Magatartási problémák
Magatartási problémákat, viselkedészavart értelmezhetjük klinikai kórkép alapján illetve ennék enyhébb alakjában, mely gyakran jelentkezik iskolában, otthon. Nagyon fontos, hogy súlyos vagy hosszabb ideje fennálló magatartási problémák esetén keressék fel a területileg illetékes Nevelési Tanácsadót vagy a Gyermekpszichiátriai Gondozót, ahol szakszerű segítséget kapnak A tanulási nehézséggel küzdő gyermekek esetében másodlagos tünetként kialakulnak magatartási problémák a sorozatosan fellépő kudarcok miatt, de azokban az esetekben ahol különböző környezeti hatások miatt magatartási problémák alakulnak ki ott is fellépnek tanulás gondok.
A szakirodalom is többféle meghatározást használ.
Magatartási problémák környezeti tényezők hatására alakulnak ki:
Itt olvashatja csokorba szedve a leggyakoribb magatartási problémákat, de a lista közel sem teljes, hiszen gyermekenként más és más jellegzetességek is előfordulhatnak:
Csapongó érdeklődés – tanulási motiváció zavara – fáradékonyság – szórt, könnyen elterelhető figyelem – állandó fészkelődés – bekiabálás az órába – agresszivitás a beszédben – gyenge feladattudat – félelem a felnőttektől – félelem a társaktól – félelem a feladathelyzetektől – visszahúzódás – gyakori hallgatás – kötözködés a társakkal – agresszív viselkedés a felnőttekkel szemben – csúnya, trágár beszéd – hazudozás – sértődékenység – hangulatingadozás – szófogadatlanság – önbizalom hiánya – gyakori sírás – szemkontaktus kerülése – túlmozgékonyság – gyenge feladattudat – alkalmazkodóképesség zavara - meggondolatlanság – ügyetlenség – impulzivitás – zavart nevetgélés – körömrágás – ujjszopás – ideges játék a kezekkel – gyors, hirtelen kapkodó mozdulatok – bizonytalan körbetekintgetés – lopás – csavargás – társas kapcsolatok hiánya – szemtelenkedés a felnőttekkel – gyakori hasfájás – rongálás – verekedés – érzékenység – visszabeszélés – öntörvényűség – rendetlenség – hangoskodás – bohóckodás – egykedvűség – hiszékenység – felelősség hárítása – uralkodás másokon – érdektelenség – nyugtalanság – halkság – türelmetlenség – zárkózottság – bosszúállás – dac – szomorúság – kiszámíthatatlanság – passzivitás – bepisilés – rosszindulatúság – összefüggések nehezebb felismerése – dadogás – indulatosság -
A magatartási problémák két nagy csoportját különböztethetjük meg:
Agresszív
viselkedés
Az agresszív gyermek jellemzője, hogy testi erejét fitogtatja akkor is, ha arra nincsen alapja. Verbálisan is agresszív, drasztikus, sokszor trágár, közönséges szavakat használ. Játékára jellemző, hogy nem csak a játék tartalma, hanem stílusa is agresszív. Nem csak eljátszza, hogy lelő valakit, hanem közben fájdalmat is okoz. Ezek a gyerekek általában nem egyedül játszanak, hanem egy csoportosulás (udvartarás) veszi őket körül, amelyet nagyon jól tudnak manipulálni, a többi gyermeket alárendelt szerepbe hozni. Ezek a gyerekek nem csak a társaikkal, hanem a felnőttekkel is durvák és erőszakosak, gyakran nem a megfelelő eszközökkel akarják magukra felhívni a figyelmet és vezető szerepet betölteni. Az agresszív viselkedést kiválthatja az agresszió látványa (szülői minta, média), az a tapasztalat, hogy az agressziót jutalmazzák, illetve nagyon gyakori, hogy a gyermekben lévő frusztráció okozza az agressziót. Az agresszió egyfajta önjutalmazó szerepet is betölthet, az önbizalom fenntartását is szolgálhatja. Ez olyan esetekben feltételezhető, amikor a gyermek helyzete egy közösségben kedvezőtlen, viszont magas ambícióval rendelkezik a gyermek, önértékelése magas. Agressziót válthat ki az is, ha a gyermek én törekvéseit elnyomják, ha a szülő megakadályozza annak fejlődését. Az agresszív magatartáshoz gyakran társulhat lopás, hazudozás vagy csavargás. Lopásról abban az esetben lehet beszélni, ha a gyermekben már szétválik az enyém – tiéd fogalom, és a lopásnak a célja az, hogy megfossza a társát valamitől, kellemetlen helyzetbe hozza esetleg féltékenységből, dühből vagy irigységből. Hazugság esetén is azokat az eseményeket kell nagyon alaposan ismernie a pedagógusnak, mely során a hazugság célja az, hogy a gyermek kibújjon a felelősség alól, vagy valamilyen negatív dolgot állít a másikról azért, hogy őt kellemetlen helyzetbe hozza. A hazugságok között még nagyon fontos szerepe van a vágyhazugságoknak is.
Szorongás
Szorongásos tünetegyüttes körében beszélhetünk debilizáló és facilitáló szorongásról. Debilizáló szorongás esetén a gyermek saját képességei alatt teljesít, negatív az énképe, alacsony az önértékelése, beszűkülnek a társas kapcsolatai, fél a szereplési helyzetektől, de különösen a számára új helyzetektől. Ennek oka lehet a túl magas elvárás, a kívülről jövő értékelés, a szülői szeretet elvesztésének a félelme, a büntetéstől való félelem, a szülő autoritás vagy a szülő szorongása. Gyakori az is, hogy a egyedül nevelő vagy idős szülő nélkülözhetetlenné teszi magát a gyermeke számára, mindig mindent együtt csinálnak, így amikor nincs mellette a szülő, akkor azokban a helyzetekben leblokkol, nincsenek kialakult feladat-megoldási sémái. Facilitáló szorongás esetén a gyermek jól tanul, megbízható, mégis szorong, testi tünetei vannak, pótcselekvéseket végez (ujjszopás, körömrágás, szájharapdálás).