FMK speciális szolgáltató egységének, a FIT-nek. (Ez látogatási alkalmat, nem ügyfélszámot jelent.)
Az átlagos napi ügyfélforgalom 74 fő, ami a 2004 évi kiugró számhoz képest némiképpen visszaesést (15%) jelez, de a sok éves átlaghoz (60 fő/nap) képest még mindig jelentősen
(kb. 20%-kal) több.
A látogatók belső összetételének jellemzésére bevezetett új humánstatisztikai kimutatás státusz adatai a FIT-ben - működési elvük sajátosságaiból (önkéntesség, anonimitás, nyitottság) fakadóan - objektív mércével kitölthetetlenek, így ezekről csak becsült adatokkal rendelkezünk. Ehhez 4.062 fő (a látogatók kb.: 20-ának) véletlenszerűen tudomásukra jutott státuszadatait elemezték. Továbbra is legnagyobb arányban (75%) az állást kereső ügyfelek keresik szolgáltatásaikat. Ezek negyedére tehető a pályakezdők és kb.: 3-5%-ra a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékkal élők aránya. A FIT-et felkereső férfiak és nők aránya szinte pontosan 50-50%. (Ez egyébként a legpontosabb adatunk az összes látogatószám mellett). A látogatók életkor szerinti összetétele viszonylag kiegyenlített, hiszen - a tizenhat éves kortól kezdve tízéves csoportokra bontva az aktív korúakat -, azt lehet mondani, minden korcsoportból közel azonos számban (arányaikban 17-23%-ban) fordulnak elő.
A látogatók kisebb, közel 20%-a a FIT pályaorientációs, pályaválasztást segítő szolgáltatásait vette igénybe vagy továbbtanulásához keresett információkat. Közülük közel 1000 fő iskolai osztályok, csoportok (összesen: 51) keretében, a többiek egyénileg érkeztek. 180 fő személyes tanácsadáson kért és kapott segítséget problémája megoldásához. Ügyfeleik kisebb százaléka (kb.: 3-5%) egyéb célból (általános, jogi tájékozódás, kapcsolat - ápolás, program résztvevője- ként stb). Emellett továbbra is jelentős a telefonon információt kérők száma: 2.266 fő.
Szolgáltatásaik színvonala érdemben nem változott. A Foglalkoztatási Hivatal 2005-ben sem bővítette újabb anyagokkal információs bázisát. Így jelenleg is 510 szakmáról, szakmacsoportról tudnak szakmailag megalapozott, részletes információval szolgálni. A FIT munkatársai néhány speciális mappa készítésével (Nyugdíjazással kapcsolatos információk, Európai oktatási rendszerek, EU-s pályázatok, Francia érdekeltségű cégek Magyarországon) próbáltak további sajátos kérdésekben ügyfeleik segítségére lenni. Maguk gyűjtötte anyagok rendszerezésével tovább gazdagították a korábban kialakított ún. EU-sarkot, mely komoly alapjait képezi egy EURO-FIT információs bázisának, fontos tájékozódási lehetőséget kínál EU-s tagságunk révén felmerülő, elsősorban a képzések és a munka világát érintő kérdésekben.
Nagyon kedvelt az ügyfelek számára biztosított telefonálási, faxolási lehetőség, és népszerű az önéletrajzíráshoz nyújtott számítógépes segítségük.
52
A FIT munkatársai aktívan vesznek részt a különböző programok szervezésében, lebonyolításában. (pl.: Képzési börzék, Pályaválasztási kiállítás, PEP program) Békásmegyeren a Közösségi Házzal együttműködve sikeres pályaválasztási kiállítást szerveztek, amelyre nemcsak a térség általános iskolásait, hanem a pályaválasztás előtt álló középiskolás fiatalokat is meghívták. A megszokott színvonalú kiállítói standok és feltételek mellett a látogatók száma a 2004 évihez hasonlóan alakult, bár a középiskolás diákok részéről ezúttal is kicsi volt az érdeklődés. Összesen kb.: 1100 látogatója volt a rendezvénynek.
Az Ifjúsági Irodával közösen augusztus végén jól sikerült képzési börzét szerveztek.
A PEP program részeként 5 végzős középiskolai osztályban tartottak MUPI órákat
(összesen 4 órát) a FIT munkatársai. Ez kb. 150 tanulót érintett a fővárosban.
A leendő pályakezdők tájékoztatását szolgálta a „Középiskola után_" című - OKKER és
FMK közös - kiadvány is, mely kellő időben megjelent és ingyen juthatott el a főváros és
Pest megye középfokú oktatási intézményeibe, illetve az ifjúsággal foglalkozó egyéb
állami, társadalmi és civil szervezetekhez.
Az év során is sok ügyfél (napi átlag 4 fő) vette igénybe pedagógusközvetítő szolgáltatásukat. A visszajelzések azt mutatják, hogy a FIT-ben található információk alapján, valamint közvetett segítségükkel mintegy 37 fő - nemcsak pedagógus -ügyfélnek sikerült álláshoz jutnia. (Vélhetően, azonban ennek többszöröse a valóban sikerrel járók száma.)
Az év során szakmai anyagok másolásával, állás és egyéb információk folyamatos megküldésével, tapasztalatok átadásával segítették az újpesti FIT bázis és a Pest megyei FIT Centrum tevékenységét.
3.3. Pszichológiai Szakszolgálat
A Fővárosi Munkaügyi Központ Pszichológiai Szakszolgálatának célja, hogy ügyfelei számára, a Foglalkoztatási törvényben meghatározott - ügyfélközpontú, minőségcentrikus - szolgáltatást nyújtson magas szakmai színvonalon, ezáltal támogatva a munkavállalót érdeklődésének és képességének megfelelő elhelyezkedésében, elősegítve a munkaadók számára az alkalmas munkaerő kiközvetítését.
Sajátos, és egyik legfontosabb feladatuk, a munkanélküli létből fakadó negatív lélektani helyzet enyhítése.
A Pszichológiai Szakszolgálatot a tárgyévben havonta átlagosan mintegy 35-40 álláskereső kereste fel. Ez éves szinten több mint 400 új ügyfelet jelentett. Többségük visszatérően is igénybe vette szolgáltatásaikat.
Fennállásunk (1993) óta 2005-ben volt a legmagasabb az ügyfélforgalom.
A beszámolási időszakban Szakszolgálatunkat összesen 455 új ügyfél kereste fel. Pszichológiai problémával: 373 fő.
Orvos-pszichológiai problémával: 82 fő.
126 fő (28%) volt pályakezdő, és 246 fő (54%) volt tartósan álláskereső.
Az ügyfelek közül 288 fő (63%) valamilyen módon a képzéshez, át-, illetve továbbképzéshez, valamint konkrét munkalehetőség elfogadásához kért és kapott
53
segítséget munka-, és pályatanácsadás formájában, illetve képességeiknek-, és készségeiknek felmérésében. További 85 fő (19%) speciális pszichológiai-, életvezetési-, önismereti problémáinak megoldása érdekében fordult hozzájuk (pszichiátriai betegségek, alkohol-, vagy drog problémák, krízis helyzet, családi gondok, válás, stb.). Az orvosipszichológiai esetek 82 fő (18%) nagy része megváltozott munkaképességgel, rehabilitációs teendőkkel függött össze.
A Szakszolgálatunkat felkereső álláskeresők arányában tapasztalható változás most sem maradt el. A 2004-ben mért 50-50%-os megoszlás a férfiak és nők között az idén ismét -mérhetően - eltolódott, ezúttal a nők irányába. Továbbra is csökkenő tendenciát mutat a csak nyolc általánossal rendelkezők száma, viszont a diplomások aránya tovább emelkedik. Az idei év statisztikája szerint a szokottnál magasabb a 40 és 50 évnél idősebbek aránya, és ismét emelkedett a tartósan álláskeresők száma.
A statisztikai adatok alapján kitűnik, hogy az elmúlt évben az eddigieknél nagyobb hangsúllyal szerepelt Szakszolgálatunk tevékenységében a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása, a pályakezdők, a diplomások, és az 50 év feletti álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése.
A Pszichológiai Szakszolgálatot felkeresők statisztikai adatai (1999-2005)
|
1999 |
2000 |
2001 |
2002 |
2003 |
2004 |
2005 |
|
|
Összes ügyfél |
321 fő |
262 fő |
296 fő |
321 fő |
324 fő |
445 fő |
455 fő |
|
Férfi |
50% |
58% |
66% |
65% |
55% |
49% |
45% |
|
Nő |
50% |
42% |
34% |
35% |
45% |
51% |
55% |
|
Pályakezdők |
12% |
12% |
15% |
19% |
13% |
15% |
28% |
|
18 - 30 éves |
42% |
48% |
51% |
60% |
55% |
56% |
38% |
|
30 - 40 éves |
32% |
25% |
28% |
21% |
23% |
26% |
31% |
|
40 - 50 éves |
21% |
18% |
16% |
15% |
18% |
17% |
21% |
|
50 év felett |
5% |
4% |
5% |
4% |
4% |
3% |
10% |
|
Alapfokú végz. |
11% |
7% |
8% |
9% |
5% |
4% |
4% |
|
Középfokú végz. |
47% |
62% |
51% |
44% |
25% |
26% |
25% |
|
Felsőfokú végz. |
42% |
31% |
41% |
47% |
70% |
70% |
70% |
Jellemző a különbség a fiatalok, és az idősebb álláskeresők problémáiban, illetve az azokra adható válaszokban. A fiatalokat elsősorban képességeik mélyebb felderítése, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő továbbtanulási lehetőségek megismerése motiválja. Közülük már többen rendelkeznek számítógépes ismeretekkel, és idegen nyelvtudással. Az idősebb korosztály képviselői többnyire ezeket a számukra hiányzó ismereteket igyekeznek hasznosítható módon megszerezni, és elsődleges céljuk, hogy a képzést követően minél hamarabb, tartósan tudjanak reintegrálódni a munkaerőpiacra, a lehető legkisebb stressznek kitéve őket.
Ügyfeleik többsége egyáltalán nem járt még pszichológusnál. Számukra különösen nagy segítség, hogy reális önismeret kialakításában működnek közre, mintegy tükröt tartva eléjük, feltárva azokat a rejtett tartalékokat, képességeket, amelyeket még nem aknáztak ki, illetve amelyeket jobban, hatékonyabban hasznosítva előnyösebb pozícióba kerülhetnek a munkaerő piacon. A pozitívumok mellett a hibákra is fókuszálnak, hogy milyen változtatás lenne szükséges a hatékonyabb életvezetéshez, önálló életvitelhez.
54
Megalakulásunk óta egyre többen keresik fel Szakszolgálatunkat önkéntes alapon. Ma már ügyfeleik több mint 60%-a saját indíttatásból veszi igénybe szolgáltatásaikat, ragaszkodva a diszkrécióhoz és adataik szigorúan bizalmas kezeléséhez.
Egyéb tevékenységek
A beszámolási időszakban tevékeny részesei voltak valamennyi integrált-, és célcsoportos börzének, ahol a helyszíni tanácsadás mellett a problémásabb ügyfelekkel időpontot is egyeztettek a későbbi vizsgálatokra.
A havonta megrendezett Humán kerekasztal rendezvények eredményességéhez szakmai útmutatásaikkal, aktív részvételükkel rendszeresen hozzájárultak, segítséget nyújtottak a tanácsadóknak vitás kérdésekben.
Az év során tovább bővítették azoknak az alapítványoknak és civil szervezeteknek a listáját, (pontos cím, telefonszám, tevékenységi kör), melyek részben az FMK munkáját is segítik, de főleg az ügyfelek problémáinak megoldásában játszhatnak fontos szerepet.
Szakszolgálatunk felszereltsége, ellátottsága megfelel a nemzetközi sztenderdeknek. A tesztek folyamatos frissítése, az eszköztár bővítése a szakmai szempontoknak megfelelően történik.
Az Internet-hozzáférésük továbbra is jelentősen segítette ügyfeleik problémáinak gyorsabb megoldását.
Szakszolgálatunknál a Foglalkoztatási Hivatal Ellenőrzési Irodájának a humánszolgáltatást végző speciális kirendeltségeket átfogó országos ellenőrzése zajlott 2005. év utolsó negyedévében, mely pozitív eredménnyel zárult.
Munkájuk továbbfejlesztése érdekében 2002. közepétől ügyfeleiket anonim, önkéntesen kitölthető kérdőíven kérik néhány kérdés megválaszolására. Ezek alapján sok olyan fontos információt, írásos véleményt kaptak, melyek alátámasztják a humán szolgáltatások iránti igényt. A 2005. évi adatok feldolgozása alapján a válaszolók 94%-a pozitívan értékelte szolgáltatásaikat, és igényelné további együttműködésüket, segítségüket.
3.4. Munkavállalási tanácsadás
Tanácsadók száma és megoszlása 2004. évhez képest nem változott, továbbra is 11 fő dolgozik 9 kirendeltségen.
A 3. pont alatt található táblázatban foglalt egyéni és csoportos tanácsadási tevékenységen túl tanácsadóink a további tevékenységeket folytatták:
■ A tanácsadók továbbra is aktívan részt vesznek az ESZA program végrehajtásában. (Csoportos tájékoztatót tartanak, a képzések előtt szűrést végeznek, stb.)
■ Az 50 év felettiek elhelyezkedésének elősegítése érdekében indult program hatékony végrehajtása érdekében a munkatársak egyéni tanácsadást tartottak és tréninget szerveztek a korcsoport tagjainak.
■ A Honvédségi létszámleépítéssel érintett személyek részére rendezett Állásbörzén aktívan részt vettek, valamint a szolgáltató irodában fogadták és tájékoztatták az érdeklődőket.
55
■ A BMGE felkérésére az őszi karrierfórum felkészítő napokon 2 tanácsadó tartott álláskeresési technikák tréninget a hallgatóknak.
■ A Fővárosi Munkaügyi Központ valamint az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Fővárosi Hivatalával 2004. május 19-én jött létre együttműködési megállapodás. Az együttműködési megállapodásban a Fővárosi Munkaügyi Központ vállalta, hogy a Fővárosi Hivatal foglalkoztató helyiségében - munkavállalási tanácsadó - munkaerőpiaci tréninget valamint tanácsadó szolgáltatást nyújt.
■ Az E-pálya internetes tanácsadási portálon rendszeresen ügyeletet látunk el az ún. Társalgóban, a 2005-ös év folyamán erre 31 alkalommal került sor.
■ A munkatársak folytatták az iskolák részére a pályaorientációs foglalkozások és a munkaerőpiaci tájékoztató órák tartását. A 2005-ös év folyamán 328 illetve 1073 tanuló részesült ezekben a szolgáltatási formákban.
■ A SZIE tanácsadó hallgatói számára a szakdolgozatírásban való segítségnyújtás, és a szakmai gyakorlati hely biztosítása továbbra is működött.
■ A János u-i kirendeltségen mini FIT kezdte meg működését kedd délelőttönként, az év során 1242 látogatójuk volt. A Kassai u-ban folyamatosan üzemel a FIT fiók, melynek működtetése az ott dolgozó tanácsadók feladata.
■ A csepeli kirendeltség mintájára a Baross u-ban is megindult az Álláskereső Teaház nevű foglalkozás sorozat, amelyben a VII., VIII., és IX. kerületi családsegítő szolgálat munkatársai is aktívan részt vesznek. Eddig 22 alkalommal volt foglalkozás 97 fő megjelenésével.
■ Folyamatos kapcsolattartást építettek ki civil szervezetekkel, kerületi családsegítő központokkal, helyi médiával.
■ Aktívan közreműködtek a Humán kerekasztal rendezvényeinken.
3.5. Állásbörzék
Az álláskeresők munkaerő-piaci pozíciójának javítása érdekében, a munkanélküliek/álláskeresők munkaerőpiacra történő visszakerülése céljából az FMK kirendeltségei minden évben állásbörzéket tartanak. A - már hagyományosnak mondható -kistérségi, a fővárosi illetékességű (pályakezdő, diplomás) álláskeresők részére szervezett börzék, valamint a Rehabilitációs állásbörze megszervezésével együtt 6 börze megszervezésére került sor.
Börzék adatai
|
——..................... |
Bajáki |
Bartók |
Rehab. |
IFI |
Diplomás |
Dél-Pesti |
Összesen |
|
Látogatók |
760 |
1700 |
500 |
600 |
700 |
700 |
4960 |
|
Munkaadók |
29 |
65 |
24 |
38 |
25 |
45 |
226 |
|
Képző int. |
0 |
0 |
0 |
14 |
0 |
0 |
14 |
|
Állásajánlatok |
900 |
900 |
190 |
900 |
257 |
120 |
3267 |
|
Civil szerv. |
0 |
0 |
18 |
0 |
3 |
0 |
21 |
56
4. Az FMK központi osztályainak tevékenysége 4.1. Szolgáltatási Osztály tevékenysége
Főbb feladatai között:
• a központi és helyi munkaerő-piaci elemzések felhasználásával kidolgozza a területi szakmai célokat és feladatokat.
• Ellátja a helyi szolgáltatási, támogatási rendszerek működtetésének és alkalmazásának szabályozásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. (Kezdeményezi és előkészíti a feladatkörébe utalt szakterületet érintő szabályzatok, utasítások kiadását.)
• Ellátja a munkanélküli ellátásokkal kapcsolatos szakmai irányítási, koordinálási, szervezési és ellenőrzési feladatokat, továbbá a munkanélküliség megelőzését, foglalkoztatást elősegítő aktív eszközök, támogatások, projektek tervezését és működtetését, kivéve a képzéssel és szakképzéssel összefüggő feladatokat.
• Szakreferensi hálózat működtetésével elősegíti és ellenőrzi a kirendeltségi szakmai feladatok egységes és folyamatos ellátását.
• Ellátja a kirendeltségek tevékenységének szakmai koordinálásával, a szakmai technológiával kapcsolatos működési feltételek kialakításának tervezésével, az egységes eljárási rendek kidolgozásával, szakmai, módszertani megalapozásával kapcsolatos feladatokat.
• Módszertanilag összefogja a munkaerő-közvetítési tevékenységet.
• Irányítja a létszámleépítés kezelésével és támogatásával kapcsolatos feladatokat.
• Ellátja rehabilitációs és egyéb foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó pályázatokkal kapcsolatos feladatokat.
• Rehabilitációs munkacsoportot működtet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében, irányítja a rehabilitációs foglalkoztatással kapcsolatos tevékenységet.
• A rehabilitációs foglalkoztatás támogatásának odaítélése ügyében I. fokú hatóságként jár el.
• Ellátja az MPA Bérgarancia alaprészéből a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalókkal szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozása megelőlegezésével kapcsolatos I. fokú hatósági tevékenységet.
• I. fokon eljáró hatóságként kidolgozza és meghirdeti az önfoglalkoztatás támogatásának pályázati feltételeit, a támogatás módját, bonyolítja a megállapodások előkészítését és megkötését, jelzálogot jegyeztet be stb.
• Elvégzi a rétegprogramok fővárosi szintű szervezését, koordinációját.
Fenti feladataik ellátásáról, illetve annak eredményeiről jelen beszámoló egyes fejezeteiben adunk számot.
• Elvégzi az MPA központi alaprészét érintő pályázatok esetén az FMK-ra háruló véleményezési és egyéb feladatokat.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 18. §-a, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló többször módosított 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 18. § (2) bekezdése alapján -az MPA foglalkoztatási alaprészének 2005. évi központi keretéből két pályázati felhívást
57
tett közzé a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. (Munkahelyteremtő beruházások támogatása /kódjel:MPA-2005-1/; Magas hozzáadott értékű munkahelyteremtő beruházások támogatása /kódjel:MPA-2005-2/)
A Munkahelyteremtő beruházások támogatása pályázati kiírás célja az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása elsősorban az ország gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási szempontból kedvezőtlen helyzetű térségeiben, valamint a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának ösztönzése.
A Magas hozzáadott értékű munkahelyteremtő beruházások támogatása pályázati kiírás célja az új munkahelyek létrehozásának ösztönzése az olyan humántőke-igényes gazdasági ágazatokban, ahol az üzleti tevékenység létrehozását, bővítését célzó -viszonylag kevés tárgyi eszköz beszerzésével járó - beruházás megvalósításával jelentős számú, főképp kvalifikált munkaerő, többek között diplomás fiatal tartós foglalkoztatására nyílik lehetőség.
ezer Ft
|
Támogatott |
Megítélt |
Ebből: |
||
|
pályázatok száma (db) |
támogatás összege |
2005-ben folyósított támogatás összege |
meghiúsult támogatás összege |
2006. évre áthúzódó támogatás összege |
|
2003. évi pályázatra vonatkozó adatok: |
||||
|
2004. évi pályázatra vonatkozó adatok: |
||||
|
0 |
||||
|
2005. évi pályázatra vonatkozó adatok: |
||||
|
3 |
56 740 000 |
24 892 000 |
0 |
31 848 000 |
|
Összesen: |
||||
|
3 |
56 740 000 |
24 892 000 |
0 |
31 848 000 |
Az adatok összesítve tartalmazzák a MPA 2005-1 és MPA 2005-2 kódjelű pályázatokat.
2005 évben az MPA 2005-1 kódjelű pályázatra 10 db pályázat érkezett, melyből 1 db
határidőn túli volt.
A 9 db pályázatból
1 pályázat megfelelt a pályázati kiírás feltételeinek,
5 pályázat esetében formai hiányosságok miatt hiánypótlásra került sor,
3 pályázat esetében tartalmi hiányosságok voltak.
A hiánypótlások beérkezése után az FMK 5 pályázatot javasolt támogatásra. Az ötből egy pályázó részesült támogatásban 20 800 000,-Ft összegben, melynek kifizetése 2005-ben meg is történt.
2005 évben az MPA 2005-2 kódjelű pályázatra 4 db pályázat érkezett.
58
Ebből 2 pályázat elutasításra került, mert nem felelt meg a pályázati kiírás feltételeinek (tartalmi és formai hiányosságok). A pályázati kiírásnak megfelelő két pályázat esetében 30 000 000,-Ft és 5 940 000,-Ft támogatás megállapítására került sor.
4.2. ESZA Projektszervezet tevékenysége
A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program 1.1. „A munkanélküliség megelőzése és kezelése" c. intézkedés keretében az FMK 2004. szeptember 1-jével kötött támogatási szerződést az Irányító Hatósággal a fővárosi programterv megvalósítására. 2004. október 1-jén megalakult a program végrehajtására az ESZA Projektszervezet. 2004. novemberétől zajlik a program célcsoportjába tartozó munkanélküliek megszólítása (meghívólevél, tájékoztató kiküldése, napi ügyfélforgalom), tájékoztatása, a szándéknyilatkozatok, akciótervek elkészítése, az együttműködési megállapodások megkötése.
A 2005. év a HEFOP 1.1. programban három szakaszból állt. Az első szakasz március 31-
éig tartott, ugyanis a programindítás - központi - problémái miatt a 2004. év statisztikai
zárására ekkor került sor. Ekkor kezdhetett hozzá az FMK a 2005. évi feladatok
teljesítéséhez, mely a kirendeltségek aktív közreműködésével valósult meg.
A 2005. évi munkákat két jól elkülönülő időszakra bontottuk a 2004. évi tapasztalatok
alapján.
Az első időszakban (áprilistól augusztusig) a 2004-re közbeszerzett képzések szabad helyeire szerveztük a bevonásokat, annak érdekében, hogy a képzési csoportok teljes létszámmal induljanak el, ezáltal maximálisan használjuk ki közbeszerzett kapacitásainkat. E mellett folyamatosan volt érdeklődés a munkagyakorlat-szerzés támogatás iránt is.
A 2004. évi program megvalósításának tapasztalatai alapján született az a döntés, hogy az ügyfelek tájékoztatása-bevonása csak akkor kezdődjön, ha már lezajlott a közbeszerzés, kialakítottuk a konkrét képzéseket és pontos indulási dátumot tartalmazó programcsoportokat. Így az ügyfeleket valós döntési helyzethez tudtuk segíteni, pontosan tudták, hogy a programba való belépés esetén mit választhatnak, mikor mi fog történni, meddig tart a programjuk, milyen támogatásokat fognak kapni, milyen képzettséget tudnak szerezni, és ennek alapján köthették meg az Együttműködési Megállapodást. Erre az időszakra esett a 2005-2006 évi képzések közbeszerzéseinek lebonyolítása, melynek eredményeképpen döntően szeptembertől indultak a képzések, az egyéni programok. Ebben a szakaszban történt a programmegvalósítás végleges munkaszervezésének kialakítása is. A tájékoztatás és bevonás folyamata a Projektszervezet koordinálása mellett a kirendeltségekre került az FH által fejlesztett informatikai támogatás (Keretprogram) működtetésével. A képzések szervezését a decFA-ból támogatott képzések szervezési, adminisztrációs technikái szerint bonyolították le. Júliustól tudták biztosítani azokat a programszervező pontos információkat, melyeknek alapján ütemesen beindulhatott a tájékoztatás és a bevonás. Szeptembertől folyamatosan indultak a képzési csoportok, döntően teljes létszámmal, maximálisan kihasználva a lehetőségeket.
A kirendeltségek és a Projektszervezet közös erőfeszítéseinek, összehangolt munkájának köszönhetően sikerült a 2005. évi célkitűzéseiket teljesíteni.
59
2005. évi program teljesítése (2005. április 1. - december 31.)
Célcsoportok
Fiatalok
Tartós munkanélküliek Preventívek
-Ti-
Összesen:
Terv
411 fő
176 fő
290 fő
877 fő
Tény
414 fő 384 fő 191 fő
989 fő
2005. tény létszám: 989 fő Ebből nő: 519 fő
Ebből férfi: 470 fő
1. célcsoport (fiatalok): 414 fő
Ebből nő: 196 fő
férfi: 218 fő
képzésen résztvevő: 336 fő
támogatott foglalkoztatásban részesülő: 78 fő
2. célcsoport (tartós munkanélküliek): 384 fő
Ebből nő: 220 fő
férfi: 164 fő
képzésen résztvevő: 357 fő
támogatott foglalkoztatásban részesülő: 27 fő
3. célcsoport (preventívek): 191 fő
Ebből nő: 103 fő
férfi: 88 fő
képzésen résztvevő: 180 fő
támogatott foglalkoztatásban részesülő: 11 fő
Az eredeti elképzelésekkel szemben pozitív változás, hogy az igen nehezen mozdítható, 30 év feletti tartósan munkanélkülieket lényegesen nagyobb számban tudta a program mozgósítani. Ezért a jobb helyzetű preventív célcsoportba tartozók bevonása a tervezett alatt maradt. A fiatalok tervezett szinten tartása annak köszönhető, hogy a diplomásoknak tervezett gyakorlatszerzési támogatást kevésbé preferáltuk, egyrészt mert más támogató programok is segítik ezt a csoportot, másrészt a szakképzetlen tartósan munkanélkülieknek adtunk prioritást. 2006 második felében már nem tudunk hosszú támogatásokat adni, ezért előtérbe fog kerülni a gyakorlatszerzés támogatása képzés nélkül (jelenleg 7 hónap), és ebben nagy eséllyel indulnak a pályakezdő diplomások is.
A 2005. évi tényleges 989 főből 519 nő vesz részt a programban, ezt is pozitívan értékeljük.
A 2005. évi programba bevontakból 116 fő van képzés nélküli támogatáson, ebből 69 fő diplomás, 47 fő középfokú végzettségű. 2005-ben 64 tanfolyamot indítottunk 34 szakirányban. A programba bevontak között több mint 50 fő roma származású.
gyakorlatszerzési
A programot a szűkös határidők és a szervezési bonyodalmak ellenére az FMK sikeresen valósította meg 2005-ben.
60
4.3. Képzési Osztály tevékenysége
Főbb feladatai között:
• ellátja a munkaerő-piaci át- és továbbképzésben szerepet vállaló oktatási intézmények fogadásával, a megállapodások elkészítésével és a megállapodásba foglalt szakmai követelmények teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
• Szakreferensi hálózat működtetésével elősegíti és ellenőrzi a kirendeltségek képzéssel, szakképzéssel összefüggő szakmai feladatainak egységes és folyamatos ellátását.
• Az Flt. 14. § (1) bekezdésének f) pontja alapján (preventív képzés) I. fokú hatóságként jár el.
A Képzési Osztály tevékenységét, illetve a koordinációjával elvégzett kirendeltségi munkát jelen beszámoló melléklete tartalmazza.
• Elvégzi a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos - a 48/2001. (XII.29.) OM rendeletben foglalt - feladatokat. Lásd a 4.3.1. pont alatt.
• Ellátja a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben, illetve a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló 3/2004. (II. 17.) OM-FMM együttes rendelet értelmében az FMK-ra háruló feladatokat. Lásd bővebben a 4.3.2. pont alatt.
4.3.1. Felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vétele
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását 2004. január 1-jétől a regionális központokban működő munkaügyi központok hatáskörébe utalta, így a Budapesten és Pest megyében székhellyel rendelkező képző intézmények regisztrációja az FMK feladata.
(A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII.29.) OM rendelet határozza meg a nyilvántartásba vételi eljárás keretfeltételeit.)
2005. december 31-én az FMK 1691 db fővárosi székhelyű és 391 db Pest megyei székhellyel rendelkező (összesen: 1871) felnőttképzést folytató intézmény nyilvántartását vezeti.
A feladatellátás során 2005. évben 1700 kérelem érkezett, ebből 1695 esetben adott helyt az FMK a kérelemnek, 5 esetben megtagadó határozat született. Hiánypótlásra való felszólításra 466 esetben került sor.
A kérelmek közül új regisztrációra vagy megismételt eljárásra 1023 esetben - ebből 71 belső képzés, míg kiegészítésre, módosításra, illetve hivatalból történő adatmódosításra 672 esetben került sor.
Összességében elmondható, hogy az FMK végzi az ország felnőttképzési nyilvántartó munkájának oroszlánrészét. (2005. évben az országosan nyilvántartott képzést folytató intézmények száma: 4444, ebből a Fővárosi Munkaügyi Központnál nyilvántartott: 1871.)
61
4.3.2. Szakképzési hozzájárulás elszámolása
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről szóló 3/2004. (II.17.) OM-FMM rendelet 4. § (1) (továbbiakban: R.) felhatalmazása alapján
2004. január 1. napjától a Fővárosi Munkaügyi Tanács rendelkezik hatáskörrel a nem OKJ-ban szereplő és nem akkreditált képzésekre vonatkozó kérelmek elbírálására. A nagy számú kérelem elbírálására az FMT megalakította a Szakképzési Hozzájárulás Albizottságát.
Az OKJ-ban szereplő, vagy akkreditált elszámolások esetén az FMK illetékes eljárni.
Mind a Fővárosi Munkaügyi Tanács, mind az FMK hatáskörébe tartozó kérelmekkel járó előkészítő feladatok, pl. a döntés előkészítése és a kérelmezők értesítése a döntésekről, a Képzési Osztály feladata.
2005.év során 2307 kérelem érkezett 5764 képzési program elszámolhatóságára. A Fővárosi Munkaügyi Tanács 3424 képzési program esetében hoz (2006.április 4-én) ill. hozott döntést, ebből 2006. február 8-i adat szerint 137 képzés esetében elutasító döntést.
A Fővárosi Munkaügyi Központ 2340 - OKJ-ban szereplő, vagy akkreditált - képzési programra vonatkozóan küldött értesítést a gazdálkodó szervezeteknek.
4.4. Engedélyezési Osztály tevékenysége
4.4.1. A külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése
2005. évben 36077 külföldi munkavállalási engedélyezési ügy indult. 28481 engedélyező, 3948 elutasító és 6328 visszavonó határozat meghozatalára került sor. 967 esetben függesztettük fel, illetve szüntettük meg az eljárást.
2005. év kezdő napján 27658 külföldi állampolgár rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel. 2005. december 31-i állapotnak megfelelően 25799 az érvényes engedélyek száma.
A 2005. évben kiadott engedélyek szinte teljes egészében 6 hónapnál hosszabb időtartamra kerültek kiadásra.
Másodfokú elbírálásra a Foglalkoztatási Hivatal Jogi Főosztályára 563 ügy iratait terjesztettük fel. A másodfokra felterjesztet ügyekben 2 megváltoztató (kérelemnek helyt adó), a többi ügyben helybenhagyó határozat született.
2005. évben a fővárosban egy keretengedély kiadására került sor.
A rendelkezésünkre álló adatok szerint a külföldiek magyarországi munkavállalása erőteljesen a fővárosra koncentrálódik.
A 25799 fős létszám túlnyomó része román (16853) és ukrán (4617) munkavállaló. A jugoszláv utódállamokból érkezett munkavállalók közül 411 szerbia - montenegro és 40 horvát állampolgár. A szovjet utódállamokból származó munkavállalók döntő többsége
62
4617 fő ukrán, 120 fő orosz állampolgár. A nem említett államok munkavállalói közül a legnépesebb csoportokat a kínai, a brit, mongol, amerikai, francia, vietnami, német állampolgárok alkotják.
Az érvényben lévő engedélyek alapján a legtöbb külföldi állampolgár az építőipar területén tevékenykedik. Azt követő sorrend a kereskedelem és vendéglátás, majd a sport, kultúra és egyéb szolgáltatás. Számos külföldi állampolgárt az egészségügy-szociális ellátás, oktatás, ingatlankezelés, feldolgozóipar, mezőgazdaság, területén foglalkoztatnak.
A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően alkalmazandó munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV.27.) Korm. rendelet a következő változásokat eredményezte a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatban.
Engedélymentes a cseh, észt, lett, litván, lengyel, szlovén, szlovák állampolgárok és azok hozzátartozójának a munkavállalása.
Foglalkoztatásukat azonban legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnál be kell jelenteni, a rendelet 2. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.
A bejelentés teljesítését a munkaügyi központ igazolja, és a bejelentésről nyilvántartást vezet.
2005. évben 1603 bejelentést igazolt a Fővárosi Munkaügyi Központ. 2005. december 31-i állapotnak megfelelően az érvényes regisztrációk száma 1779.
A jogviszony megszűnését a megszűnést követő napon kell bejelenteni, a rendelet 3. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. Az év folyamán 624 regisztráció szűnt meg.
Az általános szabályok szerint engedélyköteles Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Liechtenstein, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Málta, Ciprus állampolgárainak munkavállalása. Nincs szükség engedélyre további magyarországi foglalkoztatásukhoz, ha az állampolgárt engedély alapján vagy engedélymentesen legalább 12 hónap időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, jogszerűen, megszakítás nélkül foglalkoztatják a csatlakozás időpontjában vagy azt követően.
Ez a jogosultság megszűnik, ha a foglalkoztatott a foglalkoztatási jogviszonyt egyoldalúan vagy közös megegyezéssel megszűnteti.
Az engedélymentesség iránti kérelmet a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ bírálja el, és állítja ki az igazolást.
Hozzátartozóik, akik a csatlakozáskor a munkavállalóval együtt jogszerűen élnek Magyarországon, a csatlakozás után azonnal jogosultak munkát vállalni. Azok a hozzátartozók, akik a csatlakozás időpontját követően tartózkodnak jogszerűen Magyarországon a munkavállalóval, akkor jogosultak munkát vállalni, ha a tartózkodásuk ideje a 18 hónapot eléri, itt igazolni kell azt is, hogy a magyarországi jogszerű tartózkodás időtartama eléri a 18 hónapot, vagy a csatlakozás időpontjától kezdődően 3 év eltelt.
Engedélymentesség igazolására 2005. évben 108 esetben került sor. Az érvényes regisztrációk száma az év végén 150.
63
4.4.2. Magán-munkaközvetítők és munkaerő-kölcsönzők nyilvántartásba vétele
A Fővárosi Munkaügyi Központ Engedélyezési Osztályára 2005. évben 164 kérelmet nyújtottak be magán-munkaközvetítő, illetve munkaerő-kölcsönzőként történő nyilvántartásba vételére.
2005. december 31. napján 285 magán-munkaközvetítőt és 217 munkaerő-kölcsönzőt tartottunk nyilván.
A nyilvántartásban szereplő magán-munkaközvetítők közül 232 csak belföldre, 12 csak külföldre és 41 belföldre és külföldre is végez magán-munkaközvetítői tevékenységet.
2005. évben nyilvántartásba vettünk 57 magán-munkaközvetítőt és 61 munkaerőkölcsönzőt.
Nyilvántartásunkból 17 magán-munkaközvetítőt töröltünk, melyből 8 esetben azért került sor a törlésre, mert bejelentették tevékenységük megszüntetését, 1 esetben a jogszabályi feltételekkel nem rendelkezett, illetve 8 esetben a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségüknek felszólítás ellenére nem tettek eleget.
19 munkaerő-kölcsönzőt töröltünk, melyből 13 esetben bejelentették a tevékenységük megszüntetését, 2 esetben nem rendelkeztek a jogszabályi feltételekkel, 1 esetben a kölcsönbeadó a rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatta tevékenységét, 3 esetben, a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségüknek felszólítás ellenére nem tettek eleget.
Székhelyváltozás miatt más megyéhez áttettünk 1 magán-munkaközvetítőt és 1 munkaerő-kölcsönzőt.
A benyújtott kérelmek közül 3 esetben jogszabályi feltételek hiánya miatt a kérelmet elutasítottuk, illetve 24 esetben az eljárást megszüntettük.
4.5. Informatikai és adatszolgáltatási feladatok
Az informatikai-adatszolgáltatási terület legfontosabb feladatai közé tartozott 2005-ben, hogy az ÁFSZ korszerűsítéséből és az új módszerek bevezetéséből adódó - a HEFOP 1.2 intézkedéséhez és a HEFOP 1.1 intézkedéséhez kapcsolódó - informatikai feladatok időarányos végrehajtásával erősítse a Fővárosi Munkaügyi Központ (FMK) szolgáltató jellegét, növelje a szolgáltató kapacitást, valamint az FMK szervezeti egységeinél biztosítsa az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás és az ÁFSZ internetes honlapjának működtetéséhez szükséges hardver és szoftver környezet.
A feladatokat a Számítástechnikai Osztály és a Statisztikai és Elemzési Osztály munkatársai végezték el.
4.5.1. Informatika
Informatikai eszközpark alakulása
Az FMK 2005. évi informatikai eszközparkjának alakulását az ÁFSZ modernizációs programjai által finanszírozott és az FMK saját keretéből történő beruházások határozták meg. A tárgyév elején befejeződött a HEFOP 1. 2 intézkedései során a 2004. év második felében indult hardver-migrációs folyamat, valamint végleges irodai környezetbe került
64
elhelyezésre a Phare projekt kapcsán 2004-ben beszerzésre került informatikai infrastruktúra. A kirendeltségi hardver migráció kapcsán felszabadult informatikai eszközökből a bevizsgálás után minőségi cseréket lehetett végezni az FMK központjában. A tárgyév végén saját beruházási keretből új számítógépes eszközök (főleg munkaállomások és központi nyomtatók) beszerzésére került sor, ezért hatékonyabb informatikai támogatást biztosíthattunk a foglalkoztatást segítő pályázatokhoz és programokhoz.
Szerverek (kiszolgáló eszközök)
Az FMK központi NT szerverén az iktató rendszer mellett 2005.01.01-jétől a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezését segítő új program (KMMV) működik. Az FMK kirendeltségi NT szervereken továbbra is a központi fejlesztésű régi - az év során többször módosított programrendszert üzemeltettük. Az FMK MPA-fa.dec kiadási kötelezettség vállalásainak és kapcsolódó folyamatainak nyilvántartásával kapcsolatos információs rendszer (MPA-Infosys) kiszolgálásához 2004. évben üzembe állított új központi NT(IS) szerveren kialakításra került a HEFOP 1. 1 intézkedéséhez kapcsolódó -az ESZA Projektszervezetet kiszolgáló - pénzügyi információs rendszer (ESZA-Infosys) adatbázisa is.
A HEFOP 1.2 intézkedései kapcsán 2005. év elején befejezett hardver-migrációt követően az FMK központjában, a kirendeltségeken és az ESZA Projekt szervezetben hálózati kiszolgálóként (un. file-serverként) egy-egy WIN 2003 szerver üzemel. Az FMK központi NetWare (NW) szerverét 2005. szeptemberéig a számfejtő programok futtatására használtuk. Az új számfejtő program bevezetését követően megtörtént az átállás a központi WIN 2003 szerverre. Az FMK-ban NetWare (NW) szerver már nem üzemel.
A hardver-migrációs folyamat elemeként 2004. év végén az FMK központban beüzemelt Dell típusú WIN 2003 szerver központi Oracle adatbázis szerverként történő beállítása folyamatban van.
A kirendeltségi NT szerverek kiváltására irányuló adatbázis migrációs feladatokat a Foglalkoztatási Hivatal szakemberei végzik.
Munkaállomások, kapcsolódó szoftverek
A hardver-migráció befejezése után a kirendeltségeken egységessé vált az eszközállomány.
Az FMK központjában 2005. szeptemberéig 98 munkaállomás cseréjét (migrációját) végezte el a Számítástechnikai Osztály.
2005. év végén az FMK beruházási keretéből beszerzésre került 21 db korszerű munkaállomás és 3 db notebook, amelyek a központban kerültek üzembe helyezésre. 2005. novemberében a Központi Rehabilitációs Centrum (RIC) program megvalósítása keretében pályázati úton elnyert támogatási szerződés kapcsán 3 db korszerű munkaállomás és 3 db mobil számítógép (notebook) került beszerzésre. A munkaállomásokhoz egyenként 5 db munkatanácsadói és 7 db kérdőív kiértékelő programcsomag, valamint 3 db. JAWS for Windows 5.1 Professional magyar nyelvű képernyőolvasó program került beszerzésre, mely lehetővé teszi látássérült emberek számára az FMK szolgáltatásaihoz és információihoz való hozzáférést.
Nyomtatók és egyéb számítástechnikai eszközök
A hardver-migráció során üzembe helyezett HP 1320 típusú lokális lézernyomtatók jelentős mértékben segítették a kirendeltségi nyomtatási feladatok hatékonyságát, ugyanakkor a mechanikus nyomtatási technológiáról a teljes körű elektrosztatikus
65
nyomtatási technológiára történő átállás következtében a kellékanyag felhasználás mértéke és költsége a kirendeltségeken nagymértékben megnőtt. A kirendeltségeken a hardver-migráció befejezését követően feleslegessé vált, felhasználható lokális nyomtatók rendszerbeállításával az FMK központban minőségi cseréket hajtott végre a Számítástechnikai Osztály, ezzel növelve a kisebb volumenű nyomtatási munkák hatékonyságát.
Az FMK központban 2005. év végén a nagyobb volumenű, illetve a folyamatos nyomtatási feladatok elvégzéséhez az iktató részére beszerzésre került 1 db HP Laserjet 5100 típusú hálózati nyomtató, valamint a gazdaságosabb minőségi nyomtatási feladatok ellátására egy Color LaserJet 2600 típusú hálózati nyomtató, mely a számítástechnikai területen került elhelyezésre.
Eszközpark működtetése, fenntartása
A kirendeltségi és központi hardver-migráció során üzembe helyezett korszerűbb eszközpark az előző évekhez képest kevesebb javítási munkát igényelt.. A 2005 évi javítási költség majdnem felét továbbra is a hálózati nyomtatók javítására és karbantartására fordítottuk, míg a lokális nyomtatók javítási költsége jelentős mértékben csökkent. Új szerverek üzembeállítása miatt szerver-javítási költség nem merült fel, a munkaállomások javítási költsége minimális volt.
A szünetmentes tápegységek javítási költsége - a szünetmentes tápegységek számának növekedése, illetve a régebbi eszközök állag romlása kapcsán - folyamatosan növekszik, elérte a javítási költségek harmadát.
Az FMK hardver-migrációja során felszabadult eszközökből, 197 db számítógépet, 157 db monitort, 181 db billentyűzetet, 83 db nyomtatót és 8 db egyéb tárgyi eszközt, összesen 626 db használhatatlan (elavult és javíthatatlan) számítástechnikai eszközt selejteztünk le.
Hálózat és kommunikáció
Számítógépes hálózatok (belső kommunikáció)
A 2004 évi hardver migráció során lecserélt új routerek üzembe helyezésével 2005-ben az FMK két külső szervezeti egységénél és az FMK központban az Egységes Kormányzati Gerincen (EKG-n) keresztül a Foglalkoztatási Hivatal felé a T-Systems FLEX-COM kommunikáció működött, míg a kirendeltségeken továbbra is a GTS mikrohullámú adatátvitel üzemelt.
Külső kommunikációs rendszer
A Foglalkoztatási Hivatal által fejlesztetett és üzemeltetett Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) egységes, országos szintű Internetes portáljához az FMK illetékes munkatársai folyamatosan biztosították az adatszolgáltatást.
Alkalmazói szoftverek
Központilag kialakított programrendszerek
A Foglalkoztatási Hivatal által központilag fejlesztett - munkaerő-piaci ellátásokat segítő alkalmazások, Külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezését segítő program, Egységes Munkaügyi Nyilvántartás - programrendszereken az elmúlt évben is számos programmódosításra került sor, amelyeket a Számítástechnikai Osztály programrendszer felelősei folyamatosan átvezettek. A programmódosítások nagy részét a jogszabályi háttér változása indokolta.
66
A tárgyévben a Foglalkoztatási Hivatal több fázisban készítette a HEFOP 1.1 intézkedéshez kapcsolódó keretprogramot, melynek bevezetését a központi előírásoknak megfelelően végrehajtottuk. A keretprogram bevezetésével párhuzamosan átálltunk az új, grafikus felületű számfejtő rendszerre, mely 2005. szeptember 1-jétől folyamatosan üzemel.
Saját beszerzésű programrendszer felügyelete
A tárgyév folyamán az MPA-fa.dec kiadási kötelezettségvállalásainak és kapcsolódó folyamatainak nyilvántartását végző IS programrendszer üzemeltetéséhez folyamatosan biztosítottuk a szükséges informatikai környezetet, elvégeztük a programfrissítések központi és kirendeltségi telepítését, felügyeltük a rendszer használatának jogosultsági rendszerét.
Az ESZA Projektszervezetnél bevezetésre kerülő ESZA-Infosys kötelezettségvállalás és pénzügyi rendszer üzemeléséhez biztosítottuk a szükséges hardver és szoftver környezetet.
4.5.2. Adatszolgáltatási tevékenység
A Statisztikai és Elemzési Osztály munkáját változatlanul a külső szervek (KSH, Foglalkoztatási Hivatal) által előírt adatszolgáltatások, valamint a belső információs rendszer kialakult struktúrája fogta keretek közé.
A külső szervek által meghatározott feladatokról az mondható el, hogy az elvégzendő munkafolyamatok köre jelentősen bővült, az osztály munkájának mennyisége azonban nem nőtt ennek arányában.
Az elmúlt évben jelentős többletmunkát eredményezett:
• a Haller utcai kirendeltség megszűnésével,
• az un. „negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés"-sel,
• az új típusú (álláskeresők körében, munkaadók körében, dolgozók körében elvégzett) ügyfél-elégedettségi vizsgálatokkal,
• a Megegyezéses Eredménycélokon alapuló Vezetési rendszer (MEV) bevezetésével kapcsolatos feladatok ellátása.
Könnyebbséget jelentett ugyanakkor az a körülmény, hogy néhány statisztikai adatrögzítési feladat mennyisége csökkent. Az aktív eszközökből kilépők száma - a 2004. évi alacsony belépő létszám miatt - lecsökkent, így lényegesen kevesebb un. „követő vizsgálati adatlap" (monitoring kérdőív) adatainak rögzítését kellett elvégezni. Az iskolarendszeren kívüli képzések statisztikai adatlapjait az elmúlt évben egyáltalán nem tudták feldolgozni, mivel egész évben késett a rögzítő program kibocsátása. (Most, hogy elkészült, egy negyed év alatt kell rögzíteni a teljes 2005. évi anyagot.)
A statisztikai adatszolgáltatások keretében elkészítették
- az éves jelentést a magán munkaközvetítők és kölcsönzők tevékenységéről,
- a rövid távú munkaerő-piaci prognózis jelentést,
- a III. negyedévtől kezdődően a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréseket,
- a félévente esedékes monitoring jelentéseket,
- a negyedéves jelentéseket az aktív eszközökben résztvevők létszámadatairól,
- a negyedéves jelentéseket a csoportos létszámleépítésekről,
- a havi jelentéseket a 10 fő feletti új munkahelyet létrehozó fővárosi cégekről,
- a havi jelentéseket a főváros munkaerő-piaci helyzetéről.
67
Közreműködtek a társosztályok statisztikai adatszolgáltatásainak összeállításában, gondoskodtak arról, hogy azok az előírt formában és határidőre elkészüljenek.
A belső információs rendszer elemeiként a havi zárást követően kimutatást készítettek
- a tárgyidőszak legfontosabb munkaerő-piaci adatainak értékéről, valamint a változások bázisidőszakhoz viszonyított mértékéről,
- a megváltozott munkaképességűek számáról és összetételéről,
- a közvetítési tevékenység számszerű alakulásáról és hatékonyságáról,
- a bejelentett üres álláshelyek számáról és összetételéről,
- a regisztrált munkanélküliek szakmacsoportok szerinti összetételéről,
- a fővárosi állandó lakóhellyel rendelkező regisztrált munkanélküliek számának kerületek szerinti megoszlásáról,
- az adott kerületben állandó lakóhellyel rendelkező regisztrált munkanélküliek nem, korcsoport, iskolai végzettség és ellátási forma szerinti összetételéről.
A kirendeltségi információs rendszert kiegészítették egy saját fejlesztésű, Access alapú lekérdező rendszerrel. Ez az alkalmazás egyrészt a kirendeltségi adatállományokban meglévő hiányosságok (hiányzó alapadatok, lezáratlan ügyek, stb.) kimutatásában segédkezik, másrészt különböző tájékoztató listákat és kimutatásokat készít.(Pl.: tartós munkanélküliek listája, nem közvetítettek listája, hatósági, ill. szolgáltatási ügyek száma ügyintézőkként egy adott időszakban.)
Negyedévente átfogó és összehasonlító elemzést készítettek
- a Kirendeltségek - nem támogatott álláshelyre történő - közvetítési tevékenységéről,
- a tartós munkanélküliek számának és részarányának kirendeltségenkénti alakulásáról,
- a munkaerő-piaci képzésüket befejezők regisztrációban maradási arányáról.
Valamennyi befejezett képzési tanfolyam esetében kimutatást készítettek
- a képzésben résztvevők, valamint a képzést befejezők számáról,
- a monitoring vizsgálat keretében válaszolók számáról,
- a tanfolyam színvonalának a válaszolók általi minősítéséről,
- a képzést követően elhelyezkedők, illetve regisztrációban maradók számáról,
- az elhelyezkedni nem tudók ok-meghatározásáról,
- az egy fő elhelyezkedettre, valamint az egy fő regisztrációból kikerülőre jutó képzési költségről.
A felsorolt ütemezett és ismétlődő feladatokon túl, munkájuk igen jelentős részét tette ki a kerületi önkormányzatok, a sajtó, egyes magánszemélyek (szakdolgozatukat író diákok), valamint az egyes szervezeti egységek információs igényének a kielégítése.
4.6. Titkársági Osztály tevékenysége
A Titkársági Osztály a vezetést segítő funkcionális szervként látta el feladatait 2005. évben is. Ennek keretében:
végezte a szabályozási ütemterv elkészítésével, a belső szabályok nyilvántartásával, közzétételével kapcsolatos feladatokat, 2005. évben 51 db igazgatói utasítás és 10 db igazgatói körlevél került kiadásra,
68
negyedévente készített tájékoztatót a hatályos igazgatói utasításokról és körlevelekről, szervezte a kéthetente megtartásra kerülő vezetői értekezleteket, amelyekről emlékezető készült minden érintett részére,
az iktatási csoport ellátta az FMK központi ügyiratkezelését, a postabontástól az érkeztetésen, iktatáson és a postára adáson át az irattározásig, 2005.évben 153.126 db iktatási művelet elvégésére került sor a központi szervezeti egységek részére, ebből 60.509 db volt a főszámos iktatás,
nagy mennyiségű fénymásolási tevékenységet végzett a szervezeti egységek részére, a titkárnők ellátták az igazgató és az igazgatóhelyettesek titkársági teendőit, az FMT titkár végezte az FMT rendes és rendkívüli üléseinek, illetve az albizottságok üléseinek előkészítését, megszervezését, koordinációs, nyilvántartási és technikai jellegű feladatait,
a PR referens gondoskodott a PR és sajtótevékenység megszervezéséről, a hirdetések, pályázatok, valamint az üres álláshelyek közzétételéről a 4.6.1. pontban foglaltak szerint.
4.6.1. Az FMK 2005. évi médiamunkája
A Fővárosi Munkaügyi Központ szakmai céljainak megvalósításában fontos partnerként kezeli a médiát.
Az FMK médiamunkáját igazgatói körlevelek szabályozzák 1996. óta, melyek létrehozták a főváros egészét átfogó PR hálózatot, illetve médiakapcsolati kódex útján meghatározták a médiamunka egységes alapelveit.
A központi információk egy része közvetlenül az FMM sajtó osztályától, illetve a Foglalkoztatási Hivataltól érkezik - törvényi változások magyarázatai, háttéranyagok, információs anyagok, eseményekről szóló tájékoztatások, sajtómeghívók, stb.; másik részét az FMK aktuális hírei, információi, sajtóközleményei, a rendezvényekről szóló előzetesek, sajtómeghívók, hirdetések jelentik. Mindezen információk adaptálása, továbbítása, saját információk esetében előkészítése is a PR referens közreműködésével történik.
Kirendeltségvezetőink, többsége és néhány osztályvezetőnk már gyakorlott médiaszereplőnek számít (csak az FMK Ifjúsági Irodájának vezetője közel 30 alkalommal szerepelt az országos médiában, főleg az országos televíziókban a pályakezdők szakértőjeként).
Médiakapcsolataink nagyságrendjére jellemző, hogy központilag (FMK) mintegy 50 különböző fővárosi, illetve országos médiummal tartunk szorosabb, lazább kapcsolatokat. A regionális médiakör (pl. M1 Regionális Híradó, Metro, a regionális kereskedelmi rádiók) érdeklődése elsősorban eseményeinkre, rendezvényeinkre irányul. Területi kirendeltségeink a 23 budapesti kerületben kerületenként 1-2, helyenként akár több helyi médiummal tartják a kapcsolatokat.
Szerződéses, vagy egyéb rendszeres média-megjelenéseinkkel együtt 2005-ben heti átlagban, az előző évekhez hasonlóan, 3-4 alkalommal jelent meg az FMK. A megjelenések különösen rendezvényeink - tavaszi, őszi állásbörzék, pályakezdők őszi rendezvénysorozata, őszi rehabilitációs kiállítás és állásbörze, illetve az országos jelentőségű kérdések - pályakezdők, diplomások helyzete, a munkaüggyel kapcsolatos kormányzati lépések körül „sűrűsödtek".
69
2005-ben a Fővárosi Munkaügyi Tanács döntései alapján pályázatainkat a Népszabadság Budapest oldalain, a Magyar Nemzetben, illetve a Kereső című hetilapban jelentettük meg. A Metro című napilapban rendezvényeinkről adtunk előzetes hírt hirdetés formájában. A Kereső című hetilapban, 2005-ben megrendelt fizetett pályázati hirdetésre bruttó 275.000.- Ft-ot, az összes többi fent említett hirdetésünkre bruttó 4.340.897,- Ft-ot fordítottunk a múlt évben.
Híreink, információink folyamatosan megtekinthetők az Állami Foglalkoztatási Szolgálat központi szerkesztésű és üzemeltetésű honlapjának - afsz.hu - fővárosi oldalain. 2005-ben vált országos kiterjesztésűvé a pályaválasztó és pályakezdő fiatalok részére elindított ePálya.hu honlap, ahová az FMK pályakezdőket érintő információi is rendszeresen felkerülnek.
Kirendeltségeinken ingyenesen ügyfeleink rendelkezésére áll a Kereső című hetilap, amelyben 1996 óta fennálló szerződésünk keretében heti fél oldalon jelentetjük meg az FMK aktuális állásajánlatait, heti 57.500,- Ft+ÁFA áron, de egyéb, ügyfeleinknek szóló információink, rendezvényeinkről szóló előzetesek és tudósítások, esetenként interjúk is rendszeresen és ingyenesen megjelennek a lapban. Hetente frissülő, kifejezetten az írott sajtóban történő megjelenésre készülő hirdethető állásajánlatainkat ezen felül minden olyan újság részére továbbítjuk, amely térítésmentesen vállalja annak megjelentetését.
2005-ben harmadik alkalommal (először 2003. májusában, második alkalommal 2004. május 1-től) kötöttünk szolgáltatási szerződést a Rádió C-vel heti két alkalommal jelentkező, munkaügyi kérdésekkel foglalkozó magazinműsor - „Meló" - készítésére, a Foglalkoztatási Hivatal által az „Állami Foglalkoztatási Szolgálat működési tartaléka" fejezeti kezelésű előirányzat terhére biztosított bruttó 4.000.000,- Ft forrásból. A szerződésben foglaltaknak a Rádió C Kisebbségi Kht. 2005. évben is minden vonatkozásban eleget tett.
4.7. Jogi Osztály tevékenysége
Alaptevékenységük az ellátások és foglalkoztatási támogatások igénylésével, igénybevételével és általában az FMK hatósági tevékenységével kapcsolatban felmerült jogviták folyamatos karbantartása, szakmai vizsgálata, másodfokú eldöntése, méltányossági kérelmek elbírálása, II. fokra és a bíróságra való felterjesztések elkészítése.
A Jogi Osztály 2005. évben 434 esetben készített határozatot igazgatói aláírásra. Ellátásokkal kapcsolatban:
Munkanélküli járadék 206
Álláskeresést ösztönző juttatás 23
Nyugdíj előtti munkanélküli segély 6
Pályakezdők munkanélküli segélye 1
Álláskeresési járadék 1
Álláskeresési segély 2
Vállalkozói járadék 1
Összesen 240
Támogatásokkal kapcsolatban:
Képzés 97
Önfoglalkoztatás támogatása 26
70
Bérgarancia támogatás 8
Munkatapasztalat szerzés támogatása 4
Vállalkozóvá válás támogatása 3
Foglalkoztatás bővítő bértámogatás 26
Egyéb 8
Összesen 172
Törléssel kapcsolatban: 22
Az FMK igazgatója 2005. évben 14 megsemmisítő II. fokú határozatot hozott. Az új eljárás lefolytatása során az ügyfél kérelmének helyt adó határozat meghozatalára került sor.
Tehát a II. fokra felkerülő ügyek 97 %-ban helybenhagyó határozat született, ami a kirendeltségi hatósági jogalkalmazói munka magas színvonalát jelzi.
Az Osztály gondoskodott továbbá a központi szervezeti egységek által hozott első fokú hatósági határozatok ellen benyújtott fellebbezések felterjesztéséről, illetve megfelelő jogi indoklással javaslatot tett a határozat esetleges visszavonására vagy módosítására.
2005-ben csak 7 felterjesztésre volt szükség a II. fokon eljáró Foglalkoztatási Hivatalhoz:
- rendbírság 3 db
- bértámogatás 1 db
- önfoglalkoztatás támogatása 3 db
A Foglalkoztatási Hivatal kettő határozatot (önfoglalkoztatás támogatása) semmisített meg, az új eljárás lefolytatása eredményeként az ügyfelek kérelmének helyt adó döntés született.
A központi szervezeti egységek által hozott első fokú hatósági határozat ellen benyújtott fellebbezések száma tehát elenyésző volt.
Ahhoz képest, hogy a Fővárosi Munkaügyi Központot 2005. évben 79 020 egyéni ügyfél és 9 884 munkaadó kereste meg kérelemmel különböző természetű ügyekben való eljárás lefolytatására, csak 15 panasz (ebből kettő munkaadó) érkezett az ügyintézési munkával kapcsolatban.
A munkaadói panaszok bértámogatási kérelmük elutasításával volt kapcsolatos. A panasszal élő munkanélküliek (álláskeresők) jellemzően a Diplomások Információs és Közvetítő Irodája és a Hajléktalanok Információs Irodája ügyfélkörébe tartoztak. A diplomások (túlképzettek) és a hajléktalanok (alulképzettek) nehezen tudják megérteni, hogy a kirendeltségek csak abból a munkahely-kínálatból választhatnak az ügyfelek részére, melyeket a munkaadók bejelentenek. Ezért a maximális jóindulattal és odafigyeléssel sem tudnak minden álláskeresőnek „megfelelő" munkahelyet felajánlani. Különösen igaz ez olyanok vonatkozásában, akik magas szintű elméleti képzettséggel (gyakran több diplomával) és 20-30 év gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Ezen ügyfeleink elvárásai is magasabbak a munkahelyek és az ott ellátandó feladatok iránt. A hajléktalan ügyfelek (elsősorban a roma származásúak) az „együttműködési kötelezettséget" (törlés) viselik el nehezen.
A panaszos levelek egyharmada a 2005. november 1-jei „váltással" (álláskeresési megállapodás) kapcsolatos. Annak ellenére ragaszkodnak a nyilvántartásban maradásukhoz, hogy megállapodást nem hajlandóak kötni.
71
A törlések ellen benyújtott fellebbezések száma november 1-je után ugrásszerűen megnőtt, a 2005. évi 22-ből 13, november, december hónapban került benyújtásra.
2005. év folyamán szakmailag igen jelentős és időigényes munkát jelentett a (új jogszabályok és törvénymódosítások által szükségessé váló) belső normaalkotás, mely tevékenység több szabályozási területet is érintett.
A módosításokkal összefüggésben elkészítette a Jogi Osztály
■ a rendbírság elj árási rendj ének aktualizálását;
■ a munkaadók adókedvezményének igénybevételével kapcsolatos tevékenységünkre vonatkozó új igazgatói utasítást;
■ az MpA-val szemben fennálló fizetési kötelezettségek igazolására vonatkozó új igazgatói utasítást;
■ a hivatalos iratok kézbesítési rendjéről (Ket.) szóló új igazgatói utasítást;
■ a hatósági szerződésekkel kapcsolatos kiadmányozási jog átruházására vonatkozó igazgatói utasítást (kirendeltségek és központi szervezeti egységek);
■ a köztisztviselők pártatlanságáról, összeférhetetlenségéről és a kizárás jogintézményéről szóló új igazgatói utasítást.
Az osztály folyamatosan biztosította az egységes jogértelmezést, jogszabályfigyelést végzett. Az év során 40 Jogi Tájékoztatót, 13 belső és 28 külső (köztük 21 munkaadónak) írásbeli jogi állásfoglalást adott ki.
A tájékoztató anyagok a kirendeltségeken keresztül jutottak el az érdeklődő munkaadókhoz és munkavállalókhoz. Különösen széles körben vált így ismertté a „Mi mennyi 2005-ben?", a Prémium évek programról, az ösztöndíjas foglalkoztatásról, a START programról és az AM könyvről szóló jogi tájékoztatójuk.
A Közigazgatási eljárás új törvényi szabályozásával kapcsolatos FMK szintű belső képzés megszervezésére, végrehajtására vonatkozó feladatait („Vezetők és beosztottak képzésének lebonyolítása") a Jogi Osztály maradéktalanul ellátta. Az előadásokat a kijelölt előadók minden esetben (4 csoport - közel 200 fő) rendben megtartották a képzési tematikában meghatározott óraszámnak megfelelően.
A Jogi Osztály munkatársai jól és felkészülten látták el feladatukat, a belső képzés sikeres volt, jó szakmai felkészítést adott a november 1-jei hatálybalépés jogalkalmazói munkájához.
Az Osztály ügyfélfogadási időtől (kedd, csütörtök 9.00-13.00) függetlenül szinte minden munkanapon rendszeresen folytatott foglalkoztatásjogi tanácsadói tevékenységet (Mt., Ktv., Kjt., Flt., Sztv., Tbj. tv) munkanélkülieknek, munkavállalóknak, munkaadóknak, érdekképviseleti és civil szervezeteknek (személyesen, telefonon), valamint munkajogi tanácsadást végzett valamennyi állásbörzén.
A Jogi Osztály - a Szolgáltatási Osztállyal karöltve - az aktuális jogszabályváltozásokról, központi és fővárosi programokról, valamint a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűeket foglalkoztató munkáltatók által igényelhető támogatásokról a gazdasági kamarákkal és más partnerszervezetekkel együttműködve számos szakmai fórumon vett részt az év folyamán.
Talán legjelentősebb volt ezek közül a rendszeres szociális segélyben részesülők önkormányzati foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos „Rendezni végre közös dolgainkat"
72
című konferencia, ahol a munkanélküliek ezen rétegét segítő szolgáltatások partnerségének fejlesztése volt a fő téma a szociális törvény módosítása kapcsán.
Az FMK Jogi Osztálya:
■ 2005-ben 5 343 felszámolás elrendelését, illetve befejezését kimondó bírósági végzést, valamint végelszámolói bejelentést vizsgált meg, melynek alapján 45 db értesítő levelet küldött ki a cégek névsorával és adószámával az adós-hitelezői viszony fennállásának megállapítása céljából a társosztályoknak, kirendeltségeknek (17 szervezeti egységnek és a Felügyelőségnek).
■ 52 esetben kereste meg levélben követelések behajtása érdekében a felszámolót, az APEH-et és az önkormányzat adóhatóságát.
■ Az Alapgazdálkodási Osztálytól, a Költségvetési Osztálytól és a Kirendeltségektől jogi intézkedésre áttett ügyekben megállapította és folyamatosan bizonylatolta a követelések behajthatatlanságát.
■ 2005-ben hét alkalommal (a hó utolsó csütörtökén) tartott jogi konzultációt a hatósági ügyintézők csoportvezetőinek.
■ A rendbírság kiszabásáról szóló igazgatói utasítás előírása alapján felülvizsgálta és ellenjegyezte az Ellenőrzési Osztály által meghozott 433 db határozatot.
■ A jogszabályváltozások alapján javaslatot tett a belső szabályozás módosítására, illetve előkészítette azokat. Véleményezte a foglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos valamennyi eljárási rendet (éven belül többször is), javaslatot tett a módosításokra, kiegészítésekre.
4.8. Alapgazdálkodási Osztály tevékenysége
Az Alapgazdálkodási Osztály 2005. évben 11.702,7 millió forint kiadási forgalmat és 401,2 millió forint, finanszírozás nélküli forgalmat bonyolított le.
A kiadási forgalomhoz kapcsolódóan 48 analitikus nyilvántartást vezetett, mely mind a kötelezettségekről, mind azok pénzügyi teljesítéséről tartalmazott naprakész adatokat.
Év elején - szakmai koordinációjukkal - bevezetésre került az MPA foglalkoztatási alaprésze fővárosi decentralizált keretéből működtetett munkaerő-piaci eszközöket érintő kötelezettségvállalások és azok pénzügyi teljesítését nyilvántartó integrált rendszer (INFOSYS), mely a számviteli beszámolót alátámasztó analitikus nyilvántartásként is szolgál. A program lehetőséget biztosít arra is, hogy az FMK valamennyi vezetője azonnali és pontos adatokat, a vezetői döntéseket megalapozó információkat kapjon az egyes alaprészeket terhelő lekötöttségek mértékéről, a rendelkezésre álló szabad keret nagyságáról és a pénzügyi teljesítésekről kiadási jogcímenkénti és kirendeltségenkénti bontásban egyaránt.
Az év folyamán közel 19.000 tétel utalása és a főkönyvben való rögzítése történt meg. Alaprészenként a kiadási forgalom az alábbiak szerint alakult:
|
Alaprész megnevezése |
Millió forint |
Részarány % |
Változás 2004. évhez képest % |
|
Munkanélküliek Szolidaritási Alaprész |
8.544,2 |
73,0 |
109,9 |
|
Foglalkoztatási Alaprész Decentralizált keret: Központi keret: |
2.076,9 1.791,8 285,1 |
17,8 |
116,0 |
73
|
Felnőttképzési keret: |
0,0 |
||
|
Rehabilitációs Alaprész |
180,2 |
1,5 |
159,7 |
|
Bérgarancia Alaprész |
783,5 |
6,7 |
139,1 |
|
Non-profit szektorbeli munkavállalás |
84,3 |
0,7 |
146,9 |
|
50 év felettiek járulék kedvezménye |
28,0 |
0,2 |
- |
|
Kincstári szolgáltatás díja |
5,6 |
0,1 |
- |
|
Összesen: |
11.702,7 |
100,00 |
113,6 |
Az Alapkezelő által előírt területi egyéb bevétel 2005. évben 225.574,0 ezer forint volt. A tényleges elért területi egyéb bevétel 255.822,3 ezer forint, mely113,4 %-os teljesítést jelent.
Alaprészenként a finanszírozás nélküli bevételi forgalom a következőképpen alakult:
|
Részarány |
Változás |
||
|
Az Alaprész megnevezése |
Millió forint |
% |
2004. évhez képest % |
|
Munkanélküliek Szolidaritási Alaprész |
32,3 |
8,1 |
135,1 |
|
Ebből visszakövetelés: |
29,1 |
||
|
Foglalkoztatási Alaprész |
223,7 |
55,8 |
139,4 |
|
Ebből visszakövetelés: |
10,4 |
||
|
Rehabilitációs Alaprész |
2,2 |
0,5 |
22,2 |
|
Bérgarancia Alaprész |
143,0 |
35,6 |
189,7 |
|
Összesen: |
401,2 |
100,0 |
148,8 |
A bevételekhez kapcsolódóan 27 nyilvántartást vezettek, melyek az adott kölcsönök, a hosszú lejáratú követelések, a függő bevételek, a bírságok és a határozatos visszakövetelések előírásait és azok pénzügyi teljesülését tartalmazzák. A követeléses állományt havonként felülvizsgálták. Nem fizetés esetén fizetési felszólítást küldtek, illetve banki inkasszót nyújtottak be. Ezek eredménytelensége esetén az iratokat átadták a visszakövetelő határozatot első fokon meghozó szervezetnek, behajtás megindítása céljából.
A visszakövetelésekkel kapcsolatban 663 fizetési felszólítást küldtek ki és 45 esetben éltek a banki inkasszóval.
A határozatos visszakövetelés záró állománya 2004. és 2005. évben az alábbiak szerint változott:
(millió forint)
|
■ |
2004. |
2005. |
|
Bérgarancia Alaprész |
2,7 |
2,6 |
|
Foglalkoztatási Alaprész: |
||
|
Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás |
0,8 |
0,0 |
|
Foglalkoztatást elősegítő képzés |
52,3 |
37,0 |
|
Keresetpótló juttatás |
2,4 |
1,7 |
|
Közhasznú munka támogatása |
0 |
0,0 |
|
Külföldiek engedély nélküli fogl. miatti bírság |
259,8 |
305,9 |
|
Rendbírság |
1,9 |
2,4 |
|
Munkahelymegőrző támogatás |
16,6 |
16,6 |
|
Munkahelyteremtő támogatás |
0,1 |
0,0 |
|
Önfoglalkoztatás támogatása |
5,0 |
8,1 |
|
Távmunka támogatása |
0,3 |
6,2 |
74
|
Termőföldes támogatás |
0,1 |
0,0 |
|
Pályakezdők munkatapasztalat szerzésének tám. |
0,0 |
0,3 |
|
Rehabilitációs Alaprész |
||
|
decentralizált keretből nyújtott támogatás |
3.0 |
1,8 |
|
Munkanélküliek Szolidaritási Alaprésze |
16,7 |
14,6 |
|
Összesen: |
361,7 |
397,2 |
A visszaköveteléses állomány 2004. évről 2005. évre a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása miatti bírság esetén emelkedett 46,1 millió forinttal. Ennek hátterében az egy határozatra eső átlagos bírság nagyságának növekedése áll. A 2004. illetve a 2005. évi záró állomány tételszáma gyakorlatilag megegyezik. Amíg 2004. évben az egy tételre eső bírság 678.000.- Ft., addig 2005. évben ez elérte a 800.000.- Ft-ot.
A visszaköveteléses állomány vezetése naprakész volt és az intézkedésre jogosult egységek tájékoztatása havi rendszerességgel megtörtént. A nyilvántartásokban rögzítették - az illetékes szervezeti egység adatszolgáltatása alapján - a foganatosított behajtási cselekményeket és azok időpontját.
2005-ben 1711 kérelem érkezett be hatósági igazolás kiállítására. Az igazolásokat 4.570 példányban készítették el, mely a költségvetésnek 5.140,2 ezer forint illeték-bevételt jelentett.
A járadék jellegű ellátások (álláskeresési járulék, munkanélküli járadék, keresetpótló juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli járadék, vállalkozóvá válás támogatása) a Számítástechnikai Osztály által negyedévenként kiadott számfejtési és feladási ütemtervben meghatározott időben átutalásra, illetve postázásra kerültek. Ez havi átlagosan 460,0 millió forint járadék jellegű kifizetést jelentett, melyből 1030 tételt a jogosultak nem vettek fel. A visszautalt ellátásokat az Alapgazdálkodási Osztály - miután kiderítette az át nem vétel okát - újra kiutalta.
Az MPA fővárosi keretének mindenkori likviditását 2005. évben is biztosította az Alapgazdálkodási Osztály. A pénzigénylések - a likviditási tábla és a szakmai osztályok jelzései alapján - kellő fedezetet nyújtottak az időszak kifizetéseihez, de - az Alapkezelő elvárásainak megfelelően - nem kötötték le feleslegesen az MPA forrásait.
4.9. Ellenőrzési Osztály tevékenysége
Az Ellenőrzési Osztály 2005. évi ellenőrzési tevékenységéről részletes beszámolót készített az FMT részére, ezért jelen beszámoló csak az aktív és a passzív eszközökre vonatkozó ellenőrzések általános tapasztalatait tartalmazza.
Az Ellenőrzési Osztály 2005. évben 2672 ellenőrzést tartott, mely 6901 személyt érintett. Az ellenőrzések során megállapított szabálysértések miatt 730 személyre vonatkozóan tett belső intézkedésre javaslatot.
A javasolt visszafizettetések és a számított megtakarítás együttes összese 18.896.386.-Ft volt.
Az aktív eszközök területén a támogatások jogszerű megállapítását, a támogatásban részesültek határozatban rögzített és a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek a teljesítését, valamint a támogatások jogszerű felhasználását ellenőrizte.
75
Az elmúlt évben a Fővárosi Munkaügyi Központtal megállapodást kötött képző intézmények közül 14-nél tartott az Ellenőrzési Osztály előzetes bejelentés nélkül helyszíni ellenőrzést.
Az ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy képző intézmények teljesítették a megállapodásban vállalt kötelezettségeiket. A képzők ellen benyújtott panaszbejelentésekben foglaltak nem feleltek meg a valóságnak.
A 2001. évi CI. törvény 10. §-ában kapott felhatalmazás alapján 31 felnőttképzést folytató intézménynél volt helyszíni ellenőrzés panaszbejelentés alapján és közülük 9-en nem tettek eleget nyilvántartásba vételi kötelezettségüknek. Az ellenőrzések tapasztalatait az Ellenőrzési Osztály 2005. évi ellenőrzési tevékenységéről szóló részletes beszámoló tartalmazza.
A vállalkozóvá válás támogatásában részesültek ellenőrzésénél szabálytalanságot nem állapítottak meg, az érintettek az ellenőrzés időpontjában is folytatták vállalkozói tevékenységüket.
A foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatásban részesült munkáltatók közül 30-nál folytattak ellenőrzést és csak egynél állapítottak meg szabálytalanságot. A támogatott munkáltató nem tett eleget a munkabért terhelő járulékok befizetési kötelezettségének.
Az ellenőrzött közhasznú munkavégzés támogatásában részesült munkáltatók teljesítették a határozatban vállalt kötelezettségeiket.
Az önfoglalkoztatást elősegítő támogatásban részesültek közül, 22 személynél tartott ellenőrzés 4 személynél állapított meg olyan kötelezettségszegést, amely a teljes támogatás vagy annak egy részére vonatkozó visszakövetelést eredményezett.
A passzív eszközök területén lefolytatott ellenőrzések a kirendeltségek kérései, illetve panaszbejelentések alapján történtek. Az összes ellenőrzés 48 %-át jelentette a szolidaritási alaprésszel kapcsolatos ellenőrzés. Lakossági panaszbejelentés alapján 27 ellenőrzés történt.
A munkanélküli, illetve az álláskeresési járadék megállapításához szükséges Igazolólap ki nem adása, valamint késedelmesen vagy valótlan adattartalommal történő kiadása miatt
2004. évben 203 esetben került sor rendbírság kiszabására 2.145.000.-Ft összegben, addig
2005. évben már csak 164 esetben került sor rendbírság kiszabására 1.750.000.-Ft összegben. Ez a tény a munkáltatói magatartás bizonyos fokú javulását, illetve az ellenőrzések preventív hatását jelenti.
Az előző évekhez képest csökkent a hamis bizonyítványt bemutató ügyfelek száma. A munkanélküli járadék iránti kérelem benyújtásánál 5 esetben és képzési kérelemnél 3 esetben nyújtottak be hamis érettségi bizonyítványt, melynek büntetőeljárás kezdeményezése volt a következménye.
76
4.10. Intézményi erőforrás
4.10.1. Humánpolitikai tevékenység
Engedélyezett álláshelyek száma:
2005. január 01-jei nyitó létszám: teljes munkaidős részmunkaidős nyugdíjas_
329 fő
19 fő ESZA Projekt szervezet 7 fő EMMA 355 fő
354 fő 5 fő 2 fő
361 fő
2005. december 31-ei záró létszám:
teljes munkaidős 362 fő részmunkaidős 8 fő
nyugdíjas_3 fő
373 fő
A 2005. évi átlagos állományi létszám
teljes munkaidős 335 fő részmunkaidős 5 fő
nyugdíjas_2Jő
342 fő
Az FMK munkatársainak iskolai végzettség
szerinti megoszlása
|
Megnevezés |
2003. XII. 31. |
2004. XII. 31. |
2005. XII. 31. |
|
Felsőfokú végzettségű |
176 |
162 |
209 |
|
Középfokú végzettségű |
178 |
207 |
159 |
|
Alapfokú végzettségű |
7 |
7 |
5 |
|
Összesen: |
361 |
376 |
373 |
A foglalkoztatottak nemek szerinti megoszlása
férfi 77
nő 296
Összesen:
373
Az átlagéletkor:
43,9 év
Szakmai fejlődés, fejlesztés érdekében a tárgyévben
iskolarendszerű felsőfokú oktatásban szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben belső képzésben
központi közigazgatási képzésben közigazgatási vizsgákon Összesen:
39 fő
3 fő
36 fő 79 fő 39 fő
196 fő vett részt.
77
Az év során 47 fő felvételére került sor, míg 38 fő szüntette meg közszolgálati jogviszonyát.
A Humánpolitikai Osztály az ügyrendben meghatározott feladatokon túl kiemelt figyelmet fordított az alábbi feladatok maradéktalan végrehajtására:
Az osztály fontos feladatát képezi, hogy ellátja a Fővárosi Munkaügyi Központ létszámgazdálkodási és meghatározott bérgazdálkodási feladatait, tervezi a rendszeres személyi juttatások altételeit, és adatokat szolgáltat a nem rendszeres személyi juttatások tervezéséhez, finanszírozásához.
A törvényi szabályozásnak megfelelően 2005. évben 73 fő köztisztviselőt köteleztek vagyonnyilatkozat tételére 2005. március 31-ig. A vagyonnyilatkozat leadását követő 60 napon belül megszervezték, és lebonyolították a vagyonnyilatkozatok összevetését szolgáló találkozókat a munkáltatóval.
A törvényi határidőknek megfelelően elkészítették és megküldték az éves adatszolgáltatást a központi közszolgálati nyilvántartás részére
Elkészítették a 2003-2006 évre szóló középtávú közigazgatási képzési és továbbképzési terv részeként a 2005 évi képzési tervet, és annak alapján szervezték meg a különböző képzéseket, pl. államháztartás pénzügy, CAF kalauz, (minőségügyi képzés).
Kiemelt figyelmet fordítottak a 2005. november 1-jén hatályba lépett, a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló (2004. évi CXL. Törvény) alkalmazásából adódóan a vezetők és köztisztviselők felkészítésére. Ennek érdekében belső képzés keretében 181 fő képzését szervezték meg 2005. 06. 06. és 2005. 06. 16. között.
A köztisztviselői törvény értelmében a Köztisztviselők Napja július 1-je, és ebből az alkalomból 2005. évben harmadszor szerveztek meg, egy jó hangulatú egész napos szabadidős programot a munkatársak és családtagjaik számára.
Részt vettek a Megegyezéses eredménycélokkal való vezetési rendszer bevezetését szolgáló koncepció kidolgozásában, a szabályozási rendszer kialakításában, és a bevezetés, valamint a megvalósítás előkészítésében. A MEV rendszer bevezetését elősegítő képzéseket szerveztek, a teljes kirendeltségi létszámot érintően.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján "a pályakezdő diplomások ösztöndíjas foglalkoztatásának ösztönzése a közigazgatásban" elnevezésű központi munkaerő-piaci programot indított. A program célja a pályakezdő diplomás fiatalok gyakorlati munkatapasztalat szerzésének megkönnyítése, az oktatás és a munka világa közötti átmenet elősegítése. A programba a Fővárosi Munkaügyi Központ is bekapcsolódott. A Humánpolitikai Osztály pályázati felhívást tett közzé a pályakezdő fiatalok ösztöndíjas foglalkoztatására. A felhívásra 49 fő jelentkezett. A kiválasztás általuk szervezett interjúk keretében történt, ennek eredményeként 10 fő pályakezdő fiatal került kiválasztásra. 6 fő a kirendeltségeken, 4 fő pedig az FMK központi osztályain került alkalmazásra.
78
Kidolgoztak részükre egy beilleszkedést elősegítő képzési programot. A program során, öt héten keresztül, heti egy délutánt töltöttek a központban, ahol sokrétű előadássorozat keretében ismerkedhettek meg a szervezet felépítésével, részletes tevékenységével, szolgáltatásaival.
4.10.2. Költségvetési gazdálkodás
Az FMK tárgyévi intézményi gazdálkodása a szakmai tevékenység feltételeinek folyamatos anyagi, technikai és pénzügyi biztosítására, az ÁFSZ 2005. évi szakmai célkitűzéseinek megvalósítására, az ESZA projektszervezet munkafeltételeinek, valamint az EMMA tevékenység folyamatos végrehajtására irányult. Az év során két kirendeltség (a Heltai téri és a Baross u. 22. sz. alatti kirendeltség) EU-s követelményeknek megfelelő átalakítása, az ügyféltér bebútorozása, dekorálása befejeződött.
Az előirányzat gazdálkodás homlokterébe - a személyi juttatás tekintetében - a rendszeres személyi juttatások törvény szerinti biztosítását, a nem rendszeres személyi juttatások vonatkozásában meghatározott, az FMK prioritásait képező célfeladatok végrehajtásának anyagi ösztönzését, valamint az alapilletményhez kapcsolódó kiegészítő kereseti elemek biztosítását és bizonyos szociális indítékú költségtérítések és juttatások finanszírozását helyeztük.
Ez azt jelentette, hogy 2005. évi 996,2 millió Ft eredeti személyi juttatás az év során 1130,7 millió Ft-ra módosult és 1.091,9 millió Ft-ra teljesült. A várhatóan teljesített személyi juttatási előirányzat 79 %-a szolgált a rendszeres személyi juttatás fedezetéül, míg 18 % a nem rendszeres személyi juttatásokat finanszírozta. A 2,8 % külső személyi juttatás nagyságrendileg nem volt jelentős, a kiadásokhoz kapcsolódó megbízások olyan időszakos tevékenységekre vonatkoztak, melyekre az FMK-ban megfelelő humánerőforrás nem áll rendelkezésre.
Figyelembe véve a személyi juttatások várhatóan teljesülő előirányzatát, az FMK engedélyezett létszámának egy főjére, egy hónapra a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások összesen 2004-ről (233.600 Ft/fő/hó) 2005-re (252.828 Ft/fő/hó) 8,2%-kal emelkedtek. Az adható juttatások tekintetében - bár nem kényszerültünk 2005-ben jelentős visszafogásra - összhangban az előirányzat felhasználás trendjével, óvatos gazdálkodást folytattunk. Emellett továbbra is biztosítottuk az étkezési hozzájárulást, iskolakezdési támogatást és évi egyszeri 30.000 Ft-os önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást.
2005. nyarán mintegy 26,3 millió Ft-tal honoráltuk annak a 82 köztisztviselőnek a több mint 2 hónapos tevékenységét, mely az FMK szempontjából legfontosabb célfeladatok végrehajtására irányult. 2005. decemberében 141 fő részére közel 20 millió Ft került kifizetésre célfeladathoz kötött jutalomként főként kirendeltségi dolgozók részére. Normatív jutalomként 16 millió Ft-ot, rendkívüli jutalomként pedig 13 millió Ft-ot fizettünk ki. A teljesítések kidolgozott bírálati szempontok szerint kerültek igazolásra és összességében - szemben a 2004. évi 4,7 hét/fő átlagos jutalomösszeggel - ebben a projektben és ebben a körben mintegy 5,6 hétnek megfelelő céljutalom kifizetésére került sor. Előremutatónak tekinthető, hogy a 2005. évben kifizetett jutalmak jelentősebb hányada személyre szóló célfeladatok végrehajtásához kapcsolódik.
79
A 2005. évi dologi költségvetésünk eredeti előirányzata 386,8 millió Ft volt, több mint 10 %-kal alacsonyabb az előző évinél (431,7 mFt/2004 év). Az év során ez 621,6 millió Ft-ra módosult és összességében 503,1 millió Ft-ra teljesült.
Az egy foglalkoztatottra jutó teljesített dologi kiadás 2005-ben 1.437,4 eFt volt, ami közel 12,6 %-os növekedésnek felel meg. A dologi kiadásokban a legjelentősebb hányadot a bérleti díjakkal, közművek biztosításával, karbantartási szolgáltatásokkal és üzemeltetési fenntartási szolgáltatásokkal összefüggő kiadások képezték.
Az ESZA projektszervezet belépésével kiadásaink között megjelentek olyan költségek, melyeket az ESZA nem finanszírozhat, ezeket működésből kellett fedeznünk (pl. az ellátottak juttatásainak postaköltsége, bankköltség, stb.).
Az EMMA rendszer folyamatos működtetésére - 7 főre - 22,1 millió Ft-ot biztosított a minisztérium felügyeleti hatáskörben, nagyrészt bér és járulékainak kifizetésére (14,8 ill. 4,8 millió Ft értékben), illetve 2,5 millió Ft-ot dologi kiadásokra.
Intézményünk 2005-ben működési költségvetésében beruházás címén eredeti előirányzatként összesen 11,8 millió Ft, módosított előirányzatként 97,2 millió Ft felhasználható előirányzattal rendelkezett, melyből 23,9 millió Ft ESZA felhalmozási előirányzat volt.
Felújítás címén eredeti előirányzatot nem kaptunk, módosított előirányzatként 20,2 millió Ft állt rendelkezésünkre.
A 2004. évről áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt működési maradvány összege beruházás esetén 10 millió Ft, felújítás esetében 14,4 millió Ft volt. Az ESZA projektszervezet 2004. évről áthúzódó kötelezettség vállalással terhelt maradványának összege 18,1 millió Ft.
A megnövekedett fejlesztési igények miatt dologi és járulék előirányzataink terhére saját hatáskörben csoportosítottuk át forrásainkat.
A rendelkezésünkre álló forrásokból az alábbi beruházásokat ill. felújításokat valósítottuk meg:
Kassai utcai kirendeltségünkön a távfűtési rendszer hőcserélőjének cseréjét végeztük el 831.500 Ft értékben.
A Kisfaludy u. 11. sz. alatti irodaház bejáratának fizikai akadály-mentesítésére egyszerű közbeszerzési eljárást írtunk ki. A kiviteli szintű tender tervdokumentáció 2,5 millió Ft-ba került. A megvalósításra 5 millió Ft támogatást kaptunk a Foglalkoztatási Hivataltól az ÁFSZ Fejlesztési Program Fejezeti kezelési előirányzat terhére. A tervezett beruházás összege: 13,1 millió Ft, mely kötelezettség vállalással terhelt maradványként, 2006-ra áthúzódó kifizetésként jelentkezik várhatóan 2006 májusában.
A RIC program keretében térjelző csíkokat ragasztattunk fel a János utcai, Kassai utcai kirendeltségeken és a FIT-ben 432 eFt értékben.
Az épület felújítások a Kisfaludy u. 11. sz. alatti irodaépületben valósultak meg. Az erősen elhasználódott PVC burkolatot erős kopásállóságú Tarkett típusú burkolatra cseréltük. A felújítás költsége 2,4 millió Ft volt. Kazánfelújítás keretében a füstgáz-
80
szivárgást megszüntettük, valamint a szükséges szivattyú cserét elvégeztük 489,9 EFt értékben. A régi elavult teakonyhákat felújítottuk, ennek költsége 1,4 millió Ft volt. A belső udvar térburkolata munkavédelmi szempontból balesetveszélyes volt, annak felújítása elkerülhetetlenné vált. A térburkolat felújítását elvégeztettük 1,2 millió Ft értékben.
A 2005-ben fennmaradó beruházási keretünkből a működéshez szükséges egyéb tárgyi eszközöket, immateriális javakat szereztünk be.
A szükséges szoftver beszerzésekre, frissítésre 6,8 millió Ft összeget fordítottunk, ügyvitel technikai eszközök vásárlására pedig 2,7 millió Ft-ot.
A megnövekedett ügyfélforgalom zavartalanabb biztosítása érdekében ügyfélirányító rendszert telepítettünk négy kirendeltségre (Baross u. 22-26., Andrássy u. 10., Vívó u. 2., Heltai Jenő tér 7.) A beruházás összköltsége közel 13 millió Ft volt.
Nyomtatókat, számítógépeket, notebook-okat 9 millió Ft értékben szereztünk be.
A Fővárosi Munkaügyi Központ 5 kirendeltségénél valamint a központi irodaépületben összesen 8 db mobiltelefon adaptert szereltettünk fel a telefon költségek csökkentése érdekében 1,2 millió Ft értékben.
A RIC program keretében 478 eFt értékben történt kommunikációs eszközök beszerzése. Vásároltunk továbbá 1 db használt személyszállító mikrobuszt 2005-ben 8 millió Ft értékben, mivel 11 éves mikrobuszunk állapota szükségessé tette a cserét.
Összességében felhalmozási kiadásaink a módosított előirányzathoz képest 77 %-ra teljesültek, ugyanakkor a 2005. évi működési maradvány több mint 22 millió Ft-tal éppen a beruházási kiemelt előirányzatot érinti.
2005. évi költségvetésünk a módosított előirányzatokra vetítetten várhatóan 89,2 %-ra teljesül, mely részben a Pénzügyminisztérium ismert év végi intézkedéseinek hatására jelentős áthúzódó előirányzat maradvánnyal párosul. (ESZA forrás: 394 millió Ft, Működési költségvetés: 54 millió Ft, melyből 16,5 millió Ft-ot kötelező bevételi lemaradásként kell elszámolni, mert a felügyeleti szerv már eleve csökkentette ezzel az összeggel a kiutalt működési pénzösszeget, az előirányzatot viszont nem vette vissza.) A maradványok az ESZA projektszervezet szakmai kötelezettség vállalásaival, továbbá döntően az FMK székházának akadály-mentesítésével és a folyamatos üzemvitellel, valamint egyes célpénzek 2006. évre áthúzódó kötelezettségeivel lefedettek.
Készítették: a Fővárosi Munkaügyi Központ osztályvezetői Összeállította: Mátrainé Bartus Éva szolgáltatási igazgatóhelyettes
Budapest, 2006. március 23.
Vass István
Melléklet: 2db igazgató

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV
A TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁSÉRT
2004-2006
KÉSZÜLT
A 2321/2003. (XII. 13.) KORMÁNYHATÁROZATTAL LÉTREHOZOTT TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI BIZOTTSÁG KERETÉBEN
A TÁRSADALMI BEFOGADÁSRÓL SZÓLÓ KÖZÖS
MEMORANDUM ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI
STRATÉGIÁJÁNAK CÉLKITŰ ZÉSEI ALAPJÁN
2004. JÚLIUS
Tartalom
Bevezető......................................................................................................................................................................5
Helyzetértékelés.......................................................................................................6
1.1. Gazdasági helyzet...............................................................................................................................................6
1.2. Munkaerőpiac, foglalkoztatottság........................................................................................................................7
1.3. Jóléti közkiadások, szociális védelemre fordított kiadások..................................................................................8
1.4. Demográfiai trendek, egészségi állapot...............................................................................................................9
1.5. Képzettség..........................................................................................................................................................10
1.6. Jövedelemegyenlőtlenségek, szegénység............................................................................................................ 11
1.7. Települési jellemzők, területi egyenlőtlenségek.................................................................................................13
Stratégiai megközelítés, célkitűzések.....................................................................14
2.1. A foglalkoztatás elősegítése...............................................................................................................................15
2.2. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása...........................................................................................16
2.3. A szegénység, a tartós- és mélyszegénység csökkentése....................................................................................18
2.4. Beruházás a jövőbe: a gyermekek jól-létének biztosítása..................................................................................19
2.5. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem érvényesítése minden területen.........................................................20
Szakmapolitikai intézkedések.................................................................................23
3.1. A foglalkoztatásban való részvétel megkönnyítése............................................................................................23
3.1.1. A foglalkoztatás elősegítése a hátrányos helyzetű csoportok számára, aktív munkaerő-piaci eszközök.... 25
3.1.2. Képzés, egész életen át tartó tanulás............................................................................................................27
3.1.3. A női foglalkoztatás elősegítése, valamint a családi és a munkahelyi kötelezettségek összeegyeztetése.... 29
3.1.4. Az idősebb munkavállalók aktivitásának elősegítése..................................................................................30
3.2. A forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése.................................31
3.2.1. Biztonságot adó, emberközeli szociális ellátás...........................................................................................31
3.2.1.1. Szociális segélyezés..................................................................................................................................32
3.2.1.2. Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások........................................................................................33
3.2.2. Esélyteremtő oktatás.............................................................................................................................. 34
3.2.3. Biztonságos lakhatás.................................................................................................................................... 37
3.2.4. Egészségi hátrányok leküzdése....................................................................................................................38
3.2.5. Hozzáférhető igazságszolgáltatás, bűnmegelőzés és esélyegyenlőség........................................................39
3.2.6. Integráló kultúra, közművelődés, sport........................................................................................................41
3.2.7. Információs társadalmat mindenkinek......................................................................................................... 42
3.2.8. Hátrányos helyzetű térségek, regionális egyenlőtlenségek.......................................................................... 42
3
3.3. A legveszélyeztetettebbek segítése......................................................................................................................45
3.3.1. A roma népesség integrációját elősegítő programok..................................................................................45
3.3.2. A fogyatékossággal élők önálló életvitelét elősegítő intézkedések.............................................................46
3.3.3. Szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek támogatása................................................................................. 48
3.3.4. Hajléktalan emberek életesélyeinek növelése.............................................................................................. 50
3.3.5. Migránsok és menekültek társadalmi befogadásának elősegítése...............................................................50
3. 4. Sajátos élethelyzetű csoportok..........................................................................................................................51
3.4.1. A gyermekszegénység kockázatainak megelőzése, a családi szolidaritás megőrzése.................................51
3.4.2. Idős emberek - Aktív és méltó öregkor.......................................................................................................53
Intézményi feltételek...............................................................................................57
4.1. Az érintettek bevonása.......................................................................................................................................57
4.1.1. Hátrányos helyzetűek bevonása, jogvédelme és részvételük biztosítása az őket érintő döntéshozatali folyamatokban....................................................................................................................................................... 57
4.2. A szegénység és a társadalmi kirekesztés figyelembe vétele minden területen..................................................58
4.2.1. Koordinációs mechanizmusok.....................................................................................................................58
4.2.2. A kirekesztés társadalmi mechanizmusainak jobb megértése, képzések, társadalmi tudatformáló programok ............................................................................................................................................................. 59
4.3. Párbeszéd előmozdítása az összes érintett szereplő bevonásával......................................................................60
4.3.1. Civil szervezetek támogatása a kirekesztés elleni küzdelemben................................................................60
4.3.2. A társadalmi párbeszéd új fórumai a szociális ágazatban - Szociálpolitikai Tanácsok...............................61
4.4. A hazai statisztikai adatok színvonala és relevanciája az uniós követelmények tükrében.................................61
Jó gyakorlatok........................................................................................................63
5.1. Integrációs program a közoktatásban...............................................................................................................63
5.2. Falu- és tanyagondnoki ellátás..........................................................................................................................64
5.3. Egyenlő hozzáférés biztosítása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat intézményeiben.......................................65
5.4. Védőnői ellátás..................................................................................................................................................65
4
Bevezető
A nemzeti cselekvési terv az Európai Unió szegénység és társadalmi kirekesztés elleni együttműködése keretében készült. Ez az együttműködés az EU 15 tagállama között 2000-ben kezdődött el, és a nyitott koordináció elvén alapul. A nyitott koordináció módszere a jogharmonizáció helyett - a tagállami kompetenciákra tekintettel - egymás gyakorlatainak megismerését, a kölcsönös tanulást és a tapasztalatcserét helyezi középpontba. A tagállamok közös célkitűzéseket fogalmaznak meg a szegénység és társadalmi kirekesztődés mérséklésére, és a közös célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedéseikről kétévente cselekvési tervben számolnak be az Európai Bizottságnak. A cselekvési tervek elkészítéséhez az Európai Bizottság részletes tartalmi, és szerkezeti szempontokat bocsát rendelkezésre. A cselekvési tervek vázát a 2000 decemberében Nizzában elfogadott közös célkitűzések alkotják. Ezek: a foglalkoztatás elősegítése és a forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára; a társadalmi kirekesztődés megelőzése; a legelesettebbek segítése; és minden érintett szereplő mozgósítása. A cselekvési terveket az Európai Bizottság Közös Jelentésben értékeli. A tagállamok közötti összehasonlítást a közösen kialakított mutatószámok (az ún. Laekeni indikátorok) teszik lehetővé. Magyarország - az új tagállamokkal együtt - 2002-ben kapcsolódott a folyamathoz. Ennek első lépéseként készült el 2003 decemberére a társadalmi kirekesztés hazai kihívásait összegző Társadalmi Befogadásról szóló Közös Memorandum („Joint Inclusion Memorandum" - JIM). Ez az EU Bizottsággal közösen szövegezett dokumentum jelentette az alapot arra, hogy hazánk is teljes jogú tagként vehessen részt az együttműködésben, és a többi tagállamhoz hasonlóan átgondolja, és cselekvési tervben rögzítse azokat az intézkedéseket, amelyeket a társadalmi kirekesztődés mérséklése érdekében tesz. A Közös Memorandum aláírására 2003. december 18-án került sor Brüsszelben.
Jelen dokumentum, hazánk első ilyen cselekvési terve, amely a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan - a JIM-ben megfogalmazott prioritások és az Európai Bizottság által kidolgozott útmutató figyelembevételével készült. A cselekvési terv a Kormány 2321/2003. (XII. 13. ) Korm. határozatával e feladatra létrehozott Társadalmi Kirekesztés Elleni Bizottság (TKEB) keretében készült.
A dokumentum készítése során figyelembe vettük azokat az észrevételeket és hozzászólásokat, amelyeket a különféle szakmai és civil szervezetek tettek a nyilvános egyeztetésre bocsátott szövegtervezetre. A továbbiakban folytatni, és szélesíteni szükséges mind magáról a cselekvési tervről, mind pedig az Európai Unió társadalmi kirekesztés elleni stratégiájáról szóló szakmai és társadalmi párbeszédet. Az összetartó-szolidáris társadalom erősítése az elkövetkező évek fejlesztéspolitikájának kiemelt stratégiai iránya kell, hogy legyen mind az olyan nemzeti szintű tervezési folyamatokban, mint amilyen Magyarország II. Európa Terve, mind pedig a helyi, térségi és regionális tervezésben.
A továbbiakban a Társadalmi Kirekesztés Elleni Bizottság feladata lesz, hogy figyelemmel kísérje és értékelje a nemzeti cselekvési terv megvalósulását. A cselekvési terv végrehajtására az érintett kormányzati szervezetek évente részletes intézkedési tervet készítenek, illetve rendszeresen beszámolnak vállalt feladataik teljesítéséről a TKEB-nek. Bízunk abban, hogy a dokumentumban foglaltak és az uniós együttműködésben való részvétel nyújtotta lehetőségek egyaránt jó alapot szolgáltatnak arra, hogy a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem szempontjai mind hangsúlyosabban jelenjenek meg a magyar közpolitikai gondolkodásban és cselekvésben.
5
HELYZETÉRTÉKELÉS
1
Helyzetértékelés
Gazdasági helyzet. Munkaerőpiac, foglalkoztatottság. Jóléti közkiadások. Demográfiai trendek^ egészségi állapot. Képzettség. Jövedelmi egyenlőtlenségek, szegénység. Területi egyenlőtlenségek.
1.1. Gazdasági helyzet
A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán letért az export- és beruházás-vezérelt növekedési pályáról. A gazdaság növekedése lassult, de az eurozóna átlagánál 2 százalékponttal gyorsabb növekedési ütem még ebben az időszakban is fenntartható volt.
2003-tól a hangsúlyok a versenyképesség erősítésére és a megbomlott egyensúlyi pozíciók javítására helyeződtek. A Magyar Kormány a 2003. évi költségvetés kialakításakor az előzőeknél szigorúbb fiskális politikai feltételrendszert határozott meg, amely a belső egyensúly javítására, egyben a vállalkozói környezet kedvezőbbé tételére irányult. Az egyensúlyi növekedési pályára való visszatérés már a 2003 második felében érzékelhető volt és a gazdaság szerkezetében megfigyelt pozitív változások 2004. első negyedévében is folytatódtak.
2003-ban a bruttó hazai termék 2,9%-kal emelkedett. A gazdaság teljesítményének növekedése a második negyedévtől kezdve folyamatosan gyorsult, az utolsó negyedévben elérte a 3,6%-ot. Ezen belül - egyik meghatározó elemként - az ipari termelés negyedévről-negyedévre egyre ütemesebben bővült, az utolsó negyedévre közel 10%-os növekedést ért el. A korábban fogyasztásorientált növekedést az élénkülő külső konjunktúra és a szigorú fiskális politika keretei között egyre inkább az export bővülése és a beruházási aktivitás dominálta.
Az elmúlt években a gazdasági növekedés fő húzóereje a háztartások fogyasztása volt, amely 2002-ben 9,3%-os rekordértékkel, míg 2003-ban mérsékeltebb ütemben, 6,5%-kal növekedett a magas nominálbér-növekedés és a lakossági megtakarítások igen jelentős csökkenésének következtében. A sikeres dezinfláció is szerepet játszott abban, hogy a reálbér 2002-ben 13,6%-kal, 2003-ban 9,2%-kal növekedett.
A beruházások volumene 2003-ban - a második félévtől kezdve gyorsuló ütemben - 3,1%-kal növekedett. Ennek hátterében döntően a vállalati szektor jelentős termelő-beruházásai és a lakásépítési kedv élénkülése állt.
Az áruexport gyorsulásához a javuló konjunktúra mellett hozzájárult a forintárfolyam emelkedéséből eredő versenyképesség javulás is. A belső folyamatokban megtörtént változásokat tükrözve az import bővülésében 2003. utolsó harmadától már nem a fogyasztási, hanem a beruházási és exportcélú behozatal játszotta a nagyobb szerepet. Ezen kedvező tendenciákkal összefüggésben megkezdődött a
6
HELYZETÉRTÉKELÉS
7
külső egyensúlyi pozíció javulása is: 2003 utolsó negyedévében közel másfél éves romló tendenciát követően csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya.
A gazdaságpolitika jelenlegi célja az, hogy minél teljesebb mértékben kihasználja a külső feltételek javulása révén táguló növekedési lehetőségeket. Ennek érdekében növelni kell a versenyképességet, minél kedvezőbb környezetet kell teremteni a tőkevonzó képesség fokozásához, valamint törekedni kell az államháztartási hiány (a GDP 5,9 %-a) és a fizetési mérleg hiányának további csökkentésére. A gazdaság versenyképességének javulásához szükséges, hogy a reálbér korábbi években tapasztalt kimagasló növekedési dinamikája az elkövetkező években a termelékenység bővülésével összhangba kerüljön.
Ezen feladatok teljesítése - az EU-tagságunkból származó előnyök hatékony kihasználásával - nyújt biztosítékot arra, hogy a magyar gazdaság ismét egy gyors növekedéssel jellemezhető, egyensúlyőrző növekedési pályán haladjon.
1.2. Munkaerőpiac, foglalkoztatottság
A piacgazdaságra történő átállás alapvető változást eredményezett a hazai munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 1989 és 1997 között több mint másfélmillióval, a nyugdíjas foglalkoztatottak száma pedig mintegy negyedére csökkent. A mélypont 1996-ben volt, 3,6 millió foglalkoztatottal. A foglalkoztatottak számának drasztikus csökkenését a gazdaságilag inaktívak számának emelkedése és a munkanélküliség növekedése, a munkaerő főbb szektorok és foglalkozások közötti átrendeződése kísérte. A foglalkoztatottság és a gazdasági aktivitás az 1996-os mélypont után újra növekedni kezdett.
2003-ban a 15-64 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 3,9 millió fő volt, ez növekvő, 57%-os foglalkoztatási rátát jelentett a 2002-es 56,2%-hoz képest. A férfiak foglalkoztatási aránya magasabb (63,4%) mint a nőké (50,9%), és ez minden korcsoport esetében érvényesült. Az aktivitási ráta szintén javult, a 2002. évi 59,7%-ról 2003-ban 60,6%-ra nőtt, ám ez még mindig jóval elmarad az EU átlagától.
A regisztrált munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta 1993 elején érte el a csúcspontját (12,1%), s azóta 2002-ig folyamatosan csökkent, melyhez hozzájárult a munkanélkülieket ellátó rendszer szigorítása, a munkanélküli ellátás idejének rövidülése, az ellátásra jogosultak körének szűkülése is. 2003-ban a munkanélküliek aránya az előző évi 5,8%-ról 5,9%-ra nőtt. A munkanélküliség átlagos időtartama 2002-ban 15,9, 2003-ban 15,8 hónap volt. A tartós munkanélküliek aránya 2003-ban 42,5%
volt.
A hazai munkaerőpiac legnagyobb problémája az inaktív népesség magas aránya. 2003-ban a munkavállalási korú (15-64 éves) népesség közel 40 százaléka volt inaktív: nem dolgozott, és nem is keresett aktívan munkát. Az inaktívak 30%-a tanulmányokat folytatott, 11%-a gyermekeit gondozta, 43%-uk már nyugdíjban volt. Mintegy 20%-uk azonban ismeretlen okból volt inaktív. Ez összesen 548 ezer főt jelentett.
2003-ban tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának és arányának ágazatok közötti átrendeződése. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az előző évi 6,2%-ról 5,5%-ra, az iparban foglalkoztatottaké kisebb mértékben, 34,1%-ról 33,3%-ra, csökkent. Ezzel párhuzamosan, a szolgáltatásokban dolgozók aránya továbbra is növekedett: a 2002. évi 59,7%-ról 61,2%-ra.
A foglalkoztatás szintjét és ágazati struktúráját meglehetősen nagy regionális különbségek jellemzik. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség területi különbségei az elmúlt években is tovább növekedtek. 2003-ban Közép-Magyarországon a munkanélküliségi ráta az országos átlag 68,8%-a, ÉszakMagyarországon 165,4%-a volt. A foglalkoztatási ráta eltérései kisebbek,109,3% és 88,9% között alakultak a hét régióban. A Laekeni indikátor regionális kohéziós mutatója 2000-ben 7,8; 2002-ben 9
HELYZETÉRTÉKELÉS
Kemény, Janky 2003
8
volt. Az alacsony foglalkoztatás és a magas inaktivitás mellett egyes régiókban a szakképzett munkaerő hiánya, a munkaerő képzettségének és készségeinek gyengesége is tapasztalható.
A 15-24 éves népesség körében a foglalkoztatottak száma és aránya - elsősorban a nappali képzésben való részvételük növekedése következtében - az utóbbi években csökkent. Foglalkoztatási rátájuk 2002-
ben 28,5%, 2003-ban pedig 26,7% volt, jóval elmaradva a 40% fölötti EU átlagtól. A regisztrált
munkanélküli pályakezdők száma 2000 óta évről évre növekszik. 2003-ban a 30 év alatti regisztrált munkanélküli pályakezdők száma az előző évhez képest 9,6%-al nőtt, míg az idősebb korcsoportokban ez az arány 3,1% volt. Munkanélküliségi rátájuk 2003-ban 13,4% volt (EU-15: 15,8%). Gondot jelent a fiatalok elhelyezkedésénél, hogy a munkaerő képzettsége gyakran nincs összhangban a munkaerő-piac igényeivel.
A fiatalokkal ellentétben, a nyugdíjkorhatárhoz közel álló generáció, az 55-64 évesek foglalkoztatási szintje az utóbbi években jelentősen növekedett: a 2002. évi 25,6%-ról 2003-ban 29,0%-ra. A növekedés főként a nyugdíjkorhatár emelésének hatására következett be, amely főleg a nők között okozott jelentős növekedést.
Munkaerő-piaci szempontból is a piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség. A rendszerváltást követően a munkaképes korú romáknak több mint a fele veszítette el állását. Foglalkoztatottsági szintjük durván a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem roma lakosságénak. Egy, a cigányok foglalkoztatásáról és jövedelmi viszonyairól készült 2003-as felmérés szerint a 15-64 éves roma népesség 21%-a foglalkoztatott, ezen belül a férfiak foglalkoztatási rátája 28%, a nőké mindössze 15%.1
A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek munkavállalási esélyei rendkívül kedvezőtlenek. A KSH 2002-ben végzett vizsgálata alapján 656 ezer munkavállalási korúnak minősülő tartós egészségi problémát jelző személy közül kevesebb mint 95 ezren voltak jelen a munkaerőpiacon, ebből is közel 10 ezren munkanélküliként. A foglalkoztatottaknak 1/5-ét alkalmazták speciális, „védett", támogatott munkahelyeken.
A magyar foglalkoztatáspolitika, összhangban az európai foglalkoztatási stratégiával, három átfogó, egymást kölcsönösen erősítő intézkedésre épül. Ezek a foglalkoztatás bővítése és a teljes foglalkoztatás elérése; a munka minőségének és termelékenységének javítása; továbbá a társadalmi kohézió erősítése, a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése. A foglalkoztatás elősegítését célzó intézkedéseket részletesen a jelen dokumentummal párhuzamosan készülő Nemzeti Foglakoztatási Akcióterv mutatja be.
1.3. Jóléti közkiadások, szociális védelemre fordított kiadások
A jóléti kiadások GDP-n belüli aránya az elmúlt tíz évre visszatekintve csökkenő tendenciát mutat. A szociális védelmi rendszerre vonatkozó legfrissebb EU harmonizált (ESSPROS rendszerű) adatok szerint 2001-ben Magyarország szociális célra fordított összes - az adminisztrációs kiadásokat is tartalmazó - kiadása a GDP 19,8%-át tette ki. Ez az arány 7,7 százalékponttal volt alacsonyabb az EU 15 tagországának átlagánál. A rendelkezésünkre álló 1999-től 2001-ig tartó adatok a szociális védelemre fordított kiadások GDP-n belüli részarányának mérsékelt csökkenését mutatják. Vásárlóerő-paritáson mérve, az egy főre jutó jóléti kiadások nagysága messze elmarad az EU tagországok átlagától, amely a magyarországi érték 2,8-szeresét tette ki 2001-ben.
HELYZETÉRTÉKELÉS
2 Az ESSPROS az oktatásra vonatkozó adatokat nem tartalmaz. Így az oktatásra vonatkozó adatok az OM Statisztikai tájékoztató kiadványából származnak, a fejezet többi adata a KSH-tól.
3 KSH 2000-ben végzett időmérleg-felvétele alapján.
9
A szociális védelmi kiadások mellett az egyének jóléte szempontjából lényeges szerepe van az egészségügyi kiadásoknak is. Magyarország 1998-ban a GDP 6,9%-át költötte erre a célra, 2001-ben azonban már csak 6,7%-át. Az oktatási területre fordított kiadások aránya 1990-ben még a GDP 5,7%-át tette ki, 1995-ben már csak 5,5%-át, 2001-ben pedig 5,2%-át2.
Az említett tendenciákra tekintettel olyan kiemelt társadalompolitikai célok megvalósítása, mint a társadalmi kohézió erősítése, a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem valamennyi szakmapolitika összehangolt cselekvését így a társadalompolitikai célokra fordított források hatékonyabb, célzottabb, összehangoltabb felhasználását igényli.
1.4. Demográfiai trendek, egészségi állapot
Az elmúlt évtizedben Magyarországon - hasonlóan a térség más országaihoz - felerősödtek a népesedési folyamatokban korábban is érvényesülő negatív tendenciák. Folytatódott a születések számának csökkenése és a halálozások növekedése. A magyarországi népesség az utóbbi húsz év alatt 500 ezer fővel csökkent. A népesség fogyását az EU átlagánál is alacsonyabb születési arány (2002-ben 9,5^), valamint a kiugróan magas 13,1^-es (EU átlag 9,5^) halálozási ráta együttesen idézte elő. A belföldi vándorlás továbbra is alacsony, a bevándorlás pedig - bár növekvő mértékű - egyelőre még mesze nem éri el a nyugat-európai országokban tapasztalt mértéket.
A népesség korösszetétele főbb vonalaiban hasonló az európai uniós országokéhoz. A lakosság elöregszik, a fiatalok aránya folyamatosan csökken. A 15 év alattiak részaránya 1990-ben még 20,5% volt, 2003-ra már csak 16,1%. Mind a 15-64 év közötti, mind a 65 éven felüli népesség részaránya enyhén növekvő tendenciájú. 1990-ben a lakosság 13,2%-a volt 65 éves, vagy annál idősebb, 2003-ban ez az arány 15,4% volt.
A halálozások száma az ország valamennyi régiójában meghaladta az élveszületésekét. A népesség halálozási mutatói rosszak, a születéskor várható átlagos élettartam elmarad az EU átlagától. Ugyanakkor az 1960-as években megkezdődött romló tendencia az utóbbi években megfordulni látszik, valamelyest mérséklődött a népesség csökkenése, növekedett a születéskor várható élettartam, amely 2002-ben a férfiaknál 68,3 év, a nőknél 76,6 év volt. Ez azonban még mindig 6-8 éves elmaradást jelent az EU átlagához képest. A halálozás oki- és korstruktúrája nagyjából ugyanaz, mint a gazdaságilag fejlett országokban. A leggyakoribb halálokok között szerepelnek a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, valamint külső okok. Növekszik a krónikus betegek aránya, ami részben a népesség öregedésével, részben pedig az egészségtelen, feszültséggel terhes életmóddal (mozgásszegénység, helytelen táplálkozás, dohányzás és alkoholfogyasztás stb.) magyarázható. A lakosság egyötöde rendszeres fizikai panaszokkal, több mint egynegyede (27%) pszichés problémákkal
küzd.3
A 2001-ben megalapított, 2002-ben pedig megújított és a tudományos és kulturális élet jeles képviselőivel kibővített Népesedési Kormánybizottság 2003-ban kidolgozta a Népesedési kormányprogram koncepcióját, amelynek társadalmi vitája 2004-ben zajlott. A népesedéspolitikai célkitűzések elérése érdekében a társadalmi béke és a jólét és kohézió irányába megtett lépések teremthetik meg a legfontosabb társadalmi feltételeket. Kulcskérdés a foglalkoztatás bővítése, a foglalkoztatási akadályok leküzdése, a munkaerő-piaci esélyeket növelő versenyképes tudás
HELYZETÉRTÉKELÉS
megszerzése. Olyan foglalkoztatási, társadalmi és szolgáltatási környezet kialakítása szükséges, amely támogatja a családi élet harmonikus vitelét és javítja a gyermekvállalás feltételeit, amely érdemben tud besegíteni a gondozásra szoruló családtagok és gyermekek gondozásába megfelelő családsegítő és szociális szolgáltatásokkal. A hosszabb, egészségesen megélt élet érdekében növeli az egészség-, és környezettudatosságot, és fejleszti az egészségügyi ellátás rendszerét.
1.5. Képzettség
Az ország lakosságának képzettségi színvonala az elmúlt évtizedben tovább emelkedett, nőtt a közép- és felsőfokú végzettségűek száma és aránya, különösen a fiatalok, azon belül is a fiatal nők körében.
Az általános iskolai tanulók létszáma - a megfelelő korú népesség fogyása miatt - egyre csökken. Az általános iskola nyolc osztályát 16 éves korukig el nem végzők aránya a korosztály kb. 5%-a. Az ő elhelyezkedési esélyük a legrosszabb, többségük tartósan kívül marad a munkaerőpiacon. Miközben a 14-18 évesek száma csökken, a középfokú oktatás nappali rendszerű képzéseiben részt vevő tanulók száma évről évre emelkedik. 2002-ben a felső-középfokú végzettséggel rendelkező 22 évesek aránya 85,8% volt, ami megfelel az uniós célkitűzésnek. A felsőoktatási intézményekben tanulók száma szintén folyamatosan növekszik. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a 15-64 éves népesség közel fele (45,4%-a) legalább érettségizett, 12,4%-uk pedig diplomás. A 25 és 30 év közötti korosztály 17,4%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel.
Az iskolai végzettség döntő tényező az egyén foglalkoztatási lehetősége szempontjából is. Magyarországon az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező emberek munkaerő-piaci részvételi aránya jóval az EU átlag alatt marad, míg a munkanélküliség szintje ezekben a csoportokban a legmagasabb.
Az oktatási egyenlőtlenségek kapcsán a kutatások eredményei és a statisztikai adatok arra utalnak, hogy az iskolák pusztán pedagógiai eszközökkel nem tudják ellensúlyozni a társadalmi hátrányok tanulási eredményekre gyakorolt hatásait. Mint a PISA kutatás mutatja, az intézmények közötti eredménykülönbségek nemzetközi összehasonlításban rendkívül magasak és közvetlen összefüggésben vannak a településtípussal és a tanulók szociális helyzetével, ami részben oka, részben pedig eredménye az oktatási rendszer nagy szelektivitásának. Nem ritka az elkülönítés és a szegregáció jelensége.
A társadalmi boldogulás egyik magalapozója a mindenki számára elérhető, esélyteremtő oktatás, az új munkaerő-piaci pozíciók betöltéséhez alkalmas tudásokat biztosító szakmai képzés. A középtávú közoktatás fejlesztési stratégia célkitűzése olyan folyamatok elindítása, illetve megerősítése, amelyek eredményesen szolgálják a gyermekek és fiatalok fejlődését, személyiségük gazdagodását, felkészülésüket az egész életen át tartó tanulás és a társadalom életében való aktív részvételre; amelyek rugalmasan alkalmazkodnak a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeihez, és csökkentik az oktatás terén megmutatkozó egyenlőtlenségeket. A stratégia biztosítja a szolidaritás és a méltányosság elvének érvényesülését erősítve a társadalom kohézióját. A Magyar Universitas program fő célkitűzése az esélyegyenlőség feltételeinek javítása, a szociális juttatások rendszerének felülvizsgálata, a hátrányos helyzetű tehetségek támogatásának javítása, illetve a felsőoktatásban a világnézeti és minden egyéb megkülönböztetéssel szembeni fellépés, az oktatás politika-mentességének biztosítása.
10
HELYZETÉRTÉKELÉS
4 A Laekeni indikátorok alapján. Megjegyzendő, hogy a jövedelmi adatok megbízhatósága kérdéses. Az adatok forrása a KSH Háztartási Költségvetési felvétele, amely adatgyűjtés a jövedelmi adatok nagyságát és még inkább szóródását alulbecsli. A rendelkezésre álló másik adatforrás, a TÁRKI Monitor felvételei reálisabbnak tűnő jövedelmi adatokat produkálnak, de az adatgyűjtés kis mintanagysága itt is korlátozott megbízhatóságot eredményez. Nehézséget jelentenek Magyarországon a regiszteri adatok és a lakosságtól származó információk összekapcsolhatóságának korlátai, és nem utolsósorban a jövedelemelhallgatásokból adódó torzítások.
5 A KSH Háztartási Költségvetési Felvételéből származó adat.
6 Az EU előírások alapján a szegénységi rátát nem OECD1, hanem a módosított OECD skálák alapján kell számolni, de ez a jelenlegi hazai viszonyokra nem releváns..
1.6. Jövedelemegyenlőtlenségek, szegénység
A kilencvenes évek közepéig a makrogazdasági folyamatok hatásaként a lakossági jövedelmek színvonala mélypontra jutott, s a jövedelmek csökkenésével párhuzamosan a jövedelmek szóródása is nőtt. Napjainkra, bár célirányos jövedelmi felvétel 1996 óta nem történt, annyi valószínűsíthető, hogy az egyenlőtlenségek kilencvenes évek végére kialakult nagysága, szóródása stabilizálódni látszik. 2002-ben a lakosság legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmű 20%-ának az egy fogyasztási egységre jutó jövedelme a KSH adatai szerint 3,2-szeres eltérést mutatott, míg a TÁRKI 2003-as adatai alapján az eltérés 4,5-szörös. A Gini-egyűttható értéke a KSH szerint 2002-ben 22,6, a TÁRKI szerint 29,6 volt4.
A háztartások egy főre jutó éves nettó átlagjövedelme 2002-ben 573 ezer Ft volt. Pozitív tendencia, hogy a nyugdíjas háztartások relatív jövedelmi pozíciója kedvezően alakult az elmúlt évek során. A gyermeket nevelő háztartásokban ugyanakkor az egy főre jutó bruttó jövedelem a gyermektelen háztartások jövedelmének mindössze 76%-a.5 Ez azt jelzi, hogy a keresetek nagysága, eltartó-képessége továbbra sem tud lépést tartani a gyermekek növekvő eltartási költségeivel.
Az általános jövedelmi színvonal javulásával párhuzamosan az összjövedelmen belűl a munkajövedelmek részaránya a társadalmi jövedelmek rovására újra emelkedni kezdett. 2002-ben országos átlagban a munkajövedelmek 71%-át, a társadalmi jövedelmek 28%-át tették ki a lakossági összes jövedelemnek. Az egyéb jövedelmek részaránya (tőkejövedelem, a lakosság egymás közti transzferei) továbbra sem jelentős (1%).
Az EU jövedelmi szegénységre vonatkozó definíciója szerint ma megközelítően minden tizedik magyar ember szegény. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem tekinthető magasnak, de figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy Magyarországon ez a küszöbhatár messze a létminimum szintje alatt marad.6
A hazai szegénységi viszonyok reális bemutatásához az uniós indikátoroktól eltérő mutatókat tartunk megfelelőnek: Magyarországon nincs deklarált „hivatalos szegénységi küszöb". A szociális ellátásoknál alkalmazott jogosultsági szint az államilag garantált nyugdíjminimum. Ennek összege 2003-ban 21.800, 2004-ben 23.200 Ft. A hazai gyakorlatban használt szegénységi küszöbök közül ez a legalacsonyabb. Az egyik jól bevált és a KSH által rendszeresen publikált szegénységi határ „a háztartások által a nagyon szűkös megélhetéshez szűkségesnek tartott összeg" nagysága alapján kerül meghatározásra. Ezt hívjuk szubjektív szegénységi küszöbnek. Végül az EU által használt szegénységi definíció egy relatív szegénységi küszöb, amely a fogyasztási egység alapján számolt jövedelem medián-értékének 60%-a.
11
HELYZETÉRTÉKELÉS
A különböző szegénységi küszöbök nagysága és a szegénységben élő személyek és háztartások aránya (OECD1
|
A szegénységi küszöb-érték nagysága |
Népesség |
Háztartások ^ |
|
Ft/év |
aránya, % |
|
|
Nyugdíjminimum alatt élő |
334 500 |
5,4 |
4,1 |
|
Relatív szegény |
394 870 |
9,2 |
7,5 |
|
Szubjektív szegény |
461 153 |
17,0 |
14,4 |
A roma népesség felülreprezentált a szegénység kockázatának kitett, és különösen a tartósan szegény népesség körében. Az alkalmazott számítási módszertől függetlenül a roma népesség több mint fele szegénynek, illetve depriváltnak minősíthető. Ha azokat tekintjük romának, akik magukat annak vallják, akkor a szegények egytizede cigány ember. Ha a külső személy megítélését vesszük alapul, akkor a jövedelmeket, illetve lakáskörülményeket tekintve a szegény népesség egyötödét teszik ki a romák. Körükben a különböző szegénységkockázati tényezők - alacsony iskolázottság, munkanélküliség, magas gyermekszám - kumulálódnak, ennek ellenére a roma származás már önmagában is szignifikánsan növeli a szegénnyé válás valószínűségét7.
A szegénységet valószínűsítő legfontosabb kockázati tényező Magyarországon (az etnikai hovatartozás mellett) a háztartásfő munkanélkülisége. A Laekeni indikátorok szerint a munkanélküliek szegénységi kockázata közel négyszerese az országos átlagnak8. A munkanélküliség elsősorban a „vidéket" és ezen belül is a kisebb településeket, a községeket érinti. Ebből adódóan a szegénység vidéken és a kistelepüléseken jelentkezik a legsúlyosabb formában.
A háztartásban élő gyermekek számának szegénységben játszott szerepe régóta jelentős. A három és több eltartott gyermeket nevelők szegénységi kockázata mintegy háromszorosa, az egyszülős családoké kétszerese az országos átlagnak. A 16 év alatti gyermekek körében a szegények aránya az országos átlagot jóval meghaladja (2002-ben 16% - Laekeni mutató)9, a legmagasabb szegénységi kockázat a 0-2 éves gyermekek körében tapasztalható.
A háztartásfő iskolai végzettségének és beosztásának jövedelmi egyenlőtlenségekben játszott szerepe a nyolcvanas évek második felétől vált erőteljesebb differenciáló tényezővé, és vált mára kiemelkedő fontosságúvá nemcsak az egyenlőtlenség, hanem a szegénység szempontjából is.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a lakosság jövedelmi színvonalában, jövedelmi egyenlőtlenségeiben, szegénységében szerepet játszó demográfiai tényezők fontossága a nyolcvanas évek végétől egyre inkább háttérbe szorul, s a főszerepet - az etnikai hovatartozás, a roma származás mellett - a háztartás tagjainak, elsősorban a háztartásfőnek a munkaerő-piaci pozíciója határozza meg. A munkaerőpiacról kiszoruló, tartós munkanélküliségre ítélt, vagy képzetlenségük folytán csak nagyon alacsony keresetért dolgozó, sokgyermekes családok társadalmi leszakadása sürgős kezelést igénylő társadalompolitikai kérdés. A társadalmi kirekesztéshez kötődő jelenségek jobb megértése, a folyamatok érdemi monitorozása érdekében indokolt a társadalom-statisztika és adatgyűjtések fejlesztése.
7 Kapitány Balázs — Spéder Zsolt. (2004): Szegénység és depriváció. Eletünk fordulópontjai. Műhelytanulmányok 4. KSH.
8 OECD1 fogyasztási egység alapján számított szegénységi arányok figyelembevételével.
9 OECD1 fogyasztási egység alapján számított szegénységi arányok figyelembe vételével.
12
HELYZETÉRTÉKELÉS
1.7. Települési jellemzők, területi egyenlőtlenségek
Magyarország lakossága 2003-ban összesen 3145 településen élt. A népesség aránya Budapesten tovább mérséklődött (17%), a többi városban változatlan maradt (48%), a községekben élőké valamelyest nőtt (35%). A hazai településhálózat sajátossága - legjellemzőbben a Nyugat- és Dél-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon - a szórt, törpe- és aprófalvas településrendszer.
Ma a települések háromnegyede 2000 főnél kisebb lélekszámú, mintegy a harmadán 500 főnél kevesebben élnek. Minél kisebb lélekszámú a település, annál magasabb az ott élő idősek aránya, az 5000 fő alatti településeken ez az arány 20-25%. 2001-ben az összes magyar település 46%-ára, az 500 főnél kisebb lélekszámú települések 66%-ára volt igaz, hogy vagy társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak, vagy jelentős munkanélküliség sújtja őket.
A területi egyenlőtlenségek tehát egyrészt az eltérő település kategóriák, a községek, a falvak, a városok mentén, másrészt pedig az ország keleti és nyugati része között mutatkoznak meg. Ezzel párhuzamosan a társadalmi-demográfiai jellemzők területi különbségei is igen jelentősek. Ezek a különbségek már a régiók szintjén jelentkeznek, de kistérségi szinten válnak igazán erőteljessé. A területi és társadalmi különbségek együtt járását jól példázzák a hazai halandósági mutatók. A születéskor várható élettartam kistérségenként a férfiaknál 63 és 71 év között, a nőknél 73 és 80 év között változik. Van olyan kistérség a mai Magyarországon, ahol a férfiak alig 60%-a éri meg a 60 éves kort, szemben például Budapest II. kerületével, ahol ez a 85%-ukra igaz.
A munkaerő-piaci helyzet is jelentős területi különbségeket mutat. A munkanélküliség mértéke a legkisebb Budapesten és az agglomerációban, a legnagyobb az ország keleti részében. Egyes kistérségekben, foglalkoztatási körzetekben a munkanélküliség tartósan 10-15% fölött van. Gyakori, hogy e térségekben magas a nem regisztrált munkanélküliek aránya is. Budapesten 100 gazdaságilag aktív személyre 126 gazdaságilag nem aktív személy jut, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 199. Ugyanez a mutató kistérségi szinten 113 és 246 között szóródik.
A hátrányos helyzetű térségekben jellemző továbbá a lakosság alacsony iskolázottsága, valamint rosszabb egészségi állapota is. A szociális feszültségek markánsan, kiélezetten nyilvánulnak meg. Ugyanis pontosan ezeken a településeken a leginkább szűkös mértékű a szociális feszültségek kezelésére szolgáló ellátórendszerek jelenléte, elsősorban a települések alacsony gazdasági teherviselő képessége miatt. A dinamikusan fejlődő kistérségekben magasabb az élettartam, erőteljesebb a lakosság mozgása, mint a stagnáló, leszakadó területeken.
A területfejlesztési célra fordított jelentős források ellenére az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az elmaradott helyzetű térségek többsége nem tud tartósan kikerülni hátrányos helyzetéből. A munkanélküliségi, a GDP és egyéb mutatóik számottevően nem javulnak, viszont a többlettámogatásoknak köszönhetően nem is romlottak tovább. A többlettámogatások ténylegesen mérhető területfejlesztő hatása csak hosszabb távon, késleltetve fog jelentkezni. A támogatások eredményeképpen számos fontos infrastrukturális beruházás valósult meg, melyek a későbbi gazdasági növekedés fontos előfeltételét képezik.
13
CÉLKIT Ű ZÉSEK
Stratégiai megközelítés, célkitűzések
Ajögjalkozlatás bővítése. Küzszolg^atások^)ozvaló^)oz^lerés. A szee^s^csökk^e. Beru^ic^ ajöiobe. Kirekesztéseiig kü^elem mind^ területe.
Magyarország a Társadalmi Befogadásról szóló Közös Memorandumban (JIM) azonosította azokat a főbb társadalmi kockázatokat és kihívásokat, melyek a szegénység és a társadalmi kirekesztés területén jelentkeznek. Jelen dokumentum az EU társadalmi kirekesztés elleni célkitűzéseivel összhangban összegzi azokat a fő cselekvési irányokat és intézkedéseket, amelyeket a 2004-2006 közötti időszakban a szegénység és kirekesztődés csökkentése érdekében elindulnak.
A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem olyan össztársadalmi kötelesség, amelyben valamennyi ágazatnak és a társadalom egészének összehangolt cselekvése vezet eredményre.
A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM KIEMELT IRÁNYAI
2004-2006 KÖZÖTT:
2.1. A FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSE
2.2. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA
2.3. A SZEGÉNYSÉG, A TARTÓS- ÉS MÉLYSZEGÉNYSÉG CSÖKKENTÉSE
2.4. BERUHÁZÁS A JÖVŐBE: A GYERMEKEK JÓL-LÉTÉNEK BIZTOSÍTÁSA
2.5. A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM ÉRVÉNYESÍTÉSE MINDEN TERÜLETEN
2.1. A foglalkoztatás elősegítése
Föglalköztatás-barát gazdasági körnjezet. Aktív munkaerő-piaci programok. Piacképes szakképzési, felnőttképzési programok — egész életen át tartó tanulás. A családi élet és a munkahely összeegyeztetése. Foglalkoztatást segítő szolgáltatások. _
A SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEI A FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSE TEKINTETÉBEN
az állandó és minőségi foglalkoztatás biztosítása minden munkaképes nő és férft számára, különösen:
— a munkaerőpiacra visszavezető utak megtalálása a legkiszolgáltatottabb csoportok számára, valamint a képzésekben való részvételük előmozdítása
— a család és a munkahely összeegyeztethetőségének elősegítése, a gyermekek, valamint más gondozásra szoruló hozzátartozók ápolásának biztosításával
— a munka világából való kirekesztés megakadályozása a foglalkoztathatóság javításával, munkaszervezési megoldásokkal és az egész életen át tartó tanulással.
— az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök bővítése a tartósan munkanélküliek, valamint a magas szegénységi és kirekesztési kockázatú társadalmi csoportok munkaerő-piaci integrációjának elősegítése érdekében.
Magyarország egyetért azzal, hogy a szegénységből és a társadalmi kirekesztésből kivezető legbiztosabb út a foglalkoztatás. Ezért a munka világába történő integráció/reintegráció kiemelt fontosságú. A foglalkoztatás elősegítése és az inaktivitás csökkentése érdekében, összhangban a párhuzamosan készülő Foglalkoztatási Akciótervvel, alapvető fontosságú:
2.1.1. Foglalkozíatás-barát gazdasági környezet ösztönzése
Munkahely-teremtéssel, a kis- és középvállalkozások támogatásával, foglalkoztatási ösztönzők biztosításával, az alacsony béreket terhelő elvonási kulcsok csökkentésével.
2.1.2. A hátrányos helyzetű csoportok számára aktív munkaerő-piaci programok
Komplex foglalkoztatási programokkal, munkaerő-piaci képzésekkel, bértámogatással ösztönzött foglalkoztatással, a rehabilitációs foglalkoztatás bővítésével, közhasznú foglalkoztatási formákkal.
2.1.3. A foglalkoztathatóság javítása piacképes szakképzési, felnőttképzési programokkal, az egész életen át tartó tanulás elősegítésével
A szakképzés fejlesztésével, felnőttképzési programok bővítésével és kiterjesztésével, az egész életen át tartó tanulás fejlesztésével.
2.1.4. A női foglalkoztatás elősegítése, valamint a családi élet és a munkahely összeegyeztetése
Rugalmas foglalkoztatási formák kialakításával, gyermekek nappali ellátásainak bővítésével, a rászoruló hozzátartozók gondozását segítő szolgáltató-rendszer fejlesztésével.
15
CÉLKITŰZÉSEK
2.1.5. A munkaerőpiacra való visszatérést támogató közösségi alapú szolgáltatások biztosítása
A munkaerőpiacra való visszatérést elősegítő szociális szolgáltatások erősítésével, tanácsadó, pszicho-szociális háttérszolgáltatások fejlesztésével, a helyi humánszolgáltatások (munkaerőpiaci, szociális, képzési, egészségügyi, kulturális) szolgáltatások közötti együttműködés erősítésével.
CÉLKITŰZÉSEK A FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN
A teljes foglalkoztatási ráta 2006-ig 59%-ra, 2010-ig 63%-ra történő növelése, (EU cél 70%);
A férfiak foglalkoztatási rátájának 2006-ig 64,5%-ra, 2010-ig 69%-ra növelése;
A nők foglalkoztatási rátájának 2006-ig 53%-ra, 2010-ig 57%-ra növelése, (EU cél 60%);
Az 50 év fölötti munkavállalók foglalkoztatási rátájának 2006-ig 33%-ra, 2010-ig 37%-ra növelése, (EU cél 50%).
A tartós munkanélküliek arányának 2,2%-ra csökkentése 2006-ig.
Az egész életen át tartó tanulásban, felnőttképzésben részt vevők arányának 10%-ra történő növelése 2010-ig, (EU cél 12,5%)
A szakiskolákban a fiatalok lemorzsolódásának a jelenlegi felére, 15%-ra való csökkentése.
A munkahely és a családi élet összeegyeztetése érdekében a 3 éven aluli gyermekek nappali gondozását biztosító férőhelyek 10%-os növelése 2007-re.
2.2. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása
Esélyteremtő közszolgáltatások. Területi eggyenlőtlenségek csökkentése. Akadálymentesített szolgáltatási környezet. Diszkriminációs gyakorlatok csökkentése.
A SZEGÉNYSÉG ÉS A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM EURÓPAI UNIÓS
IRÁNYELVEI A KÖZSZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRHETŐSÉG TEKINTETÉBEN
— Szolgáltatásokkal és egyéb intézkedésekkel biztosítani kell a társadalmi kirekesztés által sújtott csoportok számára az oktatáshoz, az igazságszolgáltatáshoz, egyéb köz- és magánszolgáltatásokhoz^ — pl. kultúra, sport és szabadidő — való hozzáférést
— Lehetővé kell tenni a tudás alapú társadalom és az^ új információs és kommunikációs technológiák által teremtettlehetőségek kihasználását annak érdekében, hogy senki se rekesztődjön ki ezekből a lehetőségekből, különös tekintettel a fogyatékossággal élő emberekre.
— Fontos az egész éieten át tartó tanuiás lehetőségeinek megteremtése a szegénység és a kirekesztés kockázatainak kitett társadalmi csoportok számára, valamint olyan integrált megoldások
16
CÉLKITŰZÉSEK
kidolgozása, amely megelőzi és csökkenti az iskolai lemorzsolódást, valamint az oktatási hátrányokat.
Beruházásokkal kell javítani a közszolgáltatások hozzáférhetőségét és minőségét a szociális ellátások/szolgáltatások, a közlekedés, a lakás, valamint az egészségügy területén.
A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem fontos társadalompolitikai elve a munkaerő-piaci, az oktatási, a szociális, valamint a társadalmi esélyegyenlőséget szolgáló egyéb közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés biztosítása, minőségük javítása, valamint fenntarthatóságuk biztosítása. Ennek jegyében kiemelt cél a közszolgáltatások területén:
2.2.1. Esélyteremtő közszolgáltatások megteremtése
A szociális ellátórendszer területén a lakókörnyezetben történő komplex segítségnyújtással, a szolgáltatást igénybevevők önálló életvitelének és készségeinek erősítésével, önkéntesek és segítő közösségek bevonásával, a szolgáltatásokat igénybe vevők jogainak fokozott védelmével, az intézmények és szolgáltatások biztonságos működési feltételeinek megteremtésével, valamint a tervezésen alapuló szolgáltatás-fejlesztéssel.
Az oktatási rendszerben az óvodai neveléshez való hozzáférés kiterjesztésével a hátrányos helyzetű gyermekcsoportok körében, az oktatásban jelentkező hátrányos megkülönböztetés felszámolásával, a roma, a hátrányos helyzetű tanulók, a fogyatékos és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjával, a hátrányos helyzetű gyermekek többlettámogatásával, a pedagógusok komplex felzárkóztató programokra való felkészítésével.
Az egészségügy területén a hátrányos helyzetű rétegek speciális szükségleteit szem előtt tartó prevenciós programok indításával, a szolgáltatások fejlesztésével és a hozzáférés javításával.
Az e-esélyegyenlőség területén a számítógép használathoz és az Internethez való hozzáférés javításával, kiemelten a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében.
A kultúra és a sport területén a kultúra integrációs szerepének erősítésével, a könyvtárak, a múzeumok, a közművelődési színterek hozzáférésének javításával, sportcentrumok, szabadidős lehetőségekhez való jobb hozzáférés biztosításával.
2.2.2. Területi egyenlőtlenségek csökkentése
A hozzáférés területi egyenlőtlenségeinek javítása a foglalkoztatás, az egészségügyi, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások területén.
2.2.3. Hozzáférhető szolgáltatási környezet biztosítása
Fizikai és kommunikációs hozzáférhetőséggel, mind a középületek és közszolgáltatások, mind bizonyos magánszolgáltatások (turizmus, sport) tekintetében.
2.2.4. A diszkriminációs gyakorlatok csökkentése
Az oktatás területén anti-diszkriminációs intézkedésekkel, az egészségügyi, a szociális és a gyermekvédelmi ellátórendszerben a szolgáltatásokat/ellátásokat igénybe vevők jogorvoslati lehetőségeinek bővítésével, a beteg-, ellátott- és gyermekjogi képviselőkkel, az egyenlő bánásmód törvényi szabályozásával.
17
CÉLKITŰZÉSEK
CÉLKITŰZÉSEK A KÖZSZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN
A szociális alapellátások szükségletekhez mért hozzáférhetőségének folyamatos javítása, 2006-ig 10%-os kapacitásbővítés a házi segítségnyújtás terén.
A roma gyermekek esélyeinek növelése integrált oktatásuk folyamatos bővítésével. A fogyatékos és a sajátos nevelési igényű tanulók számára a képességeiknek és személyiségüknek legjobban megfelelő oktatási formák biztosítása.
A 22 éves korú népesség körében a felső-középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 88%-ra való növelése.
2012-re a születéskor várható élettartam három évvel (férfiaknál 71, nőknél 79 évre) való meghosszabbodása. A három leghátrányosabb régióban a korai halálozások arnyának 10%-os csökkentése 2008-ra.
2006-ra a teljes lakosság körében a PC használat 50%-ra, az Internet-használat 40%-ra való emelése. A hátrányos helyzetű csoportok hasonló mutatóinak közelítése az országos átlaghoz.
2012-re minden településen mindenki számára hozzáférhető közművelődési színtér kialakítása.
2.3. A szegénység, a tartós- és mélyszegénység csökkentése
Ösztönző segélyezési rendszer, általános megélhetési minimum. A lakhatás biztonságának növelése. A hajléktalanság mérséklése.
A SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEI A SZEGÉNYSÉG, A TARTÓS- ÉS MÉLYSZEGÉNYSÉG CSÖKKENTÉSE TEKINTETÉBEN
— Garantálni kell mindenki számára az emberhez méltó élethez szükséges források, erőforrások biztosítását.
— Ki kell dolgozni olyan szakpolitikákat, amelyek képesek megakadályozni élethelyzeti válságok társadalmi kirekesztéshez vezetését, pl. az eladósodást, vagy a hajléktalanság kialakulását.
A legveszélyeztetettebb csoportok segítése, a tartós- és mélyszegénység csökkentése, valamint az elszegényedés megállítása közvetlen és célzott erőfeszítéseket követel. Ennek érdekében szükséges:
2.3.1. Ösztönző és célzottabb segélyezés, általános megélhetési minimum kidolgozása
Kiemelten (a) a gyakran zárványszerű szegénységben élők, (b) a tartósan munkanélküliek és családtagjaik, (c) az egyedül élő időskorúak, (d) a fogyatékossággal, illetve tartós egészségkárosodással élők, (e) a lakásukat, otthonukat elvesztő családok, (f) a mentális segítségre szoruló személyek és (g) a diszkrimináció által sújtottak tekintetében. A segélyezési rendszer modernizációjával: szociális minimum, és aktív korú jövedelmi szegénységben élő családok általános megélhetési támogatásának kidolgozásával. A legnehezebb helyzetben élők részére egyes pénzbeli ellátások kiegészítése, emelt összegű változatuk megteremtésével.
18
CÉLKITŰZÉSEK
CÉL^KITŰZÉSEK A SZEGÉNYSÉG MÉRSÉ^KLÉSE ÉRDE^KÉBEN A szociális törvénykezés felülvizsgálata és modernizációja. A pénzbeli ellátások új vetítési alapjaként a szociális minimum kidolgozása. A segélyezési rendszer korrekciójaként általános megélhetési támogatás bevezetése. Egyes pénzbeli támogatások összegének emelése.
A lakosság eladósodottságának (visszafizetési hátralékok) jelentős csökkentése 2006-ra. A bérlakások arányának 15%-ra való növelése 15 év alatt.
Az utcán élő hajléktalan emberek számának csökkentése, integrációs lehetőségeik bővítése.
2.4. Beruházás a jövőbe: a gyermekek jól-létének biztosítása
A családtámogatások, valamint a családokat és gyermekeket segítő személyes szolgáltatások B fejlesztése. Esélyteremtő oktatás. Gyermeki jogok védelme.
A SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM ERURÓAPI UNIÓS IRÁNYELVEI A GYERMEKEK JÓL-LÉTÉNEK BIZTOSÍTÁSA TEKINTETÉBEN
A családi szolidaritást erősítését elősegítő intézkedések érvényesítése
A gyermekek jogainak széleskörű garantálása
A gyermekek társadalmi kirekesztésének megszüntetése felé tett lépések fontossága, a gyermekek számára minden lehetőség biztosítása a sikeres társadalmi integráció érdekében.
A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a családjukból kiemelt gyermekek integrációja kulcsfontosságú a szegénység és a kirekesztődés újratermelődési folyamatainak megállításában. A gyermekszegénység magas aránya kiemelt erőfeszítéseket követel a gyermeket nevelő családok jövedelemteremtő képessége és anyagi biztonsága, a gyermekek korai iskolai esélyeinek javítása, a gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a családokat segítő-támogató szolgáltatások fejlesztése területén
19
2.3.2. A lakhatás biztonságának növelése
Az (a) eladósodás mérséklésével, (b) telepfelszámolási programokkal (c) a bérlakások arányának növelésével, (d) az otthonteremtés és megtartás támogatásával.
2.3.3. A hajléktalanság mérséklése
Az utcán élő hajléktalan egyének és családok számának csökkentésével, a hajléktalan emberek integrációs lehetőségeinek bővítésével.
CÉLKITŰZÉSEK
CÉL^KITŰZÉSEK A GYERME^KSZEGÉNYSÉG CSÖ^K^KEN^SÉRE
A mélyszegénységben élő gyermekek helyzetének javítása a pénzbeli és természetben nyújtott ellátások kiterjesztésével.
A jogvédelmet, esélyegyenlőséget garantáló intézmények bevezetése.
Hátrányos helyzetű, főleg roma lakosságú kistérségekben óvodai férőhelyek bővítése, és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése.
A 40 ezer főnél nagyobb lélekszámú településeken gyermekjóléti központok kialakítása (2005-től)
2.5. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem érvényesítése minden területen
Kiemelt figyelem egyes csoportokra: roma népesség, fogyatékossággal élő emberek, nők, idős emberek. Ágazatok és igazgatási szintek közötti együttműködés, összehangolt tervezés — koordináció a ^ strukturális alapokkal. Civil társadalom bevonása. ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
A SZEGÉNYSÉG ÉS A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM EU-S IRÁNYELVEI A SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM MINDEN TERÜLETEN TÖRTÉNŐ FIGYELEMBEVÉTELÉNEK TEKINTETÉBEN
— AÁtfogó akciók kidolgozása a társadalmi kirekesztés által érintett területeken
20
2.4.1. A családok számára nyújtott pénzbeli és természetbeli ellátások biztosítása, a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások bővítése
A gyermekek napközbeni ellátásainak, bölcsődei férőhelyek számának bővítésével, a gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztésével, a szülők munkaerő-piacra való visszatérésének támogatásával. A családokra és gyermekekre irányuló pénzbeli ellátások kiterjesztésével, az egyszülős családok kiemelt támogatásával, ingyenes, illetve kedvezményes gyermekétkeztetés biztosításával.
2.4.2. Esélyteremtő oktatási rendszer
A diszkriminációs, az indokolatlan szegregációs iskolai gyakorlatok elleni küzdelemmel, a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyeit növelő intézkedésekkel, a szakképzésben illetve a közoktatásban jelentkező iskolai lemorzsolódást csökkentő; és a felsőoktatásba való bejutást elősegítő programokkal. Óvodai férőhelyek és alapfokú oktatási-nevelési intézmények fejlesztése különös tekintettel a hátrányos helyzetű és roma gyermekekre.
2.4.3. A gyermeki jogok fokozott védelme
A Gyermeki jogok miniszteri biztosa intézményének bevezetésével, a gyermekbántalmazás elleni küzdelemmel, gyermekjogi képviselők alkalmazásával.
CÉLKIT Ű ZÉSEK
— Minden érintett - legyen az nemzeti, regionális, vagy helyi — szervezet mobilizálása a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben, figyelemmel a szervezet kompetenciájára.
— Megfelelő koordinációs struktúrák és gyakorlatok kialakítása
Magyarországon a társadalmi kirekesztés, a társadalmi befogadás, de mondhatni az esélyegyenlőség elve is relatíve új fogalomként kezdett meghonosodni a politikai, szakmapolitikai, társadalmi gondolkodásban. A 'mainstreaming' elvének kihangsúlyozása a magyar kontextusban annak érvényesítését jelenti, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem nem csak a szociális ellátórendszerek szűken értelmezett feladata, hanem egy olyan általánosan érvényesítendő szempont, amely a szakpolitika minden területén, valamint minden lehetséges igazgatási (regionális, megyei, kistérségi, és helyi) szinten érvényesítendő. Ez jogszabályi felülvizsgálatot, integrált programokat, komplex szolgáltatásokat, illetve az ezek hatásosságát mérni képes adatgyűjtést, statisztikai rendszereket kíván meg.
2.5.1. A roma népesség hátrányos helyzetének figyelembevétele minden területen
Átfogó foglalkoztatási, képzési, lakhatási, egészségügyi, igazságügyi, kulturális és antidiszkriminációs intézkedésekkel, a roma népesség társadalmi integrációját elősegítő 2004-2006-ra szóló középtávú intézkedés-csomag megvalósításával, közvélemény-formáló kampányokkal, képzésekkel.
2.5.2. A fogyatékossággal élők helyzetének figyelembevétele minden területen
Fizikai és információs hozzáférhetőség biztosításával, a foglalkoztatási lehetőségek javításával, oktatási, felsőoktatási esélyteremtő programokkal, valamint szociális és egészségügyi szolgáltatások biztosításával, társadalmi tudatformálással, a civil szervezetek bevonásával a döntéshozatalba.
2.5.3. A nők speciális szempontjainak figyelembe vétele minden szakmapolitikai területen
A nők foglalkoztatási esélyeinek javításával, a családi szolidaritás növelésével, a családi és munkavállalás kötelezettségek összeegyeztetésének megkönnyítésével, a nők elleni erőszak visszaszorításával, a társadalmi közéletben való részvételük növelésével, nemekre bontott adatgyűjtések körének bővítése.
2.5.4. Aktív és méltó öregkor biztosítása
Az idős emberek aktív életének és széleskörű társadalmi részvételének segítésével; idősbarát fizikai és társadalmi környezet megteremtésével, a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosításával; a társadalom időskorhoz kapcsolódó attitűdjének formálásával, a generációk közötti szolidaritás erősítésével.
2.5.5. Ágazatok és igazgatási szintek közötti együttműködés
A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem szempontjainak érvényesítésével a kormányzásban, a különböző ágazatok és igazgatási szintek mindennapi munkájában, a jogalkotói, a jogalkalmazási, valamint tervezési folyamatokban; a decentralizációs és regionalizációs folyamatok erősítésével; a szinergiák biztosítása a nemzeti cselekvési terv, valamint a 2004-2006-os Strukturális Alapok végrehajtásának és a második Nemzeti Fejlesztési Terv (20072013) tervezésének koordinációjával.
2.5.6. Civil társadalom bevonása
A társadalmi párbeszéd előmozdításával, a civil társadalom erősítésével, részvételük biztosításával a döntés-előkészítő és döntési folyamatokban; a civil szektor megerősítése annak
21
CÉLKITŰZÉSEK
22
érdekében, hogy a civil szervezetek a társadalmi szolidaritás, a diszkrimináció elleni küzdelem, és az esélyegyenlőség színtereivé váljanak.
CÉL^KITŰZÉSEK A TÁRSADALMI ^KIRE^KESZTÉS ELLENI KÜZDELEM, MINT HORIZONTÁLIS ELV
ÉRVÉNYESÍTÉSE ^KAPCSÁN
A roma népesség társadalmi kirekesztettségének jelentős csökkentése.
A fizikai és információs hozzáférhetőséget szolgáló programok folytatása.
Helyi és regionális szociálpolitikai kerekasztalok létrehozása, valamint területi szintű Szociálpolitikai Tanácsok kialakítása az ország 7 régiójában és minden megyéjében.
A menekültek és szubszidiárius védelemben részesülők halmozottan hátrányos helyzetének komplex kezelése.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
3
Szakmapolitikai intézkedések
A foglalkoztatásban való részvétei megkönnyítése. A forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz, való . hozzáférés. A legveszélyeztetettebbek segítése. Sajátos élethelyzetű csoportok támogatása.
3.1. A foglalkoztatásban való részvétel megkönnyítése
foglalkoztatás elősegítése a hátrányos helyzetű csoportok részére. Képzési intézkedések és egész, 1 életen át tartó tanulás. A munkahely és a családi élet összeegyeztetése.
A magyar foglalkoztatáspolitika, összhangban az európai foglalkoztatási stratégiával, a következő három átfogó és egymást kölcsönösen megerősítő intézkedésre épül:
— teljes foglalkoztatás,
— a munka minőségének javítása és a termelékenység növelése,
— a társadalmi kohézió erősítése és a befogadás elősegítése.
Az alacsony foglalkoztatás korlátozza a gazdaság növekedését, alkalmazkodóképességét, szűk korlátok között tartja az államháztartás bevételeit, miközben növeli a terheit, korlátozza az adóterhek tartós mérséklésének lehetőségét, fokozza a társadalmi kirekesztődés kockázatát.
CÉL^KITŰZÉS: Magyarországon a foglalkoztatási ráta érje el:
— az összes foglalkoztatottra vonatkozóan 2006-ra az 59%-ot, 2010-re a 63%-ot,
— a nők esetében 2006-ra az 53%-ot, 2010-re az 57%-ot.
— a férfiak esetében 2006-ra a 64,5 %-ot, és 2010-re a 69%-ot.
Az elmúlt években a Kormány jelentős erőfeszítéseket tett a gazdasági növekedés érdekében, illetve a fenntartható fejlődés pénzügyi és jogi feltételeinek megteremtésére. A foglalkoztatás növelése érdekében elengedhetetlen új munkahelyek teremtése, a tőke beáramlásának ösztönzése, valamint a kis-és középvállalkozások támogatása.
23
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
24
A magyar gazdaság hosszú távú versenyképességének javulásában kiemelt szerepe van a működőtőkebefektetések ösztönzésének, az így megvalósuló beruházásoknak. A hazai befektetésösztönző-rendszer továbbfejlesztését a kormányzat elsősorban az adórendszer versenyképességet ösztönző jellegének erősítésével; a támogatási rendszer egyes elemeinek módosításával; befektetőbarát eljárás-, intézmény-és szervezetrendszer fejlesztésével; a munkaerő versenyképességének javításával; valamint a beruházások infrastrukturális feltételeinek javításával kívánja elérni. A Nemzeti Fejlesztés Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának (továbbiakban: GVOP) beruházás-ösztönzés prioritása az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének támogatásán keresztül járul hozzá jelentősen a foglalkoztatás bővítéséhez. A prioritás által támogatott üzleti infrastruktúrafejlesztés és a pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás a versenyképesség javításával közvetett módon segíti a foglalkoztatás növelését.
2002-ben indult a kis- és középvállalkozások középtávú fejlesztési programja, a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program, amely a vállalkozások méretnagyságának növekedését, a vállalati kooperáció és hálózati kapcsolatok kialakítását helyezi előtérbe. A program keretében a kis- és középvállalkozásokat komplex támogatási eszközrendszer segíti, amelyben helyet kapnak a beruházási adókedvezmények, a kis- és középvállalkozások pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutását segítő finanszírozási konstrukciók, valamint a versenyképesség fokozását segítő pályázati támogatások. A foglalkoztatás bővítés ösztönzése érdekében a Gazdasági Versenyképességi Operatív Programjának (GVOP) keretében 2004-től lehetőség nyílik a kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztésére, az együttműködő vállalkozások közös célú beruházására és fejlesztésére.
Az elmúlt években már történtek jelentős intézkedések az alacsony bérű munkák adóterheinek csökkentése és a tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációját elősegítő jogi és pénzügyi környezet megteremtése érdekében. Így a minimálbér, és az annál kisebb jövedelmek személyi jövedelemadó-terhe 0%-ra csökkent. Az egyösszegű egészségügyi hozzájárulás összege általánosan is csökkent, és egyes munkavállalói csoportok (GYES, GYET és ápolási díj mellett részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók) foglalkoztatása esetén a munkaadó a teljes összeg megfizetése alól mentesül. A foglalkoztatás bővítésére gyakorolt kedvező hatások tapasztalatai alapján az elkövetkező években tovább folytatódik az alacsony béreket terhelő elvonási kulcsok csökkentése, különös prioritást adva a munkába állás első időszakában szerzett munkajövedelmeket sújtó elvonások lehetőségek szerinti csökkentésének.
A foglalkoztatási szint emelésére irányuló intézkedéseknek - figyelembe véve a munkanélküliség viszonylag alacsony szintjét - a munkanélküliek mellett az inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérésének támogatását is szolgálniuk kell. Az aktív foglalkoztatáspolitika eszközeinek fejlesztésével arra kell törekedni, hogy azoknak az embereknek a munkaerőpiacra való belépését is eredményesen segítsék elő, akik már hosszabb ideje nem vesznek részt a munkaerőpiacon, munkanélküliségük tartóssága vagy inaktivitás miatt. Ehhez az aktív munkaerő-piaci eszközök hatékonyságát és a foglalkoztatási szolgáltatások minőségét egyaránt javítani kell.
A magyar foglalkoztatáspolitika operatív feladatait az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) látja el, amely a Foglalkoztatási Hivatalból, a fővárosi és a 19 megyei munkaügyi központból és az ezekhez tartozó 174 helyi kirendeltségekből, valamint a kilenc regionális képző központból áll. Az aktív munkaerő-piaci eszközök és az ÁFSZ működéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása a munkaadói és a munkavállalói járulékokból képződő Munkaerő-piaci Alapon keresztül történik. Az ÁFSZ modernizációjára kerül sor 2004-2006 között az Európai Szociális Alapból (ESZA) támogatott Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (továbbiakban: HEF OP) keretében. Az intézkedés a foglalkoztathatóságot fejlesztő szolgáltatások célzottabb alkalmazását és a munkaközvetítés eredményességét egyaránt javítani fogja.
Az ÁFSZ mellett az önkormányzatok is szerepet játszanak egyes, a munkanélküliség kezelésére irányuló támogatási rendszerek működtetésében, elsősorban a közfoglalkoztatás szervezésében.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
10 ÁFSZ 2002. évi monitoring adatai alapján
25
Azokat a munkanélkülieket és inaktívakat, akik nem állnak kapcsolatban az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal, leginkább a nem állami szervezetek tudják elérni. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) több mint tíz éve támogat olyan kísérleti programokat, amelyek a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci részvételét segítik célcsoport-specifikus eszközökkel. Ezen programok keretében számos olyan módszert kidolgoztak, amelyek hatékonynak bizonyultak a munkaerőpiacra való belépés segítésében. A programok a képzés, a foglalkoztatás, a munkaerő-piaci szolgáltatások és a pszicho-szociális támogató szolgáltatások elemeiből építkeznek, a célcsoportok és az egyes résztvevők szükségleteihez igazodva. Ezek a programok 2004-2006 között tovább folytatódnak.
3.1.1. A foglalkoztatás elősegítése a hátrányos helyzetű csoportok számára, aktív munkaerő-piaci eszközök
A társadalmi kirekesztődés egyik központi eleme a bizonytalan munkaerő-piaci pozíció és a munkaerőpiacról való tartós kiszorulás: a tartós munkanélküliség vagy inaktivitás. Magyarországon egyes társadalmi csoportok, elsősorban a roma és a megváltozott munkaképességű emberek különösen érintettek a munkaerő-piaci hátrányok által, illetve esetükben a hátrányok gyakran halmozottan jelentkeznek.
Aktív munkaerő-piaci eszközök
A '90-es évek végén a munkanélküliség csökkenésével és a munkanélküliség jellegének megváltozásával a tartós munkanélküliség kezelése vált egyre nagyobb kihívássá, amely új megközelítéseket tett szükségessé az aktív eszközök alkalmazásában.
A foglalkoztatást elősegítő támogatásokat (felnőttképzés, bértámogatás, vállalkozóvá válást segítő támogatás) évről-évre havi átlagban mintegy 80-100 ezer fő veszi igénybe. A bértámogatással foglalkoztatott munkavállalók átlagosan 63%-át véglegesítették a munkaadók, míg a pályakezdők, munkatapasztalat-szerző támogatásból kikerülő fiataloknál ez az arány 66,9%.10
A tartós munkanélküliség leküzdéséhez a munkaügyi központok integrált munkaerő-piaci programokat indítanak, amelyek az egymásra épülő aktív munkaerő-piaci szolgáltatások és támogatások alkalmazásával a hátrányos helyzetűek különféle csoportjainak munkaerő-piaci reintegrációját szolgálják. 2002-2003-ban 39 integrált munkaerő-piaci program indult a fővárosi és a megyei munkaügyi központokban, amelyekben a szolgáltatások, a képzés és a támogatott foglalkoztatás együttes alkalmazásával 3950 fő elhelyezkedése várható. A 2004-ben elkezdett programok keretében várhatóan 3500 munkanélküli személy képzése és foglalkoztatása valósul meg. Az integrált munkaerőpiaci programok körében növekvő mértékben valósul meg a munkaerőpiacról hosszú ideje távol lévő inaktív csoportok munkába állását segítő munkaerő-piaci mentor szolgáltatás.
A leghátrányosabb helyzetű munkaerő-piaci csoportok foglalkoztatásának eszközei a közhasznú foglalkoztatás változatos formái: pl. településen belüli kommunális és intézmény-fenntartási feladatok ellátása, önkormányzati bérlakás-építés, szociális alapellátások elvégzése, egyéb önkormányzati, kistérségi, közfeladatok ellátása. A közhasznú foglalkoztatás célja a leginkább kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetben lévő személyek foglalkoztathatóságának fenntartása átmeneti munkalehetőség biztosításával. E programok kiemelt figyelmet szentelnek a tartósan munkanélkülieknek, és elsősorban a romáknak. A hátrányos helyzetűek átmeneti foglalkoztatásának biztosítására a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium minden évben, így 2004-2006 között is közmunkapályázatokat hirdet meg.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
CÉLKITŰZÉS: A tartósan munkanélküliek aránya 2006-ra 2,2%-ra csökkenjen.
2006-ra elérni, hogy munkanélküliek minél nagyobb hányadának — mielőtt a munkanélkülisége elérné az egy évet — felajánlásra kerüljön egy újrakezdési vagy legalább átmeneti foglalkoztatási lehetőség.
Roma népesség
A roma népesség foglalkoztatottsági mutatói rendkívül rosszak. Munkaerő-piaci hátrányaik kialakulásában szerepe van az alacsony iskolai végzettségnek és szakképzetlenségnek, a települési hátrányoknak és a munkáltatók részéről tapasztalható diszkriminációnak is. A hátrányos helyzetű csoportok, kiemelten a romák munkaerő-piaci helyzetének javítását számos kezdeményezés célozza: a munkaügyi szervezet által működtetett munkaerő-piaci programok és szolgáltatások, PHARE programok, 2004-től a Strukturális Alapok által támogatott programok, valamint az EQUAL Közösségi Kezdeményezés. Emellett a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretein belül már 2003-ban is a roma vállalkozások számára külön pályázati felhívás került kiírásra.
A roma emberek foglalkoztatási programokban való részvételének érdekében évek óta kialakult gyakorlat roma referensek, mentorok, foglalkoztatás-szervezők alkalmazása a munkaügyi központokban és a programok irányításában.
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEF OP) egyik prioritása a társadalmi összetartozás elősegítése, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés megelőzése és leküzdése a munkaerő-piacra való belépés, a foglalkoztatás segítségével. Az újonnan induló programok többsége, így az ESZA támogatásával megvalósuló intézkedések is, a roma népesség társadalmi befogadásának előmozdítását horizontális szempontként kezeli. Ezért az itt bemutatott intézkedések a hátrányos helyzet kialakulását okozó tényezők (alacsony iskolai végzettség, települési hátrány, stb.) befolyásolásával valamennyi hátrányos helyzetű csoportra vonatkoznak, ám ezen belüli részaránya miatt a roma népesség kiemelt figyelmet kap.
A hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása, különös tekintettel a roma népességre elnevezésű intézkedés olyan projekteket támogat, melyek a képzés, a munkaerő-piaci szolgáltatások és a pszicho-szociális támogatások elemeit ötvözve nyújtanak személyre szabott támogatást a hátrányos helyzetű embereknek. Az intézkedés célcsoportja az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező hátrányos helyzetű emberek, különös tekintettel a romákra, megváltozott munkaképességű emberekre, büntetőeljárásban terheltnek minősülő személyekre, lemorzsolódó fiatalokra, 45 év felettiekre, illetve gyógyult szenvedélybetegekre. A programba 2008-ig mintegy 8000fő bevonására kerül sor.
A Regionális Fejlesztési Operatív Program (továbbiakban: ROP) Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása intézkedés keretében a négy leghátrányosabb helyzetű magyarországi régióban lehetőség nyílik helyi foglalkoztatási stratégiák kidolgozására, valamint a szociális gazdaságban megvalósuló foglalkoztatási projektek támogatására. A foglalkoztatási komponens célcsoportjai a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, inaktív vagy tartósan munkanélküli emberek. A programba évente 1014 ezer személyt bevonására kerül sor.
A magyar EQUAL Közösségi Kezdeményezés olyan innovatív megközelítések és módszerek kidolgozását és elterjesztését támogatja, amelyek hozzájárulnak a munkaerőpiachoz kapcsolódó diszkrimináció és egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. A program keretében kidolgozásra kerülő új módszerek és bevált gyakorlatok hosszabb távon is formálni fogják a hazai foglalkoztatáspolitikát, bővítik annak eszköztárát.
26
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
Megváltozott munkaképességű emberek
A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci jelenléte marginális: az elhelyezkedési lehetőségeket korlátozza a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó intézmények és a fogadó munkahelyek akadálymentesítésének alacsony szintje, valamint a munkaadói oldal nem megfelelő fogadókészsége. A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci integrációjának további gyakori akadálya a piacképes, korszerű szaktudás, szakképzettség hiánya.
Ezért az állam ösztönzi (adókedvezményekkel, foglalkoztatási és munkahely-teremtési támogatással) a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását. Emellett, az ÁFSZ kiemelt figyelmet fordít a megváltozott munkaképességű emberek állásközvetítésére. Minden munkaügyi központban háromfős rehabilitációs csoport segíti a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését. Jelenleg 16 munkaügyi központban működik Rehabilitációs Információs Centrum (RIC), ahol komplex szolgáltatásokat vehetnek igénybe az érintettek, további négy megyében pedig 2004 folyamán kerülnek kialakításra.
A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium 2004 és 2006 között továbbra is folytatja a már működő és folyamatosan bővülő szolgáltatások, modellprogramok támogatását az alábbi területeken:
— Az információ és a szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása az ÁFSZ intézményeinek bevonásával, a RIC bővítése;
— Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása a non-profit szervezetek bevonásával;
— Az ÁFSZ és a rehabilitációs intézmények munkatársainak képzése, munkaerő-piaci integrációs szolgáltatások nyújtására való felkészítésük;
— Foglakoztatási rehabilitációs kutatócsoport létrehozása;
— Kiemelt állami támogatásban részesülő munkaadók - elsősorban a célszervezetek -támogatása, működésük korszerűsítése
2003-ban megkezdődött a megváltozott munkaképességűek támogatási rendszerének felülvizsgálata. Ennek egyik első lépéseként a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának ösztönzése érdekében háromszorosára emelkedett a munkaadókat terhelő rehabilitációs hozzájárulás összege, valamint duplájára emelkedett az egyéni vállalkozókat, az őstermelőket és a 20 főnél kisebb foglalkoztatókat megillető adóalap-csökkentési kedvezmény.
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását elősegítő „befogadó" munkahelyi gyakorlatok kialakításában, a célszervezetek új funkciókkal történő kibővítésében fontos szerepe lesz az EQUAL Közösségi Kezdeményezésnek is.
3.1.2. Képzés, egész életen át tartó tanulás
A foglalkoztathatóság javítására irányuló képzési intézkedések elsősorban munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportokat céloznak. Az elbocsátással fenyegetett munkavállalók preventív jellegű tovább- és átképzése az ún. folyamatos szakmai képzés keretében, valamint a munkanélküliek reaktív jellegű munkaerő-piaci képzése egyaránt ebbe a körbe tartozik.
A HEF OP intézkedéseinek többségében a hátrányos helyzetű csoportok szempontjai prioritást élveznek. A munkanélküliség megelőzését és kezelését szolgáló intézkedés elsősorban korai iskolaelhagyók, fiatal, tartós és idős munkanélküliek képzését jelenti. Ennek keretében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat olyan képzéseket szervez, amelyek figyelembe veszik a célcsoportok speciális igényeit, továbbá tanácsadással és pályaorientációval egészülnek ki. Az információs és kommunikációs
27
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
28
technológiákkal kapcsolatos készségek és ismeretek fejlesztése mindegyik képzésben kiemelten szerepel.
Az egész életen át tartó tanulás alapfeltétele a tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megléte. Ezt segíti a HEF OP Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztése intézkedése, melynek keretében olyan képzések megvalósítása történik, amelyek az alapkészségek elsajátítását teszik lehetővé. Az intézkedés keretében az oktatási intézmények támogatása történik a kompetencia alapú tanítási programok alkalmazása érdekében, másrészt a pedagógusok felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira.
A HEF OP támogatásával kísérlet történik a közművelődési intézmények felnőttképzésbe való bevonására. Az intézkedés célja, hogy a közművelődési intézmények felnőttképzési helyekké váljanak, aminek révén a helyi igényeknek megfelelő képzési kínálat jöhet létre a rossz ellátottságú, hátrányos helyzetű területeken. Az intézkedés módszertani komponense olyan felnőttképzési módszerek kifejlesztését kívánja támogatni, amelyek alkalmazkodnak a hátrányos helyzetű csoportok különleges igényeihez.
A 2004-től induló EQUAL program Az egész életen át tartó tanulás támogatása és befogadó munkahelyi gyakorlatok kialakítása prioritása keretében különösen a romák, az alacsony iskolai végzettségűek, az idős munkavállalók és a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztathatóságát javító képzésekre kerül sor. Ennek során többek között az alapkészségek fejlesztése, új technológiák, eljárások alkalmazásához kapcsolódó képzések vagy információs és kommunikációs technológiák használatához kapcsolódó ismeretek fejlesztése valósul meg.
A versenyképes munkaerő megteremtése érdekében biztosítani kell, hogy minden középfokú iskolába járó diák ingyen tehessen szert legalább egy idegen nyelven középfokú nyelvvizsgára, az Európai Számítógép Kezelői Jogosítványra (ECDL) és gépkocsivezetői engedélyre. Ezért 2006-ig kidolgozásra kerül az idegennyelv-oktatás fejlesztésének programja, amely biztosítja, hogy minden diák legalább egy nyelvből eredményes közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tehessen, valamint minden iskolában biztosítják a számítógépes ellátottságot és az Internet hozzáférést.
A felnőtt lakosság képzésben való részvétele - annak ellenére, hogy 2003-ban 3,2%-ról 6%-ra (330 ezer főre), mintegy duplájára növekedett - nagymértékben elmarad az Európai Unió 2010-re szóló 12,5%-os célkitűzésétől. A felnőttképzés ösztönzéséhez jelentősen hozzájárulnak a felnőttképzési törvényben deklarált támogatások: a 2003-ban bevezetett felnőttképzési normatív állami támogatás, valamint a felnőttképzésben résztvevőket megillető személyi jövedelemadó-kedvezmény (mértéke a képzési díj 30
%-a).
Magyarországon a szakképzés struktúrája nem tudott kellő gyorsasággal és rugalmassággal alkalmazkodni a munkaerőpiac igényeihez. Ez gátolja a foglalkoztatás bővülését. Annak érdekében, hogy a képesítések jobban alkalmazkodjanak a munkaerő-piaci igényekhez, 2004-ben elkezdődött az Országos Képzési Jegyzék átalakítása, a munkaadók képviselőinek bevonásával. 2004-2006 között 16 térségi integrált szakképző központ kialakítása történik meg, melyek feladata a helyi munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, gyakorlat-orientált képzési rendszer működését koordinálása és felügyelése.
A foglalkoztathatóság javítása érdekében erőfeszítéseket kell tenni az oktatási rendszerből való lemorzsolódás ellen. A lemorzsolódás elsősorban a szakiskolákban jelentős (30%-os). Ennek csökkentését segíti elő, hogy egy 2004-ben induló program keretében a hátrányos helyzetű fiatalok az alapkompetenciáik javítását célzó képzésben vehetnek részt a szakképzés megkezdése előtt.
A roma fiatalok iskolai lemorzsolódásának csökkentése, oktatásuk eredményességének javítása érdekében több megyében, a munkaügyi központok támogatásával segítő pedagógusok alkalmazására kerül sor tantervi órán kívüli feladatok (felzárkóztatás, korrepetálás, beilleszkedés segítése stb.) ellátására. Hasonló célt szolgál a roma pedellusok és roma szociális segítők alkalmazása is.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
Elterjesztés alatt áll - a fogyatékossággal élő fiatalokat nevelő szakiskolák és a munkaerő-piaci szolgálat együttműködésében zajló - „Munkahelyi gyakorlat" program, amely a speciális szakiskolák tanulói számára a munkatapasztalat szerzést integrált formában teszi lehetővé.
CÉL^KITŰZÉS: A felnőttképzésben résztvevők arányának 2010-re 10%-ra történő emelése.
Az idegennyelv-oktatás fejlesztési programjának kidolgozása 2006-ig
A 2004^2006 között 16 térségi integrált szakképző központ kialakítása.
A szakiskolákban a fiatalok lemorzsolódásának 15%-ra történő csökkentése.
3.1.3. A női foglalkoztatás elősegítése, valamint a családi és a munkahelyi kötelezettségek összeegyeztetése
A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének alapvető feltételei közé tartoznak a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását lehetővé tevő családtámogatási ellátások, az elérhető és megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását segítő szolgáltatások, valamint a családi kötelezettségeket rugalmasabban figyelembe vevő munkaszervezetek és foglalkoztatási formák, elsősorban a részmunkaidő elterjesztése.
A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, gyermek, hozzátartozó gondozása után a munka világába visszatérni kívánó és a 40 év feletti, inaktív, de munkát vállalni szándékozó nők számára kíván munka lehetőséget biztosítani a 2002-ben indult „Esélyegyenlőség megteremtése a munkaerőpiacon" c. PHARE program. A program egyrészt a nők munkaerő-piaci integrációját és re-integrációját támogató EU-tagországi jó gyakorlatok és adaptálhatóságuk megismerését és megvalósítását célozza, másrészt támogatást nyújt munkavállalásra vagy önfoglalkoztatásra felkészítést, valamint kísérleti projektek keretében foglalkoztatást is biztosító programokat végrehajtó szervezetek számára.
A munkaadók támogatása mellett fontosak a nők számára nyújtott szolgáltatások, képzések is. Ezért 2004-től több program is indul a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű nők foglalkoztathatóságának javítására. Négy megyében indítanak a munkaügyi központok integrált munkaerő-piaci programot a munka világába visszatérni kívánó nők támogatására. A HEF OP Nők munkaerő-piaci részvételének elősegítése című intézkedése keretében a 2004-2006-os időszakban jelentős források jutnak a nők munkaerő-piaci (re)integrációját vagy munkaerőpiacon maradását segítő alternatív foglalkoztatási szolgáltatások támogatására, valamint a nők vállalkozóvá válásának előmozdítására.
A családtámogatási rendszer összetevői (családi pótlék, szülési szabadság, GYES, GYED, GYET, adókedvezmény), valamint az ápolási díj biztosítják, hogy a gyermekek vagy idős, beteg hozzátartozók gondozása céljából lehetőség legyen időlegesen kiválni a munkaerőpiacról.
A gyermekgondozási segélyen lévők a gyermek másfél éves kora után, valamint a gyermeknevelési támogatásban részesülők napi 4 órát meg nem haladó időtartamban munkát vállalhatnak. 2003. évtől a gyermekgondozási segélyre való jog a gyermek egyéves kora után a nagyszülőnek is átadható, ezzel lehetővé válik a szülő munkaerőpiacra történő teljes visszatérése. A gyermekgondozással kapcsolatos ellátásokat az anya vagy az apa is igénybe veheti. 2003-tól kezdődően az apákat a gyermek születésekor 5 nap fizetett szabadság illeti meg.
29
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
3.1.4. Az idősebb munkavállalók aktivitásának elősegítése
Magyarországon az 55-64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája jóval alatta marad az uniós átlagnak (2003: 29,0%). Ennek oka elsősorban az idősebb munkavállalók számára kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet, továbbá közrejátszik az alacsony nyugdíjkorhatár, és a korai nyugdíjba vonulási lehetőségek elterjedtsége.
1997-től elkezdődött a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, melynek hatására a férfiaknál 2001-ben már elérte, a nőknél 2009-re éri el a nyugdíjkorhatár a 62 évet. Ennek hatására elindult az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátájának emelkedése. A magyar demográfiai helyzetet figyelembe véve az új egységes nyugdíjkorhatár megfelelőnek minősíthető. 2004-től az idősebbek munkavállalási érdekeltségét és a nyugdíjalap egyenlegét javítja az a szabály, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltött, de a
30
2004-2006 között kiemelt hangsúlyt kap a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése. Jelenleg Magyarországon a 0-3 éves korú gyermekek napközbeni intézményes ellátása a korosztály mintegy a 10%-a számára biztosított. 2005. január 1-től minden 10 000 fő feletti lakosú településen kötelező bölcsőde üzemeltetése. A kistelepüléseken a bölcsőde alternatívája a „családi napközi" lehet, mely 2003-tól állami normatív támogatásban részesül. Ezen intézmények létrehozását 2004-2006 között a HEF OP Társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése című intézkedése jelentős forrásokkal támogatja. Cél, hogy 2007-re 10%-kal növekedjen a 3 éven aluliak ellátásában működő férőhelyek száma. A szolgáltatások fenntarthatósága érdekében 2005-től a bölcsődei normatíva 25%-kal, a 10000 fő alatti településeken a családi napközi normatíva 50%-kal emelkedik.
Kiemelt kormányzati törekvés, hogy az eddiginél jobban támogassa a munkaerőpiacra való visszatérést a 40 év felettiek, illetve azok esetében, akik a gyermekek vagy más hozzátartozók otthoni gondozását követően szeretnének ismét munkát vállalni. Ennek érdekében erősíteni kell a rugalmas foglalkoztatási formák térnyerését. Ezt a célt szolgálja, hogy 2004-től csökkentek a munkáltatók befizetési kötelezettségei (a tételes egészségügyi hozzájárulás esetükben megszűnt) a GYES, GYET, illetve az ápolási díj mellett részmunkaidőben foglalkoztatottak után; valamint új foglalkoztatási támogatás is szolgálja a 14 éven aluli gyermeket nevelő szülők részmunkaidős foglalkoztatását. A távmunka elterjesztése érdekében 2004-ben az Országgyűlés kiegészítette a Munka Törvénykönyvét a távmunkavégzés szabályaival, a személyi jövedelemadóról szóló törvényt pedig a távmunka-végzéshez kapcsolódó költség-elszámolási lehetőségekkel. A távmunkahelyek bővítése jelentősen előmozdítaná a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos családtagot ápolók munkaerő-piaci részvételét, e családok jövedelemszerző képességének javulását is.
A 2004-ben immár ötödször került meghirdetésre a Családbarát Munkahely díj. Három kategóriában -kis-, közép- és nagyvállalat, valamint költségvetési szerv és alapítvány - lehet pályázni a szervezet bevált gyakorlatainak bemutatásával többek között a munkaidő, továbbképzés, gyermekgondozás miatt távol lévő szülőkkel való kapcsolattartás és a gyermekintézmények működtetése területén. A pályázat nyertesei egy éven keresztül jogosultak a „Családbarát Munkahely" embléma használatára. Ezen kívül, a HEF OP is támogatja 2004-2006 között a családbarát munkahelyek elterjesztését szakértői tanácsadás biztosításával az arra pályázó szervezetek részére.
CÉLKITŰZÉS: A gyermekek napközbeni ellátását szolgáló férőhelyek számának 10%-kal történő növelése 2007-ig, és a fenntarthatóságot biztosító finanszírozási feltételek kialakítása.
Rugalmas foglalkoztatási formák térnyerésének erősítése.
Családbarát munkahelyi környezet fejlesztése.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
3.2. A forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése
Biztonságot adó, emberközeli szociális ellátás. Esélynyújtóoktatás. Biztonságos lakhatás. Egészségi hátrányok leküzdése. Hozzáférhető igazságszolgáltatás. Integráló kultúra. Információs társadalom mindenkinek. ^^^^
3.2.1. Biztonságot adó, emberközeli szociális ellátás
Hazánkban a szociális védelem rendszere négy nagy alrendszerből tevődik össze. Ezek a kötelező társadalombiztosítás (nyugdíj- és egészségbiztosítás), a munkanélküliség kezelését szolgáló rendszer, az univerzális családtámogatási rendszer, és a szociális támogatások rendszere. Ez utóbbit a pénzbeli és természetbeni segélyek, illetve a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatási formák alkotják.
A társadalom szociális helyzetére és a szociális védelmi rendszerre vonatkozó, a Kormány részére készített jelentés rögzíti, hogy a szociális ellátó rendszer feladata, hogy a társadalomban felmerülő szociális szükségletekre hatékony választ adjon, biztosítsa a kirekesztődés megelőzését, illetve nyújtson hatékony segítséget a kirekesztettség megszüntetéséhez.
nyugdíjat igénybe nem vevő munkavállalók nyugdíjösszege havi fél százalékkal növekszik, minden a korhatár elérését követő 30 nap ledolgozott idő után. A munkáltatókat ösztönzi az idősebbek felvételére, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulást 50 év feletti, korábban munkanélküliek alkalmazásakor nem kell megfizetni.
Az idősebb korosztályok számára biztosított továbbképzési lehetőségek bővítése kiemelt prioritás. 2003-ban az 50 év feletti népességből alig 20 ezer fő vett részt képzésben, a korosztály 1,5%-a. A munkanélküliek számára szervezett képzések esetén is növelni szükséges az idősebbek részvételét. 2004 és 2006 között az ÁFSZ az ESZA támogatásával központi munkaerő-piaci programot indít, amelynek egyik kiemelt célcsoportja az idősebb munkavállalók. A 45 éven felüliek munkaerő-piaci részvételét munkavégző képességük és szakmai ismereteik megőrzésével, megújításával, valamint megfelelő képzési lehetőségek megteremtésével tervezik támogatni.
A 2004 májusában meghirdetésre kerülő EQUAL program keretében („Az egész életen át tartó tanulás támogatása és a befogadó munkahelyi gyakorlatok kialakítása" c. prioritás) támogatható tevékenység az idősebb munkavállalók munkában maradásának és újrafoglalkoztatásának elősegítése. Ennek során az információs és kommunikációs technológiák használatához kapcsolódó ismeretek és készségek fejlesztését, az új technológiák, eljárások alkalmazásához kapcsolódó képzéseket, az idős emberek egészségi állapotának javítását, ill. a munkavégzésükkel kapcsolatos szolgáltatások biztosítását tervezzük támogatni a kísérleti programot megvalósító szervezeteknél.
CÉL^KITŰZÉS: Az 50 év fölötti munkavállalók fo^alkoztatási rátájának 2006-ig 33%-ra, 2010-ig 37%-ra történő növelése.
31
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
32
A mai helyzetben és a belátható jövőben a szociális ellátórendszer különösen kiemelt feladatának kell tekinteni
- a foglalkoztatáson kívül-rekedtek,
- a lakhatásukban veszélyeztetettek,
- a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek,
- a szociális vagy egészségi állapotuk miatt segítségre szoruló időskorúak,
- a mentálhigiénés támogatásra szoruló személyek,
- a tartósan egészségkárosodottak és a fogyatékossággal élők életfeltételeinek a támogatását.
Ez a támogatás legtöbbször nem valósulhat meg másként, csak a pénzbeli (illetve természetbeni) juttatások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közötti összhang megteremtésével.
Az ellátórendszer helyzetét ma ennek az összhangnak viszonylag alacsony szintje jellemzi. A szociális védelem alrendszerei az indokoltnál sokkal inkább széttagoltak, miközben egyes ellátásokban hiányok mutatkoznak, az ellátásokhoz való hozzáférés tekintetében pedig súlyos egyenlőtlenségek vannak. A segélyezési rendszer egyszerűsítésre szorul. A személyes szolgáltatások intézményrendszerét egyrészt a széttagoltság és a területi egyenlőtlenségek jellemzik, másrészt a finanszírozás teljes elszakadása a szolgáltatásban testet öltő szakmai teljesítménytől, harmadrészt pedig nagy területei aránytalanságok jellemzik, különösen a kistelepüléseken és a leghátrányosabb helyzetű településeken.
Az elkövetkező évek egyik kihívása, hogy megtörténjen a társadalom legszegényebb rétegeit érintő szociális ellátórendszer megújítása, beleértve a pénzbeli ellátások korszerűsítését, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások hozzáigazítását a valós igényekhez, illetve mindezekkel összhangban a szociális igazgatás és finanszírozás átalakítását. A szociális ellátórendszer hosszú távú átalakítását tűzi célul az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által indított, és jelen dokumentum készítésével párhuzamosan futó SZOLID projekt. Ennek keretében kidolgozásra kerül egyrészt egy rövid távú intézkedés-csomag, amely 2005-től tartalmaz intézkedéseket a szegénység további mélyülésének megállítása érdekében. Másrészt középtávon kidolgozásra kerül a szolidaritási törvény koncepciója, amely kerettörvényként az 1993-ban elfogadott szociális törvény helyébe lépne.
A tervezett reform fő irányai:
- A szociális biztonság megalapozása a legszegényebbek számára is;
- A segélyezési rendszer egyes elemeinek racionalizálása;
- A foglalkoztatás elősegítése és támogatása a gyermekek napközbeni ellátásainak kibővítésével;
- A szociális alapellátás feladatainak megosztása a települések és a kistérségek között;
- A szociális igazgatás szakszerűségének és kistérségi szerepének megerősítése.
3.2.1.1. Szociális segélyezés
A szociális védelmi rendszeren belül a segélyezés funkciója a leghátrányosabb helyzetű rétegek részére védelmet nyújtani, az alapvető létszükségleteik kielégítéséhez anyagi forrásokat biztosítani. 2002-ben Magyarországon 1,7 millióan, azaz a lakosság kb. 17%-a részesült valamilyen szociális segélyben. 1998-2002 között azonban mind a segélyben részesültek száma, mind a segélyek reálértéke csökkent.
A szociális tárgyú törvények megújítását célul tűző SZOLID projekt 2005-2006-tól a következő változásokat tervezi bevezetni a segélyezési rendszerben:
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
CÉL^KITŰZÉS: A szociális védelmi rendszer modernizációja. Ennek keretében: a legszegényebbek élethelyzetének javítása a segélyezési rendszer korszerűsítésével, célzottságának, kiszámíthatóságának növelésével.
3.2.1.2. Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások
A szociális szolgáltatások rendszerének jelenlegi legnagyobb kihívása az, hogy a társadalmi hátrányok éppen azokon a településeken halmozódnak, ahol a szociális szolgáltatások is hiányoznak. Valamennyi település számára egyformán előírt törvényi kötelezettség az alapellátás megszervezése, a kistelepülések számára - ami jelenleg az önkormányzatok több mint felét teszi ki - ez azonban nehezen megoldható feladat. A differenciálatlan szabályozás egyúttal alacsony hatékonyságot és magas költségeket eredményez a szolgáltatások megszervezésében. Ebből adódik, hogy egyes településeken még a legelemibb szociális ellátások sem érhetők el, az ellátottsági mutatók pedig összességében igen alacsonyak.
A SZOLID projekt által megfogalmazott reform célkitűzése, hogy olyan személyes szolgáltatásrendszer alakuljon ki az egész ország területén, amely kellően rugalmas a lakosság változó problémáinak kezelésére, biztosítja a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést, és ez által csökkenti a területi egyenlőtlenségekből származó hátrányokat, az egyén szükségleteire szabott megoldásokat képes nyújtani, elősegíti a szociális célú társadalmi ráfordítások igazságosabb elosztását és a helyi társadalom öngondoskodó - önsegítő képességének fejlődését és működését.
A szociális szolgáltatások fejlesztésének tervezett prioritásai 20042006 között:
- az aktivitás megőrzésével az önálló életvitel fenntartásának segítése, a saját lakókörnyezetben történő ellátás, valamint a munkaerőpiacra történő teljes, vagy részleges integráció megvalósítása a rehabilitáció eszközeivel, különösen a fogyatékossággal élők, a pszichiátriai-és szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan emberek esetében;
33
1. A segélyezési rendszert érintő intézkedéscsomagban rendszerértékű változtatás a pénzbeli ellátások új vetítési alapjának, az ún. szociális minimumnak a bevezetése. Ez váltaná fel a jelenleg alkalmazott vetítési alapot, a nyugdíjminimumot, amelynek évenkénti emelését törvényi rendelkezéssel kell garantálni. Az intézkedés legfontosabb célja annak a folyamatnak a megállítása, amelyben rászorulók esnek ki a segélyezettek köréből a segélyezési küszöb relatív elértéktelenedése miatt.
2. A legrosszabb szociális körülmények között élők helyzetének javítása érdekében sor kerül a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek átalakítására, oly módon, hogy a korábban munkanélküliek számára biztosított ellátás kiterjed a munkaképes korú, de munkaelőzménnyel nem bíró és elhelyezkedni nem tudó, jövedelmi szegénységben élőkre.
3. Ugyancsak a segélyezési rendszer korrekciója a legnehezebb helyzetben élők javára néhány ellátás kiegészítése, illetve emelt összegű változatának megteremtése. Idetartozik a fokozott ápolást, gondozást igénylő súlyosan fogyatékos személy ápolását végző emelt összegű ápolási díj, valamint a 75 éven felüliek számára az időskorúak emelt összegű járadéka.
4. Sor kerül a közgyógyellátás ésszerűsítésére, oly módon, hogy a jelenleginél jobban vegye figyelembe a jövedelmi helyzetet és a tényleges gyógyszerigényt.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
- a kifejezetten hátrányos helyzetű térségekben a foglalkoztatás bővítésével - a vidékfejlesztési célokkal összhangban -, a települések, kistérségek megtartó erejének növelése, az infrastrukturális fejlesztés, a foglalkoztathatóság javítása;
- a területi egyenlőtlenségek csökkentése, az ellátásokhoz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférés javítása (pl. a falu- és tanyagondnoki hálózat fejlesztése);
- az ellátások hatékonyabbá és hozzáférhetőbbé tétele bizonyos szolgáltatások kistérségi szintű megszervezésével;
- a szociális igazgatás szakszerűségének és kistérségi szerepének megerősítése;
- a szociális ellátórendszer fejlesztésének kiemelt iránya a közösségi alapú szolgáltatások bővítése.
Tervezés alapú szolgáltatásfejlesztés
A helyi szolgáltatástervezést erősítendő, 2003-tól a legalább 2000 lakosú települési, valamint a megyei önkormányzatok kötelesek szolgáltatástervezési koncepciót készíteni, mely tartalmazza az ellátási kötelezettségek teljesítésének helyzetét, a szolgáltatások, illetve a szükséges speciális ellátási formák biztosításának ütemtervét. A koncepciót - melyet a nem-kormányzati szereplőkkel is véleményeztetni kell - kétévente kell aktualizálni. A megyei önkormányzatok első ízben 2003 végén készítették el koncepcióikat, míg a települési önkormányzatoknak 2004 végéig kell megtenniük ezt. 2003-tól törvényi kötelezettség helyi és megyei szociálpolitikai kerekasztalok létrehozása, melyek a többszektorúságot biztosítják a helyi szociálpolitikai tervezésben. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem és a szociálpolitikai fejlesztések regionális szintű tervezésének megalapozását 2003-tól kísérleti program segíti, amelynek célja regionális tervezési hálózat kialakítása.
Szociális szakemberképzés
A szociális területen mintegy 60 ezer szakember tevékenykedik. A szociális területen dolgozó szakemberek képzését 2004-2006 között támogatja a HEF OP A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével című intézkedés is, amelynek célja, hogy a szakemberek képzésével, valamint intézmény- és ágazatközi együttműködések támogatásával javuljanak az ellátottak rehabilitációs és foglalkoztatási esélyei.
CÉL^KITŰZÉS: Elérhető, mobil, finanszírozható szociális ellátások biztosítása. Ezen belül 2006-ig a házi segítségnyújtásban 10%-os kapacitás-bővítés elérése. Szociális szakemberek továbbképzése, a tervezés alapú interszektorális szolgáltatásfejlesztés erősítése.
3.2.2 Esélyteremtő oktatás
Esélyteremtés az óvodától a diplomáig
A társadalmi kirekesztés megelőzésének hathatós eszköze az oktatási rendszer, mely a toleranciára való nevelés mellett kiemelt szerepet játszik az egyenlő esélyek biztosításában. Az Oktatási Minisztérium ennek érdekében egy egységes, egymásra épülő, az óvodától a diplomáig tartó esélyteremtő rendszer kiépítését kezdte meg, amelynek fő célcsoportjai a hátrányos helyzetű és roma gyermekek.
34
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
35
Mivel az iskolai sikerességet az óvodai nevelés alapozza meg, az esélyteremtő intézkedéseknek is legkorábban itt kell megjelenniük. A roma gyerekek mintegy a 11%-a 5 éves kora után sem jár óvodába, aminek oka elsősorban a drága szolgáltatásokban, valamint a férőhelyek hiányában keresendő. Részvételi arányuk növelése érdekében 2003. szeptemberétől a hátrányos helyzetű gyerekek ingyenesen étkezhetnek az óvodában, emellett a közoktatási törvény módosítása szerint helyhiány miatt nem tagadható meg a hátrányos helyzetű (rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, vagy védelembe vett) gyermekek felvétele óvodába, iskolai napközibe, illetve kollégiumba. A ROP keretében pályázati úton lehetőség nyílik óvodai férőhelybővítésre a hátrányos helyzetű, főként magas arányú roma lakossággal rendelkező kistérségekben, valamint alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztésére.
CÉL^KITŰZÉS: Évente 150-180 intézmény támogatásával az óvodai férőhelyek illetve az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése a hátrányos helyzetű és roma gyermekek magasabb arányú bevonása érdekében.
Integrált oktatás
Az integrációs politika törvényi alapjai az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben kerültek rendezésre 2004. januárjától. A törvény tiltja az ok nélküli elkülönítést az iskolai oktatásban. Ennek keretében a hátrányos helyzetű és roma tanulók oktatásból való lemorzsolódásának megakadályozása, illetve az iskolai szegregációs gyakorlatok mérséklése érdekében 2003. szeptemberétől indult az integrációs oktatás programja az általános iskolák 1. és 5. valamint a szakiskolák 9. évfolyamán. A program keretében bevezetésre került az integrációs felkészítés az érintett évfolyamokon, a többi évfolyamon pedig képesség-kibontakoztató felkészítés indulhatott, állami normatív támogatással.
Az integrációs felkészítés célja a szegregált osztályok felszámolása, az eltérő szociális-gazdasági hátterű gyerekek együttnevelése, valamint olyan differenciált oktatásszervezési, pedagógiai gyakorlatok bevezetése, melyek hozzájárulnak a hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességéhez, ezáltal csökkentik a korai intézményelhagyók számát. Az integrált oktatást folytató intézményeket szakmailag az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) segíti a térségekbe kihelyezett koordinátoraival. Jelenleg 45 bázisintézmény működik a romák által leginkább lakott régiókban. (A program leírását ld. a Jó gyakorlatok között.)
A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának támogatására 2004-2006 között a Strukturális Alapok forrásaiból is lehetőség nyílik. A HEF OP egyik intézkedésének célkitűzései közt szerepel e két célcsoport oktatásában érintett szakemberek képzése, az integrációs oktatással kapcsolatos módszertan kifejlesztése. A pedagógusképzésben bevezethető képzési modulok, szakértői képzések és pedagógus-továbbképzési programcsomagok is kifejlesztésre kerülnek.
CÉL^KITŰZÉS: A hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében 2005-2006-ra 11.500 pedagógus és pedagógiai munkát segítő szakember gyakorlatorientált képzése. 270 komplex, integrációs pedagógiai keretrendszerrel rendelkező modell kifejlesztése
Magyarországon a fogyatékosnak minősített gyermekek aránya 5,3%, míg az Európai Unióban ez a szám 2,5-3% között mozog. A kirívóan magas mutató mellett a másik jelentős probléma a roma gyerekek felülreprezentáltsága: a roma tanulóknak csaknem 20%-a kap fogyatékos minősítést, míg nem roma társaiknál ez az arány mindössze 2%. Gyakran előfordul, hogy speciális iskolába irányítják a gyermeket pusztán azért, mert rossz szociális helyzetükből adódóan még nem iskolaérettek, vagy a
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
CÉL^KITŰZÉS: Az indokolatlanul fogyatékossá minősített tanulók visszavezetése általános tantervű osztályokba: az első évfolyamon enyhe értelmi fogyatékosként tanulmányaikat megkezdők számának harmadára történő visszaszorítsa.
A fogyatékossá minősítés visszaszorításán túl további erőfeszítések szükségesek a fogyatékossággal élő tanulók oktatási esélyeinek javítása érdekében is. Az őket célzó intézkedések első lépése a terminológia korszerűsítése volt, a „fogyatékos" fogalmat a „sajátos nevelési igény" kifejezés váltotta föl a Közoktatási törvényben 2003. szeptember 1-től. A HEF OP Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatásban intézkedésének egyik célja, hogy a speciális nevelési igényű tanulók integrációja lendületet kapjon, és minél több szolgáltatást kapjanak meg a lakóhelyükön, eredeti környezetükben, térségi módszertani központok segítségével.
A magántanulóvá nyilvánítás a szegregáció egy újabban elterjedt formája, melynek során a tanuló iskolai pályafutása ellenőrizhetetlenné válik, s előbb-utóbb kikerül az oktatási rendszerből. A roma tanulókat nyolcszor nagyobb valószínűséggel mentik fel a rendszeres iskolába járás alól, ami ma a 14-15 éves roma tanulók 10%-át jelenti. A közoktatási törvény módosításával körültekintőbb intézkedések léptek életbe a magántanulóvá nyilvánítás területén, azzal a céllal, hogy csökkenjen az iskolai lemorzsolódás aránya.
Hátrányos helyzetű tanulókat segítő programok
A közoktatási törvény új eleme a "tanoda" módszer, előírja a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének iskolán kívüli foglalkozással való előmozdítását, amely nagyban hozzájárulhat a lemorzsolódás csökkentéséhez. Az EU országokban szabályozott módon létező szervezeti forma elterjesztésére a HEF OP nyújt támogatási lehetőséget pályázati úton. A tanodák szervezetileg az iskolától és a fenntartótól önálló, azokkal megállapodás alapján kötelezően együttműködő szervezeti formában kapnak támogatást. Az iskolán kívüli foglalkozás célcsoportjai elsősorban az általános iskolák felső tagozatain, valamint a középiskolákban tanuló diákok.
Új eleme az oktatásnak és az egyénre szabott pedagógiai munka igényét erősíti az is, hogy 2004. szeptemberétől az általános iskola első-három évfolyamán nem lehet évismétlésre kötelezni a diákokat tanulmányi eredményre hivatkozva, ugyanis a tapasztalatok szerint az évismétlésre kötelezett diákok nagy része be tudná hozni lemaradását, ha az alapkészségek (írás-olvasás) elsajátítására több időt szentelnének. Az alapozó szakasz meghosszabbításával 2004. szeptemberétől erre lehetőség lesz.
36
kultúrafüggő teszten rosszul teljesítettek. 2003-ban elkezdődött a fogyatékossá nyilvánítás jelenlegi rendszerének a hátrányos társadalmi helyzetű tanulók szempontjából való felülvizsgálata. A közoktatási törvényben többek közt megjelent a „sajátos nevelési igényű" kifejezés a korábban fogyatékosnak nevezett gyermekek jelölésére.
Az „Utolsó Padból" elnevezésű program célja a nem-fogyatékos gyermekek fogyatékossá minősítésének visszaszorítása, az indokolatlanul fogyatékossá minősített tanulók visszavezetése az általános tantervű iskolákba/osztályokba. A visszahelyezett gyermekek után az önkormányzatok 2004 szeptemberétől emelt normatívát vehetnek igénybe. A program szempontjából releváns kultúrafüggetlen tesztek standardizálására elkülönített forrást a HEF OP központi programja tartalmazza. Jelenleg évente kb. 3000 gyermek kezdi meg első évfolyamon enyhe értelmi fogyatékosként tanulmányait. A program célja ennek harmadára való visszaszorítása.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
37
Több program támogatja a hátrányos helyzetű, valamint roma fiatalok iskolai felzárkóztatását, továbbtanulását, kollégiumi elhelyezését, idegen nyelvi képzését, illetve középfokú képzésben való részvételét távoktatási és személyes konzultációs módszerekkel. Ilyen pl. a Digitális középiskola program, melynek célja, hogy a közoktatásból kiesett roma fiatalok számára az információs technológia segítségével érettségit és OKJ szerinti szakképzettséget biztosítson.
A felsőoktatásban 2005. szeptemberétől bevezetésre kerül a megkülönböztetett bánásmód, vagyis a pozitív diszkrimináció intézménye. A rendeletmódosítás azoknak a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő, illetve onnét kikerülő fiataloknak, valamint azon hátrányos helyzetű jelentkezőknek nyújt segítséget, akik szociális helyzetük miatt rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak, és szüleik iskolai végzettsége nem haladja meg az alapfokú végzettséget. 2005-tól első alapképzésre felvételt nyerhet az a hátrányos helyzetű jelentkező, aki eléri az adott államilag finanszírozott szakon/szakpáron megállapított ponthatár 80%-át. Az így bekerült hallgatót mentor segíti tanulmányai során.
Az esélyteremtő programoknak, hogy célt érjenek, szorosan össze kell kapcsolódniuk a rászorultság elvéből kiinduló különböző szociális juttatásokkal. 2003. szeptemberétől rászorultság jogcímen ingyen juthatnak tankönyvekhez a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek; a három vagy többgyermekes családban élő, illetve az egyedülálló szülő által nevelt gyermekek, valamint alsó tagozaton a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók. Ez az intézkedés jelentősen csökkenti a nehéz helyzetben lévő családok iskola-kezdési költségeit.
3.2.3. Biztonságos lakhatás
Az eladósodás megelőzése és mérséklése
A felmérések szerint ma Magyarországon 500 ezer háztartás (az összes háztartás mintegy 13%-a) van eladósodva. Az adósságok egyrészt a lakáshitelekből, másrészt a közüzemi díj-hátralékokból származnak.
A szociális törvény 2003. január 1-jétől ad lehetőséget az önkormányzatok számára az adósságkezelési szolgáltatás nyújtására. Az ellátás kétpilléres rendszerben működik. Egyrészt a támogatottak pénzbeli támogatásban részesülnek, mely összeget az önkormányzat az adósságkövetelés jogosultjának folyósítja, emellett pedig a támogatottat lakásfenntartási támogatásban részesíti, melynek minimális összege ez évtől jelentősen emelkedett. A rendszer másik pillére az adósságkezelési tanácsadás, melyen minden támogatott köteles részt venni. A Kormány támogatást nyújt az önkormányzatoknak a tanácsadó szolgálatok elindításához, emellett sor került hét regionális módszertani tanácsadó szolgálat felállítására, melyek fő feladata az adósságkezelési tanácsadók szakmai felkészítése.
A lakáscélú hitelek és a közüzemi díjtartozásokból származó adósságok kezelése érdekében egy 2004-ben elfogadott program értelmében 2005-től további intézkedések történnek. Egyrészt szűk körben, a legrászorultabb családok esetében sor kerül a lakáscélú hitelek konszolidációjára, más esetekben pedig a már működő adósságkezelési szolgáltatás kiterjesztése történik az adósságok rendezése érdekében.
A közüzemi díjtartozások rendezése érdekében várhatóan az alábbi intézkedések kerülnek bevezetésre:
- a legrászorultabb családok esetében a jelenlegi 25%-os önrész csökken, a fennmaradó tartozás pedig az adósságkezelés befejezését követően elengedésre kerül, amennyiben újabb adósság felhalmozására meghatározott időn belül nem kerül sor;
- kiépítésre kerül egy olyan jelzőrendszer, melynek keretében a közüzemi szolgáltatók az áram- és/vagy gázellátás kikapcsolása előtt jelzéssel élhetnek az adósságkezelési tanácsadók
felé;
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
A lakáspolitikai rövid-, közép- és hosszú távú intézkedéseit tartalmazza a 2003-ban elkészített Otthon Európában nemzeti lakásprogram. A program fő prioritásai az építés- és befektetés-ösztönzés, a bérlakás-állomány növelése, a lakáshoz jutás és a szociális támogatások rendszerének kiterjesztése, valamint egyedi programok indítása a speciális élethelyzetben lévők számára.
2004. áprilistól növekedett a fiatal családok lakhatását segítő lakásépítési kedvezmény rendszere. Néhány speciális esetben használt lakás vásárlása esetén a fele összeg igénybe vehető. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a gyermekek számától függ, és 2004-ben jelentősen növekedett.
A leromlott, szegregált városi területek fejlesztését célozza a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) keretében induló Város területek rehabilitációja elnevezésű intézkedés. Ennek keretében romló állapotú, hátrányos helyzetű csoportok által lakott városi területek megújításra kerül sor az ERFA támogatásával. Az intézkedés keretében 2004-2006 között évente 30-50 ezer lakás közműellátásának biztosítása vagy megújítása várható.
CÉL^KITŰZÉS: A következő 15 év alatt a lakásállományon belül a bérlakás-állomány 15%-os részesedésének elérése.
3.2.4. Egészségi hátrányok leküzdése
A magyar népesség rossz egészségi állapota és alacsony várható élettartama miatt az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése kiemelt prioritás. Egyrészt biztosítani kell, hogy a megfelelő minőségű egészségügyi ellátás mindenki számára hozzáférhető legyen, másrészt a hátrányos helyzetű csoportok egészségi állapotának javítására célzott programokat kell indítani.
CÉL^KITŰZÉS: Elérni, hogy egy évtized alatt a férfiak születéskor várható élettartama 71, a nőké 79 évre emelkedjen.
Az ország hátrányos helyzetű régióiban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl) az egészségügyi infrastruktúra fejletlenebb, mint az ország más területein. „Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban" HEF OP intézkedés 2004-2006 között támogatást nyújt az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítésében, az egészségi állapota miatt hátrányos helyzetű népesség munkaerő-piaci esélyeinek javításában, valamint a munkavégző képesség gyors
38
- a lakossági adósság felhalmozódásának megakadályozása érdekében elindul a kártyás fogyasztásmérő készülékek elterjesztése. A tervezett program várhatóan jelentősen elősegíti a lakosság eladósodottságának mérséklődését.
A rászoruló családok lakhatási feltételeinek megőrzését segítő lakásfenntartási támogatás rendszere 2004-ben jelentősen változott. A rászoruló családok számára normatív szabályok szerinti garantált támogatást tesz lehetővé. Jelentősen emelkedett a támogatás minimális összege is. Emellett a települési önkormányzatok saját rendelkezéseik szerint bővíthetik a jogosultak körét és kiegészíthetik a támogatás összegét.
CÉL^KITŰZÉS: A lakosság eladósodottságának (visszafizetési hátralékok) jelentős csökkentése 2006-ra.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
A hátrányos helyzetű csoportok egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférési esélyeit is javítja a Nemzeti Népegészségügyi Program. A program keretében horizontális célként jelenik meg a hátrányos helyzetű lakossági csoportok igényeinek figyelembe vétele. Többek között kutatás indult a kirekesztett csoportok alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését gátló tényezők feltárására, a „Tolerancia az egészségért" alprogram keretében pedig öt város kórházában indult modellprogram a roma ellátottak speciális igényeinek, problémáinak megoldása érdekében (kórházi szociális munka fejlesztése, orvosok továbbképzése, szűrő vizsgálatok rendszeressé tétele, a betegjogi képviselő munkájának megerősítése, konfliktuskezelő tréningek az érintett szakembereknek).
A hátrányos helyzetű területeken élő gyermekek egészségi állapotának javítása érdekében 2004-től elindul az iskolai egészségfejlesztési normatíva modellezése, valamint a normatíva által érintett kistérségekben átfogó felmérés indul a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok prevenciós szükségleteiről, az egészségmagatartásukat befolyásolni képes beavatkozási módokról.
A Nemzeti Népegészségügyi Program keretében települési, térségi egészségfejlesztési programok indulnak a helyi közösségek egészségmegőrzése és életminőségének fejlesztése érdekében. Szintén az egészségfejlesztés fokozását szolgálják az olyan induló prevenciós és terápiás programok, mint az emlő és méhnyak rák időben történő kiszűrése.
2004-ben indult el a Dr.Info telefonon és interneten is elérhető általános információs szolgáltató rendszer, amely jelenleg egészségügyi és szociális alapinformációkat biztosít a lakosság részére. A későbbiekben kialakításra és országos szinten bevezetésre kerül egy a betelefonáló beteget panasza alapján adekvát ellátási szintre irányító rendszer.
A 2003-2008 között megvalósítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program kiemelten, külön tematikus akcióprogram keretében foglalkozik a környezeti tényezőkből adódó egészségügyi problémákkal. Kiemelt feladat a kültéri és beltéri levegőminőség okozta egészségügyi kockázatok mérséklése, melyhez kapcsolódóan programok indultak a beltéri levegőminőség paramétereinek megállapítása, valamint a lakókörnyezeti tényezők egészségre gyakorolt hatásainak értékelése céljából. A Környezetvédelmi Program további feladata a települések és kistérségek környezet-egészségügyi problémáinak komplex feltárása; az érzékenyebb társadalmi rétegek (gyermekek, roma népesség, korábban veszélyes munkakört betöltők) környezet-egészségügyi problémáinak feltárása és a problémák felszámolásának támogatása.
3.2.5. Hozzáférhető igazságszolgáltatás, bűnmegelőzés és esélyegyenlőség
A jogbiztonság, az állampolgári jogok megerősítése és garantálása, valamint a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem és az esélyegyenlőség általános érvényesítése mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban fontos területe a társadalmi befogadásért tett kormányzati erőfeszítéseknek.
39
helyreállításában. Mindezek megvalósulását térségi diagnosztikai központok és a hátrányos helyzetű lakosságot célzó mobil szűrőállomások felállításával, regionális Egészségcentrum modell-intézmény létrehozásával és rehabilitációs központok kialakításával kívánja elérni. A regionális egészségcentrum modell-intézmény külön célzott programot indít a roma lakosság egészségmagatartásának fejlesztésére. Ezáltal a területileg vagy társadalmilag hátrányos helyzetű és magas rizikónak kitett populáció körében a betegségek korai diagnosztizálása, szűrése, gyógykezelése megfelelő időben történik.
CÉL^KITŰZÉS: A program célja, hogy az érintett területeken a korai halálozások aránya 2008-ra 10%-kal csökkenjen.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
40
2003 végén elfogadásra került az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény, amely kitér a közvetlen és közvetett diszkrimináció meghatározására és a szankciórendszer kiépítésére. A törvény a foglalkoztatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az oktatás és képzés, valamint az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybe vétele területén fogalmazza meg az egyenlő bánásmód követelményét. A törvényben deklarálásra került a „közérdekű kereset" fogalma, melynek értelmében társadalmi és érdek-képviseleti szervezet közvetlenül indíthat pert diszkriminációs ügyben. Az ilyen ügyekben a bizonyítási teher megfordul. A törvény értelmében 2005-től kerül felállításra az az antidiszkriminációs testület, mely e törvény megsértésével kapcsolatos ügyekben jár el. A törvény végrehajtását elősegítendő a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program többek között közvélemény formáló kampányok segítségével mozdítja elő a mindennapi egyenlő bánásmódot sértő gyakorlatok átalakítását.
2003. októberében fogadta el a Parlament a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt, amely célul tűzi ki, hogy a szociálisan rászorulók számára létrejöjjön egy olyan intézményrendszer, amelyben szakszerű jogi tanácsadást és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítéséhez, jogvitáik megoldása során. A 2004. áprilisától megyénként 3-3 fővel induló intézményrendszer az állampolgároknak rászorultsági alapon nyújt jogi segítséget, 2006-ig peren kívüli ügyekben, 2006. január 1-től peres ügyekben is. Az ügyfél a szolgáltatást vagy ingyen kapja, vagy a szolgáltatás díját az állam megelőlegezi számára. A konkrét jogi szolgáltatást az országos névjegyzékbe felvett ügyvédek, közjegyzők, civil jogvédő szervezetek látják el, akik közül az ügyfél szabadon választhat.
2004-2006-ban tovább folytatódik a 2001-ben elkezdett Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat működtetése, bővítése, melynek célja, hogy a roma lakosságot érő diszkriminációs ügyekben jogi segítséget nyújtson. Ez tanácsadást, iratszerkesztést és bíróság, vagy más hatóság előtti jogi képviseletet jelent. Jelenleg minden megyében 1 vagy 2 ügyvéd (összesen 27 fő) látja el ezt a feladatot, a roma ügyfelek számára a szolgáltatás ingyenes.
2004 februárjában fogadta el a Kormány a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája végrehajtását szolgáló cselekvési programot. A program sokrétű feladatokat állít a tárcák elé a gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése, a városok biztonságának fokozása, a családon belüli erőszak megelőzése, a bűnismétlés megelőzése, az áldozattá válás megelőzése és az áldozatokat segítő eszközök kialakítása terén. Feladatul tűzi ki a bűnmegelőzésről és az áldozatok védelméről szóló törvény kidolgozását. 2004-ben jött létre az Országos Bűnmegelőzési Bizottság a Kormány tanácsadó szerveként. Működésével lehetővé válik - országos és területi szinten egyaránt - az állami, az önkormányzati, a civil érdekképviseleti és szolgáltató szervezetek valamint egyházak bekapcsolódása az ágazatok bűnmegelőzési célú feladatainak megvalósításába. A 2003. júliusában újjászerveződött és jelenleg közel 300 pártfogó felügyelővel működő Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenysége kiterjed a bűnelkövetők és áldozatok társadalmi kirekesztése elleni küzdelemre is, amelyben kiemelt szerepe lesz az egyéni esetkezelésnek és a 2004-2006 között létrehozandó pártfogói foglalkoztatókban szervezett speciális segítő programoknak.
A Bizottság 2004-ben pályázatokat hirdet a fenti területeken programok, kutatások, képzések megvalósítására.
A családjukban erőszakot szenvedők számáról biztos adatok nem állnak rendelkezésünkre, valószínűsíthető azonban, hogy súlyos társadalmi problémáról van szó. Mindeddig az érintetteknek nem voltak megfelelő jogi eszközeik a védekezésre, és speciális, az ilyen típusú problémákat érdemben kezelni képes intézményrendszer sem működött. A menekülni kényszerülő nőket és gyermekeket a családos hajléktalanság problémájának kezelését célzó családok átmeneti otthonai fogadták be. 2004-től a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program keretében elindul egy komplex (jogi, pszichológia, szociális) segítséget nyújtani képes hálózat kiépítése, amely telefonos és személyes szolgáltatásokat nyújt, valamint menedéket biztosít. Segíti és előmozdítja az érintett áldozatok ügyében eljáró hatóságok és intézmények munkáját.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
A roma népesség társadalmi helyzetének javítása érdekében fontos szempont kulturális identitásuk megőrzése. A középtávú roma program keretében felmérésre kerülnek a roma kulturális intézmények, kulturális tevékenységet folytató szerveztek, és támogatást kapnak a cigányság kulturális értékeit megjelenítő kiadványok. Kidolgozásra kerülnek a roma kulturális és művelődési intézményrendszer folyamatos működésének feltételei. A 2003-tól létező Roma Kulturális Alap folyamatosan támogat a cigány kisebbségi önkormányzatokat, bejegyzett kulturális és művészeti tevékenységet folytató társadalmi szervezeteket, egyesületeket, valamint roma művészeket.
A kultúrához hasonlóan a sport egyik fontos funkciója, hogy közös sportélményeken keresztül elősegítse a különféle hátrányokkal küzdő emberek integrációját. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 2003-ben megalakította a Halmozottan Hátrányos Helyzetűek Sportbizottságát, amelyben állami, önkormányzati és civil szervezetek képviseltetik magukat.
A tárca azoknak a csoportoknak a sportolását, amelyek önhibájukon kívül gazdasági, társadalmi vagy szociális okok miatt kiszorulnak a sportolási lehetőségekből a Holdsugár Programon keresztül támogatja. Ezen a területen kevés hatékony program működik. Közülük azonban kiemelkedik a Magyarországi Éjféli Sportbajnokságok Egyesületének már évek óta működő kezdeményezése, melynek célja, hogy a fiatalok szabadidő eltöltési szokásait és szórakozási kultúráját megváltoztassa a sport és a játék segítségével. Az éjféli asztalitenisz klubok hálózatát évente több mint tízezer fiatal látogatja, akik számára alternatívát nyújtanak a kábítószer-fogyasztás, az utca helyett.
A fogyatékossággal élők sportja jelentős támogatást élvez, egy jelenleg futó Phare program keretében többek között sportlétesítmények akadálymentesítése történik.
41
A Kormány elfogadta és benyújtotta az Országgyűlésnek a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvénytervezetet. A tervezet azt is tartalmazza, hogy a távoltartásra irányuló perekben a bíróság soron kívül jár el.
3.2.6. Integráló kultúra, közművelődés, sport
A kultúrának, a kultúrához való hozzáférés esélyeinek kiemelt szerepe van társadalmi integrációban. A kulturális esélykülönbségek csökkentése kormányzati prioritás. Ennek jegyében vált 2004. május 1-től az állami múzeumok állandó kiállításainak látogatása mindenki számára ingyenessé.
A kultúrához, kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés erősítése fontos szempontja a „Közgyűjtemények modernizációja'" programnak is. Ennek keretében mód nyílik a hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő csoportok bekapcsolására a kultúra világába. Fejlesztésre kerülnek a nyilvános könyvtárak hangoskönyvvel, szövegértő szoftverrel és megfelelő könyvtári berendezésekkel annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élők számára is biztosítva legyen az információkhoz való hozzáférés.
Magyarországon az egyik legnagyobb intézményrendszer a művelődési házak 2200 épületet számláló hálózata. Legfontosabb feladat a kistelepüléseken a közösségi terek újrateremtése. Jelentős támogatást kapnak a települési önkormányzatok annak érdekében, hogy a korábban megszüntetett művelődési intézményeiket újraindíthassák. A támogatás épület-felújításra, berendezésre és eszközökkel történő ellátásra, akadálymentesítés megoldására használható fel.
CÉL^KITŰZÉS: 2012-re az ország összes településén álljon rendelkezésre közművelődési színtér.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
3.2.7. Információs társadalmat mindenkinek
Magyarországon a lakosság Internetre kapcsolt személyi számítógéppel való ellátottsága (13%) jóval elmarad az uniós átlagtól (44%), míg egyes hátrányos helyzetű csoportok esetében ez az arány ennél is jóval alacsonyabb (pl. romák esetében kisebb, mint 5%).
A Magyar Információs Társadalom Stratégiája (MITS) célul tűzte ki, hogy 2004-re valamennyi hazai településen álljanak rendelkezésre az állampolgárok számára könnyen elérhető, megfizethető, és kiszámítható minőségben szolgáltató közösségi Internet hozzáférési pontok. A Stratégia nagy hangsúlyt fektet a digitális egyenlőtlenség csökkentésére, az informatikai esélyegyenlőség erősítésére, a hátrányos helyzetű csoportok, ezen belül is kiemelten a fogyatékossággal élők, a nők, a romák, a vidéki lakosok és az idősek számítógép- és Internet-használatának elősegítésére.
Ennek keretében kerül sor Internet csatlakozás kiépítésére minden kistelepülésen, elsősorban könyvtárakban, közművelődési intézményekben vagy a települési önkormányzatoknál a Közháló program keretében. A Közháló program keretében 2005-ig négyezer végpont kiépítése a cél. A program keretében prioritást élveznek az alacsony lélekszámú települések. A kiépülő eMagyarország-Pont hálózat nyilvános elérési lehetőséget jelent a saját eszközzel nem rendelkezők számára is. A digitális írástudás program az infokommunikációs technológia kezelésének ismeretét kívánja erősíteni -elsősorban az iskolarendszerből korábban kikerült csoportok számára. A kormány folytatja a már megkezdett informatikai programjait is, pl. Sulinet program, melynek keretében már nem csak oktatási intézményekben tanulók és dolgozók juthatnak számítógéphez kedvezményesen. Az eEsély program a fenti programokba való bekapcsolódást segíti hátrányos helyzetű csoportok számára (idősek, romák, fogyatékossággal élők).
2004-től a Strukturális Alapokból is lehetőség nyílik az információs infrastruktúra fejlesztésére. A GVOP „A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése" intézkedése támogatja a szélessávú Internethozzáférési infrastruktúra kiépítését a gazdaságilag elmaradott régiókban. Az intézkedés célkitűzése, hogy az ország minden településén álljon rendelkezésre a köz számára elérhető csatlakozási pont, illetve a csatlakozási ponthoz férjenek hozzá az Internet-szolgáltatók, ezzel biztosítva a lakossági Internetelérést.
CÉL^KITŰZÉS: 2006-ra a kiemelt célcsoportok körében mért átlagos Internet-használati mutató közelítsen az országos átlaghoz.
Minden településen váljanak elérhetővé közösségi hozzáférési helyek (E-esély pontok)
3.2.8. Hátrányos helyzetű térségek, regionális egyenlőtlenségek
Magyarországon jelentősek az egyes térségek közti gazdasági, foglalkoztatási, infrastrukturális, szociális, egészségügyi feltételekben fennálló különbségek. Ezzel összefüggésben jelentősek a lakosság életkörülményeinek egyenlőtlenségei is, a hátrányos helyzetű keleti és dél-nyugati országrészek kistelepülésein - ahol nagy számban él roma kisebbség - kevés a munkalehetőség, magas a munkanélküliek, az inaktívak és a fekete gazdaságból élők aránya.
A 2004. évtől működő terület- és régiófejlesztési célelőirányzat az ország térségei között fennálló fejlettségbeli különbségek leküzdéséhez biztosít forrást. Elősegíti a leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatását, és ezáltal hozzájárul az állampolgárok életminőségének javulásához. A terület- és régiófejlesztési célelőirányzat az életkörülményekben, gazdasági, kulturális, oktatási, képzési és
42
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
43
infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló jelentős térbeli esélyegyenlőtlenségek mérséklése érdekében a leghátrányosabb helyzetű térségekben támogatást nyújt többek között:
- munkahelyteremtő- vagy megőrző beruházásokhoz,
- humán infrastruktúra fejlesztéshez,
- a közmunkaprogramokhoz kapcsolódó fejlesztésekhez, eszközbeszerzésekhez
- társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek megoldásához;
- a kistérségek szociális felzárkóztatási programjának folytatásához.
Ugyancsak a hátrányos helyzetű települések számára nyújtható a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás, amely 1996. óta szolgálja a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken megvalósuló fejlesztéseket. A támogatás elsődlegesen a termelő infrastruktúra beruházásaihoz igényelhető, bár az utóbbi években egyre nagyobb arányt képviselnek az önkormányzati intézmények beruházásai, valamint a humán-infrastruktúra fejlesztése is.
A következő évek egyik fontos feladata a közigazgatás korszerűsítése, ezen belül az önkormányzati kistérségi társulások ösztönzése. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök áttekintésével, differenciált feladattelepítéssel egy átláthatóbb önkormányzati rendszer alakítható ki. Ezért a következő években a többcélú kistérségi társulások ösztönzése a cél, amelyben a társulásokat alkotó települési önkormányzatok meglévő kötelező feladataik közös ellátását vállalják. Ennek eredményeképpen a méretgazdaságosságból fakadó előnyöket hatékonyabban tudják a társult önkormányzatok kihasználni. 2004-ben az eddigieknél célzottabb, ösztönző támogatási forma kerül bevezetésre.
A hátrányos helyzetű térségek esetében bizonyos alapvető infrastrukturális hiányosságokkal is szembe kell nézni. Jelenleg Magyarországon mintegy 2,7 millió lakos lakóhelyén (elsősorban az ország elmaradottabb Észak-Alföldi, Dél-Alföldi, Észak-Magyarországi területein) nem megfelelő minőségű az ivóvíz. 2009-re orvosolni kell ezeket a problémákat, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen az egészséges ivóvíz. A települések szennyvíz-elvezetésének megoldása szintén fontos prioritás. Ennek érdekében a még hiányos lefedettségű területeken 2000-2015 között átfogó program valósul meg -szintén részben uniós forrásokból -, melynek célja, hogy 2015-re 83%-os csatornázottsági arány valósuljon meg az országban.
A hátrányos helyzetű kistérségekben 2004-2006 között folytatódnak a szociális felzárkóztató programok, melynek célja az ott élő lakosság szociális biztonsága, társadalmi esélyegyenlősége érdekében komplex támogatási rendszerben többletforrásokhoz juttatni a hátrányos helyzetű településeket.
A három éves kistérségi szociális felzárkóztató programok 2001-től működnek, jelenleg tíz megye egy-egy kistérségében. A program célja az adott kistérség szociális alap- és szakellátásának, valamint gyermekjóléti alapellátásának mennyiségi és minőségi fejlesztése, a szolgáltatások hálózatának megerősítése. 2004-2006 között a tervek szerint újabb 10 kistérség kapcsolódhat be a programba.
A szociális földprogram 1992 óta járul hozzá az elmaradott településeken élő, zömében tartós munkanélküli, roma családok aktivizálásához, életkörülményeik javításához. Jelenleg a program 10 megyében közel 250 településen működik, 30 ezer kedvezményezett részvételével, melynek fele roma származású. 2003-ban a szociális földprogramok támogatási rendszerében megjelent a 3 évre szóló tervezés lehetősége, melynek célja új típusú, kiszámíthatóbb támogatási rendszerrel biztosítani a folyamatos működés feltételeit a támogatott településeken.
A területi egyenlőtlenségek, a kistelepülések intézményhiányából eredő hátrányok csökkentésében és a hátrányos helyzetű kistelepülések szociális ellátásának biztosításában fontos szerepet játszik a falu-, illetve tanyagondnoki hálózat, mely a 600 lakosnál kisebb települések esetében működtethető. Az összesen 1187, 600 lakosnál kisebb településből ez idáig közel 800-ban működik a szolgálat. Az
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
CÉL^KITŰZÉSEK:
2009-re mindenki számára hozzáférhető legyen az egészséges ivóvíz. 2015-re 83%-os legyen a csatornázottság aránya az országban.
516 halmozottan hátrányos településen folytatódik az „Élhető faluért" komplex településfejlesztési program további hatékony működtetése.
2006-ig 10 újabb kistérségben indul el komplex kistérségi szociális felzárkóztató program. 2006-ig 50 új falu és tanyagondnoki szolgálat indul a leghátrányosabb településeken.
44
elkövetkező évek célja a hálózat további bővítése, 2006-ig további 50 új szolgálat beindítása a 600 lélekszámnál kisebb, illetve a tanyás térséggel rendelkező településeken, valamint 100 leendő falu- vagy tanyagondnok képzése.
Az „Élhetőbb faluért" tárcaközi program a lakosság széles rétegeit elérő olyan kezdeményezések kimunkálását célozza, amelyek a foglakoztatási- és szociális problémák kezelésének segítése mellett a tájat és a kultúrát fenntartó tevékenységek fejlesztésére irányulnak. Az 516 halmozottan hátrányos helyzetű települést magába foglaló program általános célkitűzése a vidéki térségekre jellemző kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellensúlyozása, a foglalkoztatási helyzet javítása, a helyi értékek megőrzése, a helyi természeti és szellemi erőforrásokra alapozott gazdaság fejlesztése, a vidéki népesség jövedelmi viszonyainak javítása és stabilizálása, a környezeti állapot megőrzése, fejlesztése.
Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal koordinálásában 2004-től térségfejlesztési mintaprogramok indulnak. Közülük elsőként a Csereháti térség komplex fejlesztése kezdődik meg, mely térségben jelentősen felerősödött a többszörös kirekesztéssel sújtott népesség területi koncentrációja, és megnőtt a slumosodó városrészekben, gettósodó szegény- és munkástelepeken, a „gettósodó" falvakban élők aránya. A program célkitűzései a határmenti együttműködés, helyi együttműködési formák elősegítése, közlekedési rendszer fejlesztése, foglalkoztatás, jövedelemhez jutás lehetőségeinek növelése, a térség humán erőforrásának fejlesztése, oktatási feltételeket biztosítása a legfiatalabb generáció számára, szociális ellátásokhoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés javítása, információs társadalomban történő részvétel elősegítése.
A 2004-2006 közötti időszakban a Strukturális Alapok forrásainak jelentős része fordítódik regionális fejlesztésre. Ezeknek az intézkedéseknek a többségét a ROP fogja össze. A ROP forrásainak 75%-a a négy leginkább hátrányos helyzetű magyar régióban (Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl) kerül felhasználásra. A Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása c. intézkedés keretében közúti infrastruktúra-fejlesztésre és a tömegközlekedés javítására kerül sor a munkaerő mobilitásának javítása és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében.
A HEF OP Egészségügyi információ-technológiai fejlesztése az elmaradott régiókban intézkedésének célja az elmaradott régiókban élő aktív munkakorú lakossága egészségi állapotának javítása, az információtechnológiai infrastruktúra fejlesztésével. A regionális intézményközi információ mintarendszerrel elkerülhető a vizsgálatok felesleges ismétlése, ezzel csökken a beteg szükségtelen „mozgatása", és az eRecept szolgáltatással a beteg orvosa a receptjeit közvetlenül a patikába küldheti.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
45
3.3. A legveszélyeztetettebbek segítése
Roma n^si^. Fog^íék^ságfai élők. Sz^vedélybet^ps^^iiaí bet^emberek. Hajlékíalan emberek. Migránsok, m^külíek.
3.3.1. A roma népesség integrációját elősegítő programok
A lakosság mintegy az 5-7%-át alkotó roma népesség foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, jövedelmi és lakhatási helyzetére vonatkozó mutatók messze elmaradnak a nem-roma lakosság mutatóitól. Foglalkoztatottsági szintjük durván a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem roma lakosságénak. A roma gyerekek iskolai esélyei is rossz képet mutatnak: a 14 éves roma gyerekeknek csak 44%-a fejezi be az általános iskolai tanulmányait a nyolcadik év végére; azoknak az aránya, akik sikeresen befejezik a középiskolát, körülbelül 24%, és mindössze 2,2%-a szerez érettségit vagy főiskolai, egyetemi végzettséget. A szegénység előfordulása a roma népesség körében 5-10-szeres a nem roma lakossághoz képest. A romák 20%-a még mindig elégtelen közműellátású, szegregált telepeken lakik, 60%-uk pedig hátrányos helyzetű térségekben él.
A Magyar Kormány 2004-ben fogadta el a 2004-2006 évekre szóló középtávú intézkedéscsomagot a romák társadalmi integrációja érdekében. Az intézkedéscsomag, amellett, hogy széleskörű feladatokat fogalmaz meg a tárcák számára a romák társadalmi integrációjával kapcsolatban, alapelvként rögzíti az intézkedések végrehajtásának eddigieknél alaposabb monitorozását is.
Az alábbi területeken irányoz elő feladatokat:
- a jogegyenlőség ösztönzése (a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat működtetése és szükség szerinti továbbfejlesztése, a Roma Konfliktuskezelő és Jogvédő Alap működtetése),
- az életminőség javítása (telep-felszámolási mintaprogram, majd komplex telep-felszámolási program kialakítása, további felmérések a romák egészségi állapotáról, szociális földprogramok továbbfejlesztése),
- oktatás és képzés (integrált oktatás elősegítése, iskolából lemorzsolódók számára reintegrációs programok kidolgozása, roma tanulók ösztöndíj rendszere),
- foglalkoztatás (megyei munkaügyi központok és a roma civil szervezetek együttműködésének elősegítése, közmunkaprogramok továbbfejlesztése),
- információs társadalomba való integráció (országos képzési program, mentori rendszer),
- kultúra, kommunikáció és identitás (a kulturális értékek megismertetése és ápolása - Roma Kulturális Alap, Nemzeti Kulturális Alap),
2005-ben elindul a „RomaIntegráció Évtizede" projekt, melyben a magyar miniszterelnök koordinációs szerepet tölt be, és amely a Nyílt Társadalom Intézet (OSI), a Világbank, az Európai Bizottság, a UNDP, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja, valamint a Finn és a Svéd Kormányok támogatásával jött létre. A program Közép-Kelet-Európa kilenc országában teszi lehetővé széleskörű intézkedések megvalósítását a romák társadalmi integrációja és kirekesztésének megszűntetése érdekében, 2005-2015 között. Az intézkedések négy fő területe a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a lakhatás. A program gyakorlati kidolgozása 2004-ben történik meg:
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
- Az oktatás területén felállításra kerül egy Nemzetközi Roma Oktatási Alap, amely a kormányzat és a civil szervezetek közti partnerséget kívánja erősíteni kísérleti projektek által annak érdekében, hogy javuljon a romák oktatásban betöltött helyzete és teljesítménye.
- A foglalkoztatás területén a program ösztönzi a megyei munkaügyi központok együttműködéseit a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és társadalmi szervezetekkel, roma munkatársak alkalmazását a munkaügyi központokban, a közmunkaprogramok rendszeres értékelését, képzési és foglalkoztatási modellprogramok indítását, a szociális földprogramok bővítését.
- A lakhatás területén a program támogatja a telepek és telepszerű lakókörnyezetek pontos feltérképezését, telep-felszámolási modellprogramok indítását, valamint kormányzati intézkedési terv kidolgozását ezek felszámolása/rehabilitációja érdekében.
- A romák egészségi állapotának javítása érdekében pedig a program elő kívánja segíteni a romákat érintő egészségügyi szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztését, prevenciós szolgáltatások kiterjesztését.
A Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózatot az Igazságügyi Minisztérium működteti. További, a romák integrációjával kapcsolatos programok koordinátora az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal. A Kormányhivatal rendelkezik többek között a Roma Koordinációs és Intervenciós keret fölött, amely a cigány kisebbségi önkormányzatok, roma társadalmi szervezetek működésének, tevékenységének támogatását szolgálja önhibájukon kívüli válsághelyzetekben. Ugyancsak a Kormányhivatal működteti a Konfliktuskezelési és Jogvédő Alapot, amely a romák hátrányos megkülönböztetése ellen fellépő és jogvédelmét ellátó szervezetek tevékenységét, konfliktus megelőzési és kezelési programok megvalósításának részbeni támogatását szolgálja.
A romák integrációs programjait támogatja az 1996 óta működő Magyarországi Cigányokért Közalapítvány is. A Közalapítvány 2004-ben elsősorban a romák oktatásban, képzésben való részvételét, kulturális tevékenységeit, vállalkozás-indítását, valamint az információs társadalomban való részvételét kívánja elősegíteni, pályázatok útján.
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium is több támogatási programot működtet a roma népesség szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésének javítása érdekében. Ezek közül kiemelendő az a modell-program, amely más településeknek, szervezeteknek mintául szolgáló újszerű megoldási módokat, helyi kezdeményezéseket támogat, a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a roma népesség szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének javítása érdekében. Ehhez képzési program is kapcsolódik a helyi döntéshozók, civil szervezetek számára.
A „Tolerancia az egészségért" program keretében öt kórházban modell-program indul a roma ellátottak helyzetét javító intézkedésekkel, pl. kórházi szociális munka megerősítése, orvosok továbbképzése a romák ellátásával kapcsolatos kérdésekről, kórházi felvétel során a betegirányítás módszere, a betegjogi képviselő munkája során a diszkrimináció-mentes ellátás biztosítása. Végül ösztöndíj pályázat is kiírásra kerül, melynek célja, hogy ösztönözzék a roma fiatalok egészségügyi, szociális szakképzésben való részvételét.
3.3.2. A fogyatékossággal élők önálló életvitelét elősegítő intézkedések
A fogyatékossággal élő emberek aránya a népességen belül az 1990. évi 3,5%-ról 2001-re 5,7%-ra emelkedett. Életkörülményeik sok tekintetben jelentősen kedvezőtlenebbek az átlagnépességénél. Bár iskolázottsági szintjük jelentősen javult az utóbbi évtizedben, ám még mindig jelentősen elmarad az országos átlagtól. Foglalkoztatási mutatóik igen rosszak, 2001-es adatok szerint mindössze 9%-uk volt
46
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
47
foglalkoztatott, és az e körbe tartozó népesség több mint fele olyan háztartásban élt, amelynek egyáltalán nem volt foglalkoztatott tagja.
A fogyatékossággal élők többszörösen hátrányos helyzetének javítása érdekében került sor a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény, valamint az ebben rögzített elvek gyakorlati megvalósulását megalapozó Országos Fogyatékosügyi Program elfogadására még 1999. decemberében. A Program átfogóan rögzíti mindazokat az elveket, stratégiai célokat és feladatokat, amelyek a törvény végrehajtása érdekében összehangolt állami intézkedéseket kívánnak, de nagyban épít az önkormányzatokra és intézményeikre, a civil szervezetekre, valamint a fogyatékossággal élő személyek aktív részvételére is.
A Program megvalósítása 2000-2010 között történik, középtávú intézkedési tervek segítségével. 2004. első felében elkészül a 2004-2007-re szóló új középtávú intézkedési terv, amely a fizikai, információs hozzáférhetőség, közlekedés, egészségügy, oktatás, foglalkoztatás, sport, kultúra és szabadidő, szociális ellátások területein kívánja egységesen meghatározni a legfontosabb fejlesztési irányokat. A Program azt a célt szolgálja, hogy a fogyatékossággal élő emberek számára összehangolt állami intézkedéseken keresztül megteremtődjön az esélyegyenlőség, a társadalmi integráció és az önálló életvitel alapvető feltételeinek a biztosítása, vagyis érvényesüljön a fogyatékossággal élők szempontjainak figyelembe vétele minden szakmapolitikai területen (mainstreaming). Tekintettel arra, hogy az akadálymentesítési program erőteljes lemaradásban van, a megfelelő ütemezés érdekében 2004-ben valamennyi ágazat szintjén megtörténik a tényleges szükségletek és forrásigény felmérése. A hosszabb távú, széleskörű akadálymentesítési program a Strukturális Alapok forrásainak bevonását is igényli.
2004-2006 között a fizikai és információs hozzáférhetőség érdekében több program is végrehajtására kerül:
A Köztársasági Esélyegyenlőségi Program keretében folytatódik a középületek akadálymentesítése, (melyen belül prioritásként szerepelnek a kistelepülések középületei), valamint a hozzáférhetőség biztosítása az info-kommunikációban és az oktatás területén. Egy Phare támogatással megvalósuló program keretében 150 oktatási intézmény és sportcentrum akadálymentesítése történik meg 2005-ig. Hasonló program indul a kereskedelmi szálláshelyek és a vendéglátó-helyek hozzáférhetőségének javítására is.
2004-ben elindult egy Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintő mintaprogram, melynek keretében közterek akadálymentesítése történik közmunkaprogramok keretében. A közterületi akadálymentesítési programot a következő években további megyékre is ki kell terjeszteni.
A közlekedési akadálymentesítés területén az Országos Fogyatékosügyi Program keretében felbecslésre kerül a személyszállítási közforgalom indokolt mértékig történő akadálymentesítésének költségigénye. A közlekedési társaságok kialakították akadálymentesítési stratégiájukat, melyek megvalósítása elindult. Az elkövetkező években fokozni szükséges az e területre bevonható forrásokat annak érdekében, hogy a célkitűzés elérhető legyen.
A mozgáskorlátozott személyek parkolási igazolványáról jogszabály rendelkezik. Az Európai Unió ajánlásának megfelelően korszerűsítésre került a mozgáskorlátozott személyek parkolását lehetővé tévő parkoló kártyák rendszere. A rendelet, amely szabályozza a parkolási igazolványra jogosultak körét, valamint a parkolási igazolvány kiadása iránti kérelem eljárásának szabályait, 2004. július 1-jén lép hatályba.
A információs hozzáférhetőség biztosítása érdekében a siket és a nagyothalló emberek számára a jelnyelvi regionális tolmácsszolgálatok jöttek létre, amelyek fordítási, tolmácsolási és jegyzetelési feladatokat látnak el, valamint információt nyújtanak a célcsoport kommunikációs igényeiről. Szoros kapcsolatban állnak a területükön működő szociális, egészségügyi, oktatási és foglalkoztatási intézményekkel, szolgáltatókkal, és az érdekvédelmi szervezetekkel. Az elkövetkező években folytatódik a szolgálatok fejlesztése és működésük megerősítése.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
3.3.3. Szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek támogatása
Magyarországon a fejenkénti alkohol- és nikotinfogyasztás tradicionálisan magas, a '90-es évek óta terjed a kábítószerek kipróbálása is. A magyar népesség mentális állapota összességében kedvezőtlen, magas az öngyilkossági arányszám is.
A Nemzeti Népegészségügyi Program fontos feladatának tekinti a szenvedélybetegségek visszaszorítását.
CÉL^KITŰZÉSEK:
az alkoholbetegek száma a jelenlegi 800-900 ezer főről 2012-ig 500 ezer alá csökkenjen; a drogfüggők száma 2008-ra ne lépje túl a 2002-es szintet; a cigaretta fogyasztás évi 8%-kal csökkenjen 2005-ig;
48
Az információs hozzáférés biztosításának fontos állomása az online információk akadálymentesítése, a létező honlapok vakbarát verzióinak elkészítésével, valamint a fogyatékossággal élők oktatását segítő speciális eszköz- és szoftver fejlesztéssel.
2004-ben „Több fogyatékos fiatalt a felsőoktatásban" címmel az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal és az Oktatási Minisztérium együttműködésében kampány kezdődött annak érdekében, hogy a látás- és hallássérült fiatalok minél nagyobb számban vehessenek részt a felsőoktatási képzésekben. Jelenleg 400 fogyatékos fiatal tanul felsőoktatási intézményben. Cél ennek a kétszeresére növelése.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások területén a fogyatékossággal élő személyek esetében a saját lakókörnyezetben történő segítségnyújtás kap prioritást. 2004-ben jelentős támogatást kapnak a fogyatékossággal élők önálló életvitelét segítő, 2003-tól működő támogató szolgálatok, melyek közül 20-22 új szolgálat létrehozása, valamint a már működők támogatása a célkitűzés. A fogyatékossággal élő személyek nappali ellátásának bővítése a 2004-2006 közötti időszakban a HEF OP intézkedései között is szerepel. A pályázat keretében elsősorban olyan szolgáltatások kialakítása a cél, amelyek a kötelező alapszolgáltatások mellett a társadalmi és munkaerő-piaci integrációt is nyújtanak, illetve a szolgáltatást igénybe vevők számára fejlesztő felkészítést, védett, félig védett vagy tranzitfoglalkoztatást is biztosítanak.
Folytatódik a fizikai, információs hozzáférhetőség és az oktatási esélyek javítása.
A fogyatékossággal élők számára nyújtott szociális szolgáltatások terén célkitűzés, hogy 2006-ig jelentősen növekedjék a házi segítségnyújtásban részesülő fogyatékossággal élő személyek száma. Folyamatosan növekedjék a támogató szolgálatok száma. A fogyatékossággal élők nappali ellátásában 1000 pótlólagos férőhely kerüljön kialakításra.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
A Program keretében az alábbi területeken történnek intézkedések 2004 folyamán:
- Alkohol betegek korai kezelésbevételének támogatása a munkahelyeken
- Alkohol betegek korai kezelésbevételének fejlesztése az alapellátásban
- Gyógyult alkoholbetegek civil szervezeteinek és az alkohol, illetve drog területen működő önsegítő csoportok fejlesztése
- Szenvedélybetegek szociális ellátásnak fejlesztése
- Szenvedélybetegek egészségügyi ellátásának - drogambulanciák, drogrehabilitációs intézményrendszer - fejlesztése
A drogprevenció területén számos komplex egészségfejlesztő-drogprevenciós célú program működik az országban, információs kampánnyal, képzésekkel, iskolai megelőző programokkal, egészségügyi szolgáltatásokkal (drogambulanciák, drogbuszok). Az állami szerepvállaláson kívül jelentős a civil szervezetek részvétele is. 2004-ben pályázati program útján támogatásra kerül az iskolák egészségfejlesztési-drogmegelőzési tevékenysége.
A kábítószer elleni küzdelem összehangolt kormányzati intézkedéseit a 2000-ben elfogadott Nemzeti Stratégia a Kábítószer-probléma Visszaszorítása Érdekében foglalja magába.
A Stratégia fő céljai: (1) a társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában; (2) esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak a drogok visszautasítására, (3) segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő egyéneket és családokat, (4) csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét. A stratégia keretében 2002-2003-ban tett intézkedésekről szóló beszámoló elkészült, a következő időszak intézkedéseit tartalmazó cselekvési program kidolgozása pedig jelenleg van folyamatban.
A Nemzeti Drogstratégia keretében került felállításra a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok hálózata, számuk meghaladja a 70-et. 2002-2005 között átfogó program indult a hálózat további fejlesztésére. A program keretében 700 fő képzése valósul meg, és drogprevenciós tevékenységek támogatása történik.
CÉL^KITŰZÉS: 2005-ig a kábítószerfüggők közül a kezelésben/rehabilitációban részesülők aránya 40%-kal nő
A nemzeti drogstratégia keretében megvalósuló további programok:
- Reszocializációs, reintegrációs programok, intézmények fejlesztési támogatása
- Képzési, továbbképzési, kortársképzési programok
- Alacsonyküszöbű intézmények működési támogatása, infrastrukturális fejlesztések támogatására
A pszichiátriai- és szenvedélybetegeket ellátó szociális szolgáltatási rendszer kapacitáshiányokkal küzd, jelentős hiányok vannak a területi lefedettség vonatkozásában is. 2004-ben a pszichiátriai ellátások fejlesztésének iránya a lakókörnyezetében való ellátás, a közösségi gondozás hálózatának elterjesztése, a szociális segítő hálózat kialakítása, felkészítése, speciális tanfolyami képzéssel a gondozók és koordinátorok részére. Pályázati program keretében a tárgyi, működési feltételek kialakítása a cél. Egy év alatt 10-12 szolgálat kialakítása történhet meg. A pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása területén a 2003-ban bevezetett közösségi ellátás elterjesztése a cél.
49
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
3.3.4. Hajléktalan emberek életesélyeinek növelése
Magyarországon a hajléktalan emberek számáról csak becsült adatok állnak rendelkezésre, melyek szerint számuk 35-40 ezer főre tehető. A hajléktalan embereket fogadó szálláshelyek száma, jelenleg mintegy 6200. A nappali melegedőkben és a népkonyhákon pedig naponta 5000 személy kap ellátást. Ezek a kapacitások csak egy részét fedik le a szükségleteknek, a hajléktalanul, utcán, nem lakás céljára szolgáló helyen élők száma az ellátórendszer jelenlegi kapacitásának többszörösét teszik ki. Ugyanakkor az ellátórendszer legkevésbé kiépített területe az intézményen kívül élők segítése, de kevés a megelőzést és a reintegrációt segítő program is.
A hajléktalan-ellátás fejlesztésének fő prioritásai az elkövetkező években az utcán élők számának csökkentése, valamint a hajléktalan ellátásokból való kivezető utak megteremtése.
CÉL^KITŰZÉS: Az utcán élő hajléktalan emberek számának csökkentése. Ennek érdekében a nappali ellátás fejlesztése oly módon, hogy az elősegítse a hatékonyabb ellátásszervezést diszpécserszolgálatok működtetése által.
Ennek érdekében folytatódik egyrészt az utcai szociális munka fejlesztése, másrészt a komplex társadalmi re-integrációt biztosító programok támogatása. A program kiemelt célja a vidéki és a fővárosi utcai szociális munka és a regionális diszpécserközpontok működési feltételeinek kialakítása és fejlesztése. Ezek feladata a szükségletek és a rendelkezésre álló ellátások felmérése, a szolgáltatások hozzáférhetőségének figyelése/szervezése. A területi szintű munka jobb összehangolása érdekében 2004-től regionális módszertani központok kerülnek felállításra. Külön hangsúlyt kap a szálláshelytől független, esetkezelés jellegű szociális munka megjelenítése. A támogatott re-integrációs programok a hajléktalan személyek elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedését és az önálló életvitel megteremtését célozzák. Az önálló életvitel egyik pillére az önálló lakhatás, ennek érdekében folytatódik az intézményen kívüli férőhelyek bővítése. A rendelkezésre álló fejlesztési források rugalmas és szükségleteknek megfelelő felhasználását a fővárosban és Pest megyében az e feladatra 2003-ben létrehozott az Összefogás Közalapítvány koordinálja.
Egy 2004. évi jogszabály-módosítás 6 regionális és négy fővárosi egészségcentrum létrehozását célozza, melyek sürgősségi ellátást, megfigyelést és ápolást biztosítanának, az utcai szociális munka intézményes háttereként.
A HEF OP intézkedései között is szerepel a hajléktalan emberek nappali ellátásának bővítése a 20042006 közötti időszakban. Az intézkedés keretében elsősorban olyan szolgáltatások kialakítása a cél, amelyek társadalmi és munkaerő-piaci integrációt célzó szolgáltatásokat is nyújtanak, illetve a szolgáltatást igénybe vevők számára fejlesztő felkészítést, védett, félig védett vagy tranzitfoglalkoztatást is biztosítanak.
3.3.5. Migránsok és menekültek társadalmi befogadásának elősegítése
A Magyar Köztársaság területére bevándoroltak, valamint letelepedett külföldi állampolgárok száma és aránya az EU tagállamaihoz képest alacsony, a lakosság alig 2%-a. Hazánk EU csatlakozását követően ugyanakkor a bevándoroltak létszámának emelkedése várható, ezért nagyon fontos, hogy kiépüljenek a társadalmi integrációt támogató intézmények és eszközök. A menekültek társadalmi beilleszkedésének állami feladatát a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény fogalmazta meg, melynek keretében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2002-től ajánl fel ún. Integrációs programcsomagot a menekültek számára.
50
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
3. 4. Sajátos élethelyzetű csoportok
Agyermekek és idős emberek.
3.4.1. A gyermekszegénység kockázatainak megelőzése, a családi szolidaritás megőrzése
A napjainkra jellemző demográfiai változások hatásai Magyarországon is megmutatkoznak, és a hagyományos családi kötelékeket is átrendezik. 20 év alatt közel a felére csökkent a házasságkötések száma és ma már minden 100 házasságból 40 válással végződik. Az egyszülős családok aránya eléri a 16%-ot. 10 év alatt 5%-ról 11%-ra nőtt az élettársi kapcsolatok aránya. Magyarországon ma közel minden harmadik gyermek házasságon kívül születik.
A gyermekek szegénységének kockázatát leginkább növelő tényezők a szülők kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés, illetve a hátrányos helyzetű térségekben található lakóhely. Az ezekből adódó hátrányok kompenzálása érdekében Magyarországon differenciált pénzbeli családtámogatási rendszer működik, mely a magyar szociális ellátórendszerben kiemelt szerepet tölt be. A munkajövedelmek után a gyermekes háztartások bevételeinek második legnagyobb tételét a családtámogatások képezik11. Ezek aránya - EU összehasonlításban is kiugróan magas - átlagosan 11,3%. Ennek ellenére a gyermekes családok szegénységi rátája mintegy kétszer akkora, mint a magyar felnőtt lakosság körében. A szegénységi kockázat legnagyobb a gyermekeket egyedül nevelők családjában, valamint a háromnál több gyermeket nevelőknél, bár az utóbbi időben a nagycsaládok szegénységi kockázatát sikerült némiképp enyhíteni. Kiemelt kockázatot jelent a gyermekszegénység szempontjából, hogy van-e aktív kereső a családban. Ily módon a gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése. További eszközt jelentenek a pénzbeli
A nettó jövedelemhez viszonyítva. A gyermekek utáni adókedvezményt is beleszámítva 14,5%.
51
2003-ban PHARE támogatással kísérleti integrációs program indult, amely menekültek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjához nyújtott komplex támogatást. 2003-ban indult a MATRA előcsatlakozási program, melynek célja egy átfogó menekült és „bevándorló" integrációs politika intézményi feltételeinek kidolgozása, az integrációs programok lehetséges tartalmi elemeinek meghatározása.
A komplex migrációs stratégia kidolgozása érdekében 2004-ben a Kormány Migrációs Tárcaközi Bizottságot hozott létre.
A menedékkérők társadalmi integrációját és szakmai képzését célozza a 2004. májusától pályázható EQUAL Közösségi Kezdeményezés. A program a célcsoport foglalkoztathatóságát és befogadását nyelvi- és szakképzés útján segíti, új módszerek és integrált szolgáltatások kidolgozásának, létrehozásának és kipróbálásának támogatásával.
Előreláthatóan 2005. januártól egy 15 hónapig tartó „Twinning-projekt" veszi kezdetét. Ennek elsődleges célja egyrészt a külföldiekkel a munkájuk során kapcsolatba kerülő önkormányzatok és munkaügyi központok munkatársainak továbbképzése, másrészt egy a jogszabályi háttér megteremtését szolgáló javaslat kidolgozása.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
Pénzbeli és természetbeli ellátások
A családtámogatási rendszer pénzbeli ellátásai közül a szociális rászorultsághoz kötött rendszeres gyermekvédelmi támogatás a legjelentősebb. Az 1997 óta működő ellátás alapján eleinte évente kb. 800 ezer, az elmúlt évben közel 700 ezer gyermek után járt támogatás. A támogatást mindazok a gyermekes családok megkapják, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimumot. Ez a támogatási forma jelentős szerepet tölt be a szegény, alacsony jövedelmű és az aktív kereső nélküli gyermekes családok életében. Az egyszülős családok azonban még akkor is fokozott nehézségekkel küzdenek, ha jövedelmük meghaladja a jelenlegi jogosultsági küszöböt. A SZOLID Projekt elképzeléseinek megfelelően ezért a rendszeres gyermekvédelmi támogatást szabályozó rendelkezések úgy módosulnak, hogy 2006. január 1-jétől az egyedülálló szülők magasabb mértékű jövedelem mellett is jogosultak legyenek az ellátásra. A támogatás további finomítását jelenti, hogy ugyanezen időponttól a rendszeres gyermekvédelmi támogatás általános jogosultsági küszöbe a tervek szerint a szociális minimumhoz viszonyítottan kerül megállapításra. Ennek eredményeképpen várhatóan megnő a támogatásban részesülő gyermekek aránya.
CÉL^KITŰZÉS: A gyermekszegénység csökkentése a rendszeres gyermekvédelmi támogatás célzottabbá tétele révén. Az egyszülős családok fokozottabb támogatásának lehetővé tétele.
A Gyermekvédelmi törvény 2002. évi módosítása differenciáltabbá és célzottabbá teszi a gyermekétkeztetési kedvezmények feltételrendszerét. 2003 szeptemberétől a bölcsődékben és óvodákban nem kell térítési díjat fizetni az étkezésért a legrászorulóbbak - a fogyatékos, nagycsaládban élő, illetve rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek - után. A közoktatási intézményekben (általános iskola, középfokú oktatás) jelenleg e hátrányos helyzetű csoportok 50%-os térítési díjkedvezményre jogosultak.
2003. szeptemberétől az étkeztetésnél is bővebb körben vált ingyenessé a tankönyvellátás: a három és több gyermekes családban élő, a tartósan beteg, fogyatékos, vagy egyedülálló szülő által nevelt 1-13. évfolyamon tanulók és szakképzésben részesülők, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő 1-4. évfolyamon tanulók, 2004. szeptemberétől pedig a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő 1-8. évfolyamosok jogosultak ingyenes tankönyvellátásra. A rendszer teljes felfutása során a jogosultak köre tovább bővül majd a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő 9-13. évfolyamos tanulókkal.
Gyermekjóléti szolgáltatás
A családban nevelkedő hátrányos helyzetű gyermekek problémáit hivatott kezelni az országosan kiépült gyermekjóléti szolgáltatás rendszere. Jelenleg a magyarországi települések 95%-ában biztosított valamilyen formában ez az ellátás, ugyanakkor sok az egyszemélyes szolgálat. A szolgálatok különböző közösségi programokat működtetnek a nehéz szociális helyzetben vagy speciális élethelyzetben lévő családok számára, pl.:
- együttes szabadidős és kulturális programok szülőknek és gyermekeiknek;
52
és természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások, valamint célzott programok.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
53
- a társadalmi beilleszkedést támogató személyiségfejlesztő és konfliktuskezelő csoportfoglalkozások a szülők számára;
- csoportfoglalkozások gyermekeknek az iskolai beilleszkedés és sikeres tanulmányi előmenetel támogatására;
- segítő programok a speciális élethelyzetű családok - fiatal, hátrányos helyzetű szülők vagy egyszülős családok - számára.
A Gyermekvédelmi törvény 2002. évi módosítása a nagyobb lélekszámú (40 000 fő feletti) településeken 2005. július 1-jétől kötelezővé teszi a gyermekjóléti központok létrehozását, ún. „utcagyerek" programok működtetését utcai-lakótelepi szociális munka biztosításával és a kórházi szociális munka biztosítását a kórházak gyermekosztályain (elhanyagolt, bántalmazott gyermekek) és a szülészeti osztályokon (szociális krízishelyzetű anyák, fiatal anyák). A gyermekjóléti központokban a készenléti szolgálatot is meg kell szervezni, valamint mód van kapcsolattartási ügyeletet működtetésére az elvált szülők gyermekének különélő szülőjével és a nevelőszülőknél élő gyermekek vérszerinti szüleikkel való kapcsolattartásának elősegítése érdekében. További feladat a speciális szükségletű gyermekek szakellátásának kiépítése. 2004-ben megkezdődött a nevelőszülők akkreditált továbbképzése annak érdekében, hogy képesek legyenek speciális szükségletű vagy különleges ellátást igénylő gyermekek nevelésére.
További programok támogatják a helyi önkormányzatokat ifjúsági információs és tanácsadó irodák működtetésében és fejlesztésében, ifjúsági közösségi terek létrehozásában, gyermek és/vagy ifjúsági színtereken megvalósuló értékteremtő programok létrehozásában („Kell egy hely" program).
Célzott programok
A 2004-ben induló „Biztos kezdet" program (az Egyesült Királyságban működő program adaptációja) ágazatközi együttműködésen alapuló, civil szerveződésekkel együttesen működtetett szolgáltatás, mely a hátrányos helyzetű térségekben, falvakban, városi lakótelepeken élő, 0-6 éves kisgyermeket nevelő családok komplex támogatását szolgálja. A program célja a helyi szükségletekre épülő ágazatközi és civil együttműködések kialakítása a gyermekek egészségügyi és szociális gondozásában, napközbeni ellátásában és a családok gondozásában, a szegénység újratermelődésének megelőzése érdekében. A program adaptációja hazánkban öt olyan földrajzi területen indult el, ahol a települési hátrányok mellé a kirekesztődés egyéb kockázatai is társulnak. A következő években - a forráslehetőségek függvényében - a program minél szélesebb körben való elterjesztése a cél.
3.4.2. Idős emberek - Aktív és méltó öregkor
Az európai trendekhez hasonlóan hazánkban is egyre jellemezőbbé válik a népesség általános öregedése. Ez fokozódó kihívást jelent az életkörülmények, életminőség fenntartása szempontjából. Az idősek differenciálódó rétegében a korosodó személyek fiatalos, energikus csoportjai mellett egyre nagyobb számban vannak jelen azok a késői öregkort megélő személyek is, akik a jelenleginél jóval nagyobb mértékű ápolási, ellátási kapacitást igényelnek. Az idősödés kihívásaira adott válaszok, az „aktív öregedés" kérdései ezért nálunk is egyre inkább a figyelem homlokterébe kerülnek. A nyugdíjasok megfelelő életkörülményei szempontjából ugyanakkor kulcskérdés az aktivitási ráta növelése és a korai nyugdíjazás hatékony visszaszorítása.
Az elmúlt években számos intézkedés segítette a nyugdíjasok anyagi helyzetének javulását:
2003-ban és 2004-ben két részletben a saját jogú nyugdíjak mellett folyósított özvegyi nyugdíjak 20-ról 30%-ra történő emelése mintegy 580 ezer özvegyet érintett. 2003-tól fokozatosan bevezetésre kerül a
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
54
13. havi nyugdíj intézménye, mely 2006-ban válik teljes körűvé: évente 1-1 héttel bővül az ellátás összege. 2004. évtől két részletben, májusban és decemberben történik az ellátás folyósítása. 2003-ban a nyugdíjak reálértéke 8%-kal növekedett (részben a 13. havi nyugdíj idő-arányos bevezetésének következtében). 2004-ben további reálérték-növekedés várható.
CÉL^KITŰZÉS: Az aktív és méltó időskor érdekében az idős emberek aktív és széleskörű társadalmi részvételének segítése. Ennek érdekében:
Idősbarát fizikai és társadalmi környezet megteremtése.
A közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük bővítése.
A helyi társadalmi részvételük erősítése.
Az időskorhoz kapcsolódó társadalmi attitűd formálása.
Generációk közötti szolidaritás erősítése.
A készülő Kormányzati Idősügyi Nemzeti Cselekvési Program (KINCS) összefogja az idős személyeket érintő, a különböző szakmapolitikai területeken megvalósuló intézkedéseket. A program elemei az ismeretek bővítését (kutatások, konferenciák), az idősek aktivitásának fokozását (képzések, foglalkoztatás), idősbarát környezet kialakítását (akadálymentesítés, lakás át-, illetve kialakítás révén), az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztését (geriátriai részlegek, otthoni szakápolás, gondozás bővítése) célozzák.
Az idősbarát fizikai és társadalmi környezet és a tevékeny időskor támogatását szolgálja, hogy Magyarország - európai összehasonlításban is - széleskörű utazási, közlekedési kedvezményeket biztosít az idősebbek számára:
- A 65 év felettiek számára a helyi és helyközi közúti és vasúti közlekedés díjmentes;
- A 65 évet be nem töltött nyugdíjasok számára kedvezményes helyi utazási bérletre, valamint évi 16 alkalommal 50%-os, vagy évi 8 alkalommal 90%-os, valamint további 2 alkalommal 90%-os utazási kedvezményre jogosultak;
- Az 55 év feletti nők, valamint a 60 év feletti férfiak 20%-os vasúti utazási kedvezményre jogosultak.
A 2003-ban elindult „Idősbarát lakás" modellprogram keretében 2004-ben 40-50 lakás átalakításának tapasztalatait felhasználva műszaki-építészeti normák kidolgozására kerül sor, annak érdekében, hogy az egyedül álló, funkcióvesztéssel élő (elsősorban 75 éven felüli) idős emberek biztonságos körülmények között és tevékenyen élhessenek saját lakásukban.
A helyi társadalmi részvételük erősítését szolgálja az „Idősbarát Önkormányzat" Díj alapítására, melynek keretében a „legjobb gyakorlatok" felkutatása, díjazása és közzététele történik az idősbarát önkormányzati magatartásformák területén. Az önkormányzatok kulcsszereplők az idősek számára megfelelő fizikai környezet megteremtésében, a kulturális életben való részvétel elősegítésében, az idősek helyi közéletbe történő bevonásában, és a közszolgáltatások biztosításában. 2004-től évente három, az e területeken legkiválóbb önkormányzat díjat kap és a további legsikeresebb pályázókkal együtt konferencián, és évkönyvben mutathatja be az idősek életminőségének javítását célzó gyakorlatát.
Az időskorhoz kapcsolódó társadalmi attitűdformálás érdekében 2004-2006 között az alábbi programok indulnak:
- "Időskorúak életkörülményei" kutatás-sorozat az időskorú népesség összetételéről, egészségi állapotáról, életkörülményeiről, aktivitásáról.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
55
- Az Idősek Világnapja és hónapja megünneplésének társadalmivá tétele.
- Párbeszéd a médiával, kiadványok, konferenciák és célzott médiakapcsolatok az aktív időskor népszerűsítésére.
- 2004-től évente megrendezésre kerül a „senior-sporttalálkozó", az időskorúak országos sportversenye.
A generációk közötti szolidaritás erősítését szolgálja intergenerációs projektek támogatása a hagyományőrzés, a kultúra és a szabadidős tevékenységek területén.
A közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük bővítése
A Nemzeti Népegészségügyi Program keretében program indul innovatív módszerek elterjesztésére a geriátriai járóbeteg és nappali egészségügyi ellátások területén. Ennek keretében az idősek igényeihez, szükségleteihez szabott, lakásukról igénybe vehető, integrált szociális és egészségügyi szolgáltatások modellezésére kerül sor.
A 2004-2006-ig terjedő időszakban
- biztosítani kell a geriátriai osztályok finanszírozását saját geriátriai kódrendszerrel;
- aktív kórházi ágyak átalakítása hosszú ápolási idejű ellátási formákká;
- a hospice ellátási rendszer kialakítása és elterjesztése mind az intézeti, mind az otthoni ellátás keretében;
- otthoni szakápolási szolgálatok továbbfejlesztése.
Az idős embereknek nyújtott szociális szolgáltatások fejlesztése elsősorban - a szociális alapellátások közül - a házi segítségnyújtást érinti, amely az otthonmaradást és a biztonságos önálló életvitelt segíti. Célunk, hogy az ország minden településen elérhető legyen ez az ellátási forma, mivel jelenleg a települési önkormányzatok 55%-a biztosítja ezt az igénylők számára.
A házi segítségnyújtás kiegészítő formája a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, melyet jelenleg 247 települési önkormányzat biztosít, a szolgáltatás Heves és Nógrád megye kivételével az ország egész területén elérhető. A szociális ellátások területén 2004-től a jelzőrendszeres házi gondozás rendszerének bővítése kap prioritást. 2004-től bevezetésre került az állami normatív támogatás ennél az ellátási formánál.
A 2004-2006-ig terjedő időszakban fejlesztési céljai:
- a házi segítségnyújtás hatékonysága érdekében az egészségügyi alapellátással, valamint az otthoni szakápoló szolgálattal való együttműködés megvalósítása minden településen,
- a jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz való hozzáférés biztosítása 500 településen,
- a demens idős emberek saját otthonukban, valamint intézményi keretek között történő ellátásának elősegítése, ez utóbbi érdekében 800 idősek otthonában 2006-ra kiemelt finanszírozású demens részlegek kialakítása,
- az idős emberek információhoz való hozzáférési esélyeinek javítása közös használatú Internet telepítésével (2100 számítógéppel) a nappali, átmeneti és bentlakásos intézményekben.
Az információs társadalomba való bekapcsolódás érdekében a Magyar Információs Társadalom Stratégiája (MITS) nagy hangsúly fektet az informatikai esélyegyenlőség erősítésére, ezen belül az idős emberek számítógép és Internet-használatának elősegítésére, és az ehhez kapcsolódó képzési programokra. Célkitűzés, hogy 2006-ra a 60 éven felüliek körében 15%-ra növekedjen az internethasználók és PC-vel ellátottak aránya.
SZAKMAPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK
56
Az idős emberek méltóságát, autonómiáját szolgálja az információk több csatornán (hagyományos, elektronikus és telefon) való hozzáférésének biztosítása. Ennek érdekében 2004-től elindult a DR.INFO, amely olyan telefonos és internetes tájékoztató szolgáltatás, amely könnyen hozzáférhetővé tesz általános egészségüggyel kapcsolatos alapvető információkat. Folyamatos továbbfejlesztése célzott lakossági felmérés alapján a tartalom mélyítésével és új tartalmak beépítésével történik. A KINCS 2006-ig további, az idős embereknek szóló telefonos szolgáltatások bevezetését tervezi.
INTÉZMÉNYI FELTÉTELEK
4
Intézményi feltételek
Az érintettek bevonása. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem figyelembe vétele minden területen. Párbeszéd előmozdítása. A társadalomstatisztika szerepe.
4.1. Az érintettek bevonása
Fontos elv annak biztosítása, hogy a szegénységben és kirekesztésben érintettek részt vehessenek az őket érintő szakmapolitikai döntések meghozatalában. Ez szükségessé teszi a hátrányos helyzetűek bevonását, az őket képviselő nem-kormányzati szervezetek támogatását, a döntéshozatali, jogszabályalkotási folyamatok társadalmi vitáinak megerősítését, valamint a szociális hatóságok és szolgáltatások hozzáférhetőségének, elérhetőségének és számonkérhetőségének megteremtését.
4.1.1. Hátrányos helyzetűek bevonása, jogvédelme és részvételük biztosítása az őket érintő döntéshozatali folyamatokban
Az állampolgári jogok folyamatos kiterjesztése, valamint e jogok biztosítása a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára kiemelten kezelt kormányzati feladat. Ennek érdekében számos olyan új kezdeményezés, intézkedés került bevezetésre, amelyek megkönnyítik az alapvető jogok általános érvényesülését.
A Parlament 2003-ban fogadta el azt a törvényt, amely a szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára biztosít - egy új intézményrendszer keretében - jogi képviseletet és jogi tanácsadást jogaik érvényesítéséhez és jogvitáik megoldásához. A rászoruló az egy főre jutó jövedelem függvényében a szolgáltatást vagy ingyen kapja, vagy annak díját az állam megelőlegezi számára.
Hasonlóan érdekvédelmet hivatottak elősegíteni az először az egészségügyben bevezetett betegjogi képviselők, majd 2003-tól a szociális területen működő ellátottjogi képviselők, valamint gyermekjogi képviselők intézményei.
A speciális élethelyzetű csoportok választási részvételének biztosítása érdekében elindult többek között a hajléktalan emberek okmányellátása, valamint a Hangos Internet program, amelynek célja a vakok és gyengénlátók választásokon való részvételének, illetve a választási ismeretekben való eligazodásának segítése.
57
INTÉZMÉNYI FELTÉTELEK
58
A közigazgatási ügyintézés gyorsítása és hatékonysága érdekében elindult az elektronikus ügyintézés feltételeinek kialakítása, amelynek eredményeként az okmányirodai ügyek nagy része hamarosan otthonról, elektronikus úton is kezdeményezhető lesz. Annak érdekében, hogy az ügyfelek utánjárás nélkül egy ügyfélszolgálati helyen intézhessék ügyeiket indokolt, hogy az azonos illetékességű és székhelyű helyi államigazgatási szervek közös szolgáltató egységeket hozzanak létre. Ezt szolgálják „Front Office" egységet képezve a fővárosban és abban az öt új kistérségi központban - ahol jelenleg nem működik okmányiroda - kialakításra kerülő Egységes Hivatali Szolgáltató Centrumok.
Az állampolgári jogok érvényesüléséhez szükséges információk biztosítására is több új kezdeményezés indult. A Nemzeti Esélyegyenlőségi Hálózat programjának keretében a régiókban és kistérségi szinten esélyegyenlőségi irodák, információs pontok és megyei hatáskörű ún. Esélyek Házai kerülnek kialakításra. 2004-ben mind a 19 megyében és Budapesten megnyílnak az Esélyek Házai. A hálózat egyrészt már meglevő intézményi bázison (Civil Szolgáltató Központok, teleházak, önkormányzati jóléti szolgálatok) alapul, másrészt új irodákat hoz létre azokban a kistérségekben, ahol ilyen intézmények nem működnek. Az Irodák fő tevékenysége az információ-szolgáltatás, a jogsegély-szolgálat, és az állampolgári önszerveződések segítése az érintettek bevonásával, valamint intézményes együttműködés kiépítése a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, a fogyatékossággal élő emberek, a romák, hátrányos helyzetű idősek, családok, nők és gyermekek érdekében. 2006-ra a Hálózat kiépül kistérségi szintig - kiemelten a hátrányos helyzetű településeken.
A Hálózat további célja a megyei Esélyegyenlőségi Szakmai Fórumok felállítása, melyek a helyi diszkriminációs és egyenlőtlen bánásmóddal kapcsolatos problémákra dolgoznak ki gyakorlati terveket és segíti azok megvalósítását.
4.2. A szegénység és a társadalmi kirekesztés figyelembe vétele minden
A nemzeti cselekvési terv kiemelt prioritásának tekinti, hogy széleskörű erőfeszítéseket tegyen a társadalmi befogadás ösztönzésére minden érintett szakmapolitikai területen és igazgatási szinten.
4.2.1. Koordinációs mechanizmusok
A cselekvési terv megalkotására, a Társadalmi Befogadásról szóló Közös Memorandumban megfogalmazottak nyomon követésére a Kormány Társadalmi Kirekesztés Elleni Bizottságot hozott létre. A továbbiakban a Társadalmi Kirekesztés Elleni Bizottság feladata lesz a nemzeti cselekvési terv megvalósulásának figyelemmel kísérése is. A cselekvési tervben foglalt programok végrehajtására az érintett kormányzati szervezetek évente részletes intézkedési tervet készítenek, illetve rendszeresen beszámolnak vállalt feladataik teljesítéséről a Bizottságnak és a Kormány.
A cselekvési terv készítésekor figyelembe vettük azokat az észrevételeket és hozzászólásokat, amelyeket a különféle szakmai és civil szervezetek és magánszemélyek tettek a nyilvános egyeztetésre bocsátott -több száz szervezethez eljuttatott - szövegtervezetre. A következő években célunk, hogy a regionális és helyi szint bevonását tovább erősítsük, valamint hogy széleskörű szakmai párbeszédet kezdeményezzünk annak érdekében, hogy a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem szempontjai mind jobban meghonosodjanak a magyar szakmapolitikai közéletben és a társadalmi közbeszédben.
INTÉZMÉNYI FELTÉTELEK
4.2.2. A kirekesztés társadalmi mechanizmusainak jobb megértése, képzések, társadalmi tudatformáló programok
A társadalmi kirekesztésről alkotott tudásunk javítását, jobb megértését, hatékonyabb segítését szolgálja a kutatások támogatása; konferenciák szervezése; képzési tananyagok kidolgozása az előítéletek csökkentése érdekében; valamint az az átfogó médiakampány, amelyet az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal indított a társadalmi szolidaritás megerősítéséért, az erőszak és előítéletesség csökkentése és az elfogadó társadalmi párbeszéd érdekében.
2004-2005-ben egy Phare program keretében diszkrimináció-ellenes akció sorozat kerül megvalósításra. A „Befogadó társadalom megteremtése" és a „Helyi tolerancia-erősítő kezdeményezések" című projektek keretében a romákkal szembeni előítéletek, csökkentését és társadalmi elfogadottságuk növelését célzó országos kommunikációs kampány indul 2004-ben. A kampány mellett kidolgozásra kerül egy a romák történelmét, kultúráját feldolgozó általános iskolai oktatási csomag, melynek tanítási módszertanát 50 iskolában, 250 tanárnak képzések és konzultációk során adják át. A program végére a bevont iskolák kialakítják saját oktatási programjaikat is.
59
Az esélyteremtő állam a kirekesztett, leszakadó társadalmi csoportok problémáit az államigazgatás minden szintjén megjeleníti, a kormányzati politika célja az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód szempontjainak következetes, integrált érvényesítése. Ennek az elvnek az érvényesítése érdekében 2003-ben kinevezésre került az Esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, és létrejött az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal. A hivatal feladata, hogy meghonosítsa a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége elvének érvényesítését minden érintett szakmapolitika területen, valamint erősítse a koordinációt a kormányzati munka és a civil és érdekvédelmi szervezetek között. A hivatal a romák, a fogyatékossággal élők és a nők helyzetének javítása érdekében konkrét programokat is kezdeményez.
A kormányzati koordinációt erősítendő kerültek kinevezésre a minisztériumokban dolgozó roma referensek, valamint működnek a kormányzati tárcaközi bizottságok (roma ügyek, népesedés, migráció, kábítószerügy, stb. területén). A társadalmi befogadást erősítendő, 2002-től működik a hátrányos helyzetűek miniszteri biztosa az Oktatási Minisztériumban, valamint kezdi majd meg munkáját a gyermeki jogok miniszteri biztosa, akinek feladata a gyermekek jogainak erősítése lesz.
A koordináció tekintetében külön kormányzati figyelmet igényel a nemzeti cselekvési terv és a Strukturális Alapok összehangolása. Mind a Társadalmi Befogadásról szóló Közös Memorandum, mind a nemzeti cselekvési terv esetében kiemelt jelentősége volt/van annak, hogy a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem érdekében megfogalmazott célkitűzésekbe, intézkedésekbe miként vonódnak be a Strukturális Alapok támogatásai, miként jelennek meg azok az ország nemzeti fejlesztési terveiben. Ezért fontos a Strukturális Alapok által támogatott fejlesztések és a nemzeti cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések közötti szinergia erősítése mind a 2004-2006-os időszakra vonatkozó első Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása, mind pedig a 2007-2013 programozási időszak tervezése tekintetében.
INTÉZMÉNYI FELTÉTELEK
60
4.3. Párbeszéd előmozdítása az összes érintett szereplő bevonásával
4.3.1. Civil szervezetek támogatása a kirekesztés elleni küzdelemben
Hazánkban mára elfogadott paradigmává vált az, hogy a piacgazdaságra és a demokráciára épülő társadalmakban törvényszerűen jön létre a három szektor: a piaci, az állami (önkormányzati) és a civil szektor.
Kialakulóban van a három szektor közötti munkamegosztás és együttműködés. Magyarországon ma a hatályos jogszabályok szerint mintegy 60 ezer, a fenti ismérveknek többnyire megfelelő különböző típusú nonprofit szervezetet tartanak nyilván, és közülük a KSH mintegy 47 ezret tekint működőnek. Ez a nagyságrend jelzi, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban elsősorban a mennyiségi fejlődés volt a jellemző, amely mindenekelőtt a 90-es évek első felében volt robbanásszerű.
A nagyszámú civil közösség egyre inkább keretet biztosít a társadalmi önszerveződésnek, megjelentek az autonómia, az önkéntesség, az öntevékenység, az adományozás klasszikus jegyei, polgárok tízezreinek nyújtva színteret egyéniségük kiteljesedéséhez. A civil közösségek társadalmi kirekesztés ellen küzdelemben való részvételét is előmozdítja az előkészítés alatt álló, az önkéntes tevékenységről és önkéntes jogviszonyról szóló törvény tervezete.
Megkezdődött a közszolgáltatások többszektorúvá válása. Mindenekelőtt az oktatás, a kultúra, az egészségügyi és szociális ellátás területén nyújtanak alternatívát vagy többletlehetőségeket a civil szervezetek. A civilek kreativitása egyre nagyobb szerepet játszik a szegénység elleni küzdelemben. Egy évtized alatt kifejlődött a magyar civil szektor, amely rendkívül tagolt és sokszínű.
A szektor fejlődése, a felhalmozódott tapasztalatok, a társadalomban lévő demokratizálódási igény és a közjó akarása, valamint a politikai környezet változása lehetőséget teremtenek arra, hogy a következő évek a magyarországi civil szervezetek minőségi változásának időszaka legyenek. Ehhez egyik szükséges feltétel a tudatos kormányzati civil stratégia, amely egyidejűleg toleráns és önkorlátozó is.
A civil szektor bevételei tekintetében ma a költségvetési források aránya az európai uniós országokban mutatkozó 40-60%-hoz képest még a 30%-ot sem éri el. Ezért fontos az elkülönített forrás biztosítása, a Nemzeti Civil Alapprogram elindításán keresztül, mely hathatós segítséget jelent a civil társadalom működési feltételeinek biztosításához. 1996 óta lehetőség van arra, hogy az adózók felajánlhassák személyi jövedelemadójuk 1%-át egy általuk választott civil szervezet számára. 2003-ban az adózók 34%-a rendelkezett adója 1%-os felajánlásáról, melynek kedvezményezettje közel 22 ezer civil szervezet volt. A Nemzeti Civil Alapprogram alapelve, miszerint a felajánlott összeggel azonos nagyságrendű keretösszeget biztosít a civil szervezetek támogatására. A Program célja az állami feladatátvállalásra is képes civil szervezetek működésének támogatása, valamint az elmaradott térségekben működő civil szervezetek esélyegyenlőségének biztosítása. Ezt szolgálja az is, hogy a támogatások odaítélése regionális szinteken történik meg, döntően civil szervezetekből álló testületekben.
A társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben fontos szerepe van az egyházaknak és egyházi intézményeknek, amelyek jelenleg is számos programot és segítő szolgáltatást működtetnek a leghátrányosabb helyzetű rétegek számára.
INTÉZMÉNYI FELTÉTELEK
A Szociális Szakmai Szövetség (3SZ) kezdeményezésére alakult meg Magyarországon 2004 áprilisában a Magyar Szegénységellenes Hálózat, amely - minden remény szerint - ez év őszén nyeri el felvételét az Európai Szegénységellenes Hálózat tagjai közé. A magyar hálózatnak jelenleg 30 - szociális területen tevékenykedő - civil szervezet a tagja. A hálózat fő feladatának tekinti a szegénység és kirekesztődés problémáinak nyilvánosság biztosítását, a szegénység csökkentésére irányuló vagy a szegények és kirekesztettek jogait, esélyeit, életkörülményeit befolyásoló hazai és Uniós kezdeményezések, programok folyamatos monitorozását, vélemények és javaslatok megfogalmazását, valamint tagjai számára információk és a szakmai együttműködés lehetőségének biztosítását.
4.3.2. A társadalmi párbeszéd új fórumai a szociális ágazatban -Szociálpolitikai Tanácsok
A társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés szerves részei a civil érdekképviseleti és szolgáltató szervezetek. A társadalmi párbeszéd partneri viszonyon alapul, kiemelt feladat a civil szektor szerepének növelése az ágazati egyeztetésben valamint a társadalmi párbeszéd intézményes kereteinek további megerősítése.
A kormány és a társadalom közötti párbeszéd legátfogóbb fórumai az úgynevezett „tanácsok". Az 1991 óta működő Szociális Tanács 2004-től átalakul. Tekintettel az ágazat által nyújtott szolgáltatások területi hangsúlyára és kiterjedtségére, új elemként jelenik meg, hogy a kialakításra kerülő Szociálpolitikai Tanács három szinten - megyei, regionális és országos - szerveződik.
A területi szintű szerveződés lehetővé teszi az érdekvédelmi és szolgáltató szervezetek szélesebb körben történő bekapcsolódását az ágazati egyeztetés folyamataiba. Ugyanakkor továbbra is önálló párbeszéd fórumokat biztosítanak az egyes hátrányos helyzetű csoportok számára a Fogyatékosügyi, a Romaügyi, az Idősügyi Tanácsok.
4.4. A hazai statisztikai adatok színvonala és relevanciája az uniós követelmények tükrében
Magyarországon, tekintettel az intézményi adatok korlátozott voltára, valamint a szigorú adatvédelmi törvényre, számos olyan adatot is a lakosságtól kell begyűjteni, amelyek intézményi, regiszteri adatokból is megszerezhetőek lennének. Ugyanakkor a lakossági adatgyűjtések fő feladatukat sem tudják maradéktalanul teljesíteni, mivel az emberek válaszolási hajlandósága erősen korlátozott. Különösen nehéz a lakosság életszínvonalát reálisan tükröző jövedelmi adatokhoz jutni. Magyarországon jövedelmi felvétel 1996-ban volt utoljára, célirányos szegénységfelvételre a rendszerváltás óta még nem került sor.
A szociális döntések előkészítését és nyomon követését segítő adatgyűjtések sem mennyiségükben, sem minőségükben nem elégségesek. Ezért a kormányzat kiemelt feladatként kezeli a szociális területet érintő adatgyűjtések segítését, a társadalomstatisztika területén a hivatalos statisztikai szolgálat megerősítését.
2005-től hazánk is vállalta a SILC felvétel bevezetését, a Laekeni indikátorok harmonizált adatgyűjtés alapján történő kiszámítását. A tervek között szerepel a szegényekre irányuló célirányos vizsgálat, egy
61
INTÉZMÉNYI FELTÉTELEK
62
nagymintás rétegződési felvétel és jövedelmi felvétel, s mindezeket segítő, előkészítő módszertani projektek beindítása. A rendszerváltás utáni Magyarország társadalmi szerkezetéről, a szegénységet előidéző és újratermelő társadalmi-gazdasági mechanizmusairól nagyon kevés információval rendelkezünk, hiányoznak az új helyzetre adekvát, releváns statisztikai kategóriáink is, ezért kiemelten fontos feladatok a társadalom osztályainak, rétegeinek megismerésére irányuló nagymintás vizsgálat.
A szociális védelmi rendszer pénzügyi kiadásainak ESSPROS szerinti adatai napjainkban kerültek először publikálásra. A legfrissebb adatok 2001-re vonatkoznak. Az elkövetkezendő időszak kiemelt feladata a szociális védelmi adatok háttérmunkálatainak segítése, a szociális intézmények elszámolási rendszerének átalakítása, a regiszteri adatok fejlesztése, osztályozási rendszerének ESSPROS követelményekhez igazítása.
Az EU pénzügyi alapjaiból való részesülés megköveteli a lehívott pénzek elköltésének pontos ismeretét és hatásvizsgálatát. Mind a felhasználási célokat, mind pedig az eredményeit mérhetővé kell tenni. A szociális szférának alkalmassá kell válnia arra, hogy céljait számszerű formában is megfogalmazza, a pénzköltés menetét átláthatóvá és felülvizsgálhatóvá tegye, valamint az elköltött pénzek hatását is kövesse. Ennek előfeltétele a magasabb színvonalú, átlátható könyvelési rendszerre történő átállás is. Az új követelmények teljesítéséhez szükséges szakmai, tárgyi és informatikai feltételeket a szociális intézmények számára mielőbb meg kell teremteni.
JÓ GYAKORLATOK
Jó gyakorlatok
Védőnői ellátás. Falu- és tanyagondnokok. Integrációs program a közoktatásban. Rehabilitációs '
5.1. Integrációs program a közoktatásban
Ma Magyarországon a hátrányos helyzetű roma tanulók elkülönítésének egyik gyakori módja a homogén általános iskolai osztályok szervezése. Kutatások szerint 700-nál is több elkülönített osztály található ma az országban, ahol a roma diákokat csökkentett tanterv szerint tanítják, körükben igen magas a lemorzsolódás és az évismétlések száma.
Ennek az igen hátrányos szegregációs gyakorlatnak a felszámolása érdekében indította el az Oktatási Minisztérium 2003-ban integrációs programját. 2002 óta a minisztériumon belül miniszteri biztos foglalkozik a hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjának előmozdításával.
Az integrációs program célja a szegregált osztályok felszámolása, valamint olyan differenciált oktatásszervezési, pedagógiai gyakorlatok bevezetése, melyek hozzájárulnak a hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességéhez, ezáltal csökkentik a korai intézményelhagyók számát.
A program 2003. szeptemberétől az általános iskolák 1. és 5., valamint a szakiskolák kilencedik évfolyamán felmenő rendszerben került bevezetésre. Ezeken az évfolyamokon integrációs felkészítés, a többi évfolyamon képesség-kibontakoztató felkészítés indulhatott, állami normatív támogatással. A normatíva azok után a hátrányos helyzetű gyermekek után igényelhető, akiknek nevelése-oktatása rendeletben meghatározott pedagógiai rendszer alapján, a többi, nem hátrányos helyzetű tanulóval együtt, azonos csoportban történik. A 2003-as tanévben a statisztikák szerint 8776 elsős, ötödikes és kilencedikes tanuló kezdte el tanulmányait az integrációs felkészítés kereteiben, és további 24 117 általános és szakiskolai diák vesz részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. Célkitűzés három év alatt további 270 iskola bekapcsolása a programba.
Az integrált oktatást folytató intézményeket szakmailag az Országos Oktatási Integrációs Hálózat segíti tanácsadóival és a térségekbe kihelyezett koordinátorokkal. Az OOIH jelenleg 45 modellintézményt működtet a romák által leginkább lakott régiókban, melyek szakmailag segítik a hozzájuk kapcsolódó környező települési iskolákat az integrált oktatás megvalósításában. Az integrált oktatást folytató iskolákat a Hálózat régiós és kistérségi koordinátorai és tanácsadói segítik.
A program megvalósulásához egyéb támogató intézkedések, programok is hozzájárulnak:
- A HEF OP egyik intézkedése jelentős forrásokkal támogatja az integrációs programba bekapcsolódó intézményeket, az érintett pedagógusok és pedagógiai munkát támogató szakemberek képzését, az integrált oktatást segítő és az idő előtti iskolaelhagyást megelőző pedagógiai módszerek fejlesztését;
63
JÓ GYAKORLATOK
A HEF OP központi programja keretében a társadalmi érzékenységet növelő, ill. az integrációs oktatás bevezetésének előkészítését szolgáló képzések is kidolgozásra kerülnek a gyermekjóléti szolgálatok munkatársai, a helyi döntéshozók, a közoktatási intézmények fenntartóinak képviselői, a koordinátorok, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek és a média képviselői számára;
2003-ban elkezdődött a gyermekek fogyatékossá minősítése rendszerének átalakítása (ld. 3.2.2.részt);
Az „Utolsó Padból" nevű program az indokolatlanul fogyatékossá minősített tanulók visszavezetését célozza az általános tantervű iskolákba/osztályokba (ld. 3.2.2. részt).
5.2. Falu- és tanyagondnoki ellátás
A falugondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi lakott helyek intézményhiányból eredő települési hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása. A falu- és tanyagondnoki ellátás előnye, hogy olyan integrált, és közösségi alapú szolgáltatást biztosít, amely igazodik a helyi adottságokhoz és sajátosságokhoz, az egyéni és közösségi szintű igényekhez, ugyanakkor éppen azokon a kistelepüléseken és tanyaságokban jönnek létre, ahol a szociális alapellátás a települések hátrányos helyzete miatt nem biztosítottak.
A falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó alapellátási feladatok különösen az egyes szociális alapellátási feladatok biztosítása, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása (gyógyszerkiváltás, orvosi rendelésre szállítás stb.), az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek intézménybe történő szállítása, egyéb gyermekszállítás (szakköri foglalkozás, úszás, nyelvoktatás, rendezvények stb.), a helyi szociális szükségletek, egyéb szolgáltatási igények, információk közvetítése az önkormányzat és a lakosság között. Egyéb szolgáltatási feladatok közé tartozik a művelődés, sport, szabadidős tevékenység szervezése, segítése, lakossági szolgáltatások (bevásárló utak szervezése, háztartási gépek javításának intézése, táp-, terménybeszerzés, különféle ügyintézés stb.), közreműködés az önkormányzati feladatok megoldásában és az egyéni és az önkormányzati hivatalos ügyek intézésének segítése.
2003. évi módosítása pedig létrehozta a tanyagondnoki szolgálatokat a legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyeken. Tevékenysége a jogszabályok szerint nem tér el a falugondnokétól, azonban a konkrét tevékenységek illetve a tanyagondnok munkáját befolyásoló környezet, lehetőségek és feltételek sok tekintetben eltérőek (pl. nagy távolság, rossz minőségű utak, infrastruktúra kiépítetlensége stb.).
Jelenleg ma Magyarországon közel 800-ra tehető a falu- és tanyagondnokok száma. Ezeknek a többsége a minisztériumi pályázati támogatás révén jöhetett létre. Jelenleg a működéshez állami normatíva biztosított. Az elkövetkező évek célja a hálózat további bővítése, 2006-ig további 50 új szolgálat beindítása a 600 lélekszámnál kisebb, illetve a tanyás térséggel rendelkező településeken, valamint a falu- és tanyagondnoki képzés keretében 100 leendő falu- vagy tanyagondnok képzése
64
JÓ GYAKORLATOK
5.3. Egyenlő hozzáférés biztosítása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat intézményeiben
A megváltozott munkaképességű személyek különböző csoportjai eltérő motivációval, képzettséggel és érdekérvényesítési képességgel rendelkeznek, eltérő közlekedési problémákkal küzdenek, eltérőek továbbá a kommunikációs lehetőségeik. A diszkrimináció csökkentése, valamint az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium több programot kezdeményezett.
Valamennyi munkaügyi központban rehabilitációs munkacsoportok működnek, amelyek szolgáltatásaikkal és a foglalkozási rehabilitációban közreműködő intézmények közti együttműködés résztvevőjeként biztosítják a feltételeket a munkaügyi kirendeltségek számára a megváltozott munkaképességű ügyfelek munkába helyezéséhez, közreműködnek a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásában. A Rehabilitációs Információs Centrum a fogyatékos ember és a foglalkoztatásában érintett hozzátartozók, szakemberek, munkaadók általános és speciális munkaerőpiaci, rehabilitációs információigényét elégíti ki, szükség esetén humán szolgáltatás biztosításával. 15 megyében mindez már Rehabilitációs Információs Centrumokban, akadálymentes környezetben valósul meg, 2004-2006 között az országban mindenütt sor kerül ezek kialakítására.
A fejlesztés következő szakaszában - ez a munka 2003-ban kezdődött - megindult az összegyűjtött információk akadálymentes hozzáférhetőségének biztosítása. Ennek megfelelően egyre több munkaügyi központ, kirendeltség és munkaerő-fejlesztő és -képző központ készíti honlapját „vakbarát" módon, adja közre kiadványait „Braille" formátumban, illetve a látássérült személyek számára felolvasási lehetőséget biztosít elektronikus módon is. A hallássérült személyekkel történő kommunikáció elősegítése érdekében az ÁFSZ munkatársai jelnyelvi kommunikációs tanfolyamon vesznek részt, az intézmények helyiségeit a hallásjavító készülék teljesítményét fokozó indukciós hurkokkal szerelik fel, illetve szükség esetén igénybe veszik a jelnyelvi tolmács központok szolgáltatásait. A mozgássérült személyeknek speciális szoftverekkel és kiegészítőkkel felszerelt számítástechnikai eszközt biztosítanak. Terjed az értelmileg akadályozott személyek számára is érthető nyelvezet („Easy to read") alkalmazása.
A fejlesztés következő szakaszára vonatkozó célkitűzés, hogy ne csak az információk, hanem az ÁFSZ saját humánszolgáltatásai is hozzáférhetővé váljanak a megváltozott munkaképességű személyek speciális szükségletű, valamilyen fogyatékossággal élő célcsoportjai számára is.
5.4. Védőnői ellátás
A védőnői szolgálat 89 éve működik, létrehozását a 20. század elején a lakosság egészségügyi, szociális körülményeinek javítása indokolta. A védőnői ellátás az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése érdekében, a család-, nő-, anya-, csecsemő-, és ifjúságvédelem területén működik. Jelenleg a körzeti védőnők, és az iskola -ifjúsági védőnők az egészségügyi alapellátás, a kórházi védőnők az egészségügyi szakellátás keretében dolgoznak.
Az egészségügyről szóló 1997-es törvény alapján a települési önkormányzatok az egészségügyi alapellátás keretében az ország valamennyi településén biztosítják a védőnői ellátást. A védőnői alapnyilvántartás biztosítja, hogy az adott területen az összes ellátandó gyermek preventív gondozásban részesüljön, valamint hogy a kötelező védőoltásokat minden gyermek időben megkapja.
A védőnői ellátás körébe tartozó gondozási feladatok: a nővédelem, a várandósanyák gondozása, a 0-18 éves korú gyermekek gondozása, a családgondozás és népegészségügyi feladatok végzése elsősorban a gondozott családokban. A védőnői munka jelentős részét képezik a családlátogatások, a várandós anyák
65
JÓ GYAKORLATOK
66
és a gyermekes családok folyamatos, otthonukban történő gondozása. A körzeti védőnői szolgálat tevékenysége elsősorban a gondozott családokban előforduló egészségi, mentális és szociális veszélyezettség megelőzésére, felismerésére és megszüntetésére irányul. A szolgálat nagy előnye, hogy univerzális lefedettségű program.
A körzeti védőnők fokozott gondozásban részesítik a krízis helyzetben lévő várandósanyákat, kezdeményezik szociális segélyezésüket, anyaotthonba történő elhelyezésüket. A védőnők családlátogatásaik során fokozott figyelmet fordítanak, azoknak a várandósoknak a felkutatására is, akik még nem állnak orvosi gondozás alatt. A védőnők tájékoztatják a gyermekes családokat az őket megillető juttatásokról, segítséget nyújtanak azok igénybevételéhez. Közreműködnek a válsághelyzetben lévő család, illetve egyén saját erőforrásainak mozgósításában, mentális támogatásában. Szükség szerint gyermekvédelmi intézkedést kezdeményeznek. A védőnők gondozási feladataikat önállóan végzik, együttműködve az egészségügyi alap és szakellátás, az oktatás, a gyermekjóléti, a szociális és a családsegítést végző intézmények szakembereivel. A családlátogatások mellett a védőnői tanácsadások meghatározó jelentőségűek a lakosság preventív gondozása és a szűrővizsgálatok végzése miatt. Az oktatási intézményekben a szűrővizsgálatok mellett a csoportos egészségnevelési programok végzése része a védőnői munkának. A körzeti védőnők ezt a feladatot részmunkaidőben végzik, mellettük 2002-ben 486 iskolavédőnő teljes munkaidőben látta el ezt a feladatot.